Két nap, két átadott zsinagóga

Nem tétlenkedik a kormány, ha a zsidóság kedvében kell járni. Az elmúlt két napban két teljeskörűen felújított zsinagóga is átadásra került. A fővárosban található Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga „potom” 3,2 milliárdos kormánytámogatással épült újjá. Emelett Berettyóújfaluban átadták szerdán a felújított zsinagógát, mely 275 millió forintba került a magyar adófizetőknek. 

Átadták Budapesten a teljeskörűen felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát csütörtök délután.

Az 1872-ben fölavatott, a második világháború óta romos épületet négy év alatt, a kormány 3,2 milliárdos támogatásával újították fel

– írta meg az MTI.

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter köszöntőjében arról beszélt: nemes feladat megmenteni egy épületet az enyészettől, de a kormány nem csak ezért támogatta a felújítást. Ennél fontosabb, hogy azt remélik, élet költözik e falak közé.

A miniszter azt kívánta, hogy

a magyarországi zsidó közösségek ne csak szabadon és biztonságban élhessenek Magyarországon, hanem virágoztassák fel újra azt a vallási és kulturális hagyományt, mely a holokauszt tragédiája előtt része volt Budapest és az ország kulturális gazdagságának.

Novák Katalin szólt arról is:

büszkék rá, hogy ma Magyarország a zsidó közösségnek biztonságot nyújtó otthon, és a közösség rendelkezésére állnak az életükhöz szükséges intézmények az óvodától az egyetemig, a kórháztól a szeretetotthonokig.

A közösség tagjai szabadon ünnepelhetnek az ország közterein, vállalhatják hitüket és kultúrájukat, meghívhatják a világ minden tájáról sportolóikat a Maccabi Játékokra, és testvéri kapcsolatokat ápolnak a keresztény egyházakkal.

Hozzátette:

büszkék arra is, hogy míg máshol erősödik a hívő közösségek üldözése és az antiszemitizmus, templomokat, zsinagógát zárnak be, addig Magyarországon az elmúlt 10 évben több zsinagógát nyitottak.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke megköszönte az építők munkáját és a kormány támogatását. Azt mondta, hála nekik, több mint 70 év hányattatást követően olyan multifunkcionális teret hoztak létre, ahol újra felhangozhatnak a közösség imái, ősi dallamai, ahol lehetőséget biztosíthatnak a zsidó közösség fejlődéséhez és teret adhatnak „fantasztikus kulturális, közművelődési és turisztikai” eseményeknek.

Felidézte: elődeik a környéken három különböző karakterű zsinagógát építettek, megteremtve ezzel a Dohány utca-Rumbach Sebestyén utca-Kazinczy utca közötti úgynevezett zsidó háromszöget. Mint mondta, bár a közösség tagjai pontosan tudják, hogy miben különböznek egymástól ezek a zsinagógák, a zsidónegyedként emlegetett városrész ma mégis „egységes szövetet alkot”. „Számunkra a zsidó közösség sokszínűsége alapérték”, a magyar zsidóságon belül egymás mellett élő hagyományok léte és elfogadása „nem a Mazsihisz újkeletű hóbortja” – mondta Heisler András.

Kitért arra: a Mazsihisz számára a zsidó-keresztény gyökerű Európa értékei meghatározóak. A magyar neológia 160 éve a magyar nemzet részének tekinti magát. A Rumbach utcai zsinagóga ezért reményei szerint az a zsinagóga és közösségi tér, ahová mindenkinek „rang, sikk és társadalmi esemény” belépni, függetlenül attól, ki milyen zsidó, mennyire zsidó vagy egyáltalán zsidó-e”.

Heisler András úgy fogalmazott: álmaiban a „Rumbach igazi együttélés házaként szerepel, hasonlatosan egy ünnepi asztalhoz, ahol ott ülnek a családtagok, a közeli és a távoli rokonok, a szomszédok, a barátok, a vallásunkra figyelő rabbik, de még a városon átutazó idegenek, a kosztos diákok vagy az éhező szegények is, mert mindannyiukért felelősséggel tartozunk, hiszen mindannyian Isten képmására teremtettünk”.

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke azt mondta, hogy a legtöbb állam félt kiállni a zsidó emberek mellett az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban a közelmúltban. Magyarország azon kevés állam egyike volt, amelynek volt ehhez bátorsága – hangsúlyozta, hozzátéve: ezért az egész világ zsidó közössége hálás.

Megköszönte a kormánynak, főként Orbán Viktor miniszterelnöknek, amit a zsinagógáért tett.

Felidézte, hogy nagyszülei az antiszemitizmus miatt hagyták el Budapestet. Ha nem tettek volna így, akkor ő ma talán nem élne – jegyezte meg.

Ronald S. Lauder közölte, hogy a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga különleges neki és a családjának, mert itt házasodtak össze a nagyszülei.

Frölich Róbert országos főrabbi elmondta: néhány éve az akkor még romos zsinagógában istentiszteletet tartottak a jeruzsálemi szentély gyásznapján. A pusztulófélben lévő, sötét zsinagógában úgy érezték, mintha a jeruzsálemi templom romjai között ülnének. „Olvastuk Jeremiás siralmait, és sirattuk ezt a házat”. Akkor a gyász helye volt ez a ház, ma az öröm helye, ékkő – tette hozzá.

Új zsinagóga született, melynek legfőbb funkciója, hogy „kapocs legyen a föld és az ég között, hogy összekösse az anyagi világot, amelyben élünk, azzal a spirituális világgal, amelyik bennünk él” – mondta Frölich Róbert.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete lélegzetelállítónak, mennyeinek nevezte a felújított épületet.

A zsinagóga 150 éves – közölte, megjegyezve: falai sokat láttak már, jót is, de a második világháború alatt rosszat, harcot, halált.

A magyarországi zsidó közösségnek sikerült túlélnie a holokausztot – mondta Jákov Hadasz-Handelszman.
A nagykövet Izrael nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek helyreállítani a zsinagógát, elsősorban a magyar kormánynak.

Az átadó ünnepség elején a közösség tagjai díszmenetben vitték a Tórát a Dohány utcai Emánuel-emlékparktól a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógához, majd elhelyezték a zsinagóga tóraszekrényében.
Az ünnepségen mások mellett részt vett Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.

Berettyóújfaluban is a magyar fizették a felújítást

Berettyóújfaluban átadták szerdán a felújított zsinagógát, a beruházás a Széchenyi 2020 program keretében 495 millió forint európai uniós forrásból és 275 millió állami támogatásból valósult meg – derült ki az MTI beszámolójából.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta,

a zsidó-keresztény gyökerek megtartása, ápolása létfontosságú a jövő szempontjából.

„Ez a kormány abból a szilárd meggyőződésből indul ki, hogy (…) a hitnek helye van a modern világunkban” – hangoztatta.

Az államtitkár szerint a megújulás és az újrakezdés az a két fejlemény, amely alkalmat adott arra, hogy „együtt ünnepelhessük a Kárpát-medencei magyar-zsidó kulturális örökség egy újabb darabjának a helyreállítását Berettyóújfaluban”.

A koronavírus-járványra kitérve azt mondta, a magyarok ismét bebizonyították, hogy ha szükség van erre, mindig akad sok felkészült és odaadó ember a baj kivédésére.

„Magyarország szuverén állam módjára, saját valós érdekeit és a politikai realitásokat szem előtt tartva volt képes dönteni a vakcinák beszerzéséről” – mondta, hozzátéve: ez tette lehetővé, hogy Magyarország a lakosság átoltottságát tekintve az Európai Unió élvonalába tartozik, így „bátran belefoghatunk az ország újraindításába”.

Orbán Balázs a nemzet számára hosszú távon megtérülő befektetésnek nevezte, ha a tudományba, az oktatásba és az egészségügybe fektet be.

Azt mondta, ellenkező utat járnak be, mint az előző válság idején a baloldali kormányok: „ők kivették a forrásokat ezekből a szektorokból, mi pedig soha nem látott plusz forrásokat teszünk bele”.

Kitért arra: nem szabad engedni annak a modernitásban „népszerű csábításnak”, hogy a vallás és a tudomány egymással szemben áll; a vallást üldöző törekvéseket el kell utasítani. „Mindkettőre nagy szükségünk van ahhoz, hogy sikeres nemzetként maradhassunk fenn az következő évszázadokban is” – közölte.

Rövid történelmi áttekintésében az államtitkár nem mulasztotta el a kötelezően előírt filoszemita lózungokkal összemosni a nemzetiszocializmust és a kommunizmust. Szerinte mindkettő a „zsidó-keresztény” kulturális alapok elpusztítására törekedett Magyarországon és egész Kelet-Közép-Európában”.

Mindezek Berettyóújfaluban oda vezettek, hogy a zsugorodó hitközség 1965-re már nem tudta fenntartani zsinagógáját – mondta, majd hozzátette: a zsidó-keresztény kulturális örökség, illetve a szabad vallásgyakorlás védelmére történelmi felelősségeként tekint a magyar kormány.

Ennek az elköteleződésnek köszönhető, hogy Berettyóújfalu mellett Pécsen, Vácon, Nagykőrösön, Karcagon, Kecskeméten és Budapesten is megújultak zsidó imaházak, imatermek a kormány támogatásával – jelezte Orbán Balázs.

Vitányi István (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője felidézte gyerekkori emlékeit a helyi zsidóságról, megjegyezve, hogy az 1900-as évek elején Berettyóújfalu lakosságának 11 százaléka tartozott a közösséghez, a holokausztnak pedig 654 helyi áldozata volt. A politikus szerint rájuk emlékezve is kötelességük volt a zsinagógát felújítani.

Muraközi István (Fidesz-KDNP), Berettyóújfalu polgármestere hozzátette: főhajtás ez az áldozatok emléke előtt is, ugyanakkor a szabad vallásgyakorlásnak, a hitélet reneszánszának is jelképe a felújított zsinagóga.
Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke az értékmegőrzés mellett az épület kultúrtér jellegét és a turizmus fellendítésében várható szerepét emelte ki, megjegyezve, a zsinagógával együtt 15 projekt valósult meg Berettyóújfaluban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból.

A beszédek után hazai zsidó szervezetek vezetői mondtak köszöntőt, Heller Zsolt folkesztéta rendhagyó tárlatvezetése után pedig a jelen lévő rabbik közreműködésével felszentelték a zsinagóga szakrális terét.
A berettyóújfalui zsinagóga számos kulturális programnak ad otthont a nyáron, elsőként a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenyét hallhatja majd a közönség a megújult falak között.

Kiemelt képünkön a kormánnyal ünneplő zsidók Berettyóújfaluban – Fotó: MTI