A világméretű időjárási szélsőségek fokozódása egyre jobban rámutat arra, hogy az ipari, a mezőgazdasági és a háztartási környezetszennyezés súlyos nyomot hagy a Földünkön. A károsanyag-kibocsátás csökkentésének és megelőzésének érdekében a gazdasági-műszaki tervezések mellett égetően fontossá vált a megfelelő döntéshozatali, valamint megvalósítási folyamatok előtérbe helyezése
– írja közleményében dr. Csereklye Krisztina, a Mi Hazánk környezetvédelmi szakpolitikusa.
A Mi Hazánk Mozgalom a környezetvédelmi programjában kiemelt támogatással járulna hozzá a háztartásokon belüli alternatív energiaforrások megvalósításához,
amelyeknek két fontos csoportját emeli ki: az egyik a napenergia-hasznosító berendezések, a másik pedig a szélturbinák.
Elmondható, hogy Magyarország messze le van maradva nemcsak az ipari, de a háztartásokon belüli megújuló energiaforrások kivitelezésében olyan európai országok mögött, amelyeknek a földrajzi és éghajlati helyzete sokkal kedvezőtlenebb – emeli ki a párt környezetvédelmi szakértője.
Az északabbra fekvő, nedves óceáni éghajlatú BENELUX országokban lassan nincs olyan városrész, ahol a kertes házakon ne lenne napkollektor. Nagyon sok esetben ezek az épületek nem újépítésű házak, így jól látható, hogy korszerűsítés formájában valósították meg az energiatakarékos technológiát. A földrajzi szélesség mellett az évszakok váltakozásától is erősen függ a beérkező sugárzási energia átlagértéke. Magyarországon kedvező az éves sugárzási átlag, amely akár 40-50%-ot is kitesz, ennek ellenére csak elvétve találhatunk napelemeket az újépítésű ingatlanokon és szinte egyáltalán nem találkozunk ilyen berendezésekkel a régebbi épületeken.
A Nap, az egyedüli közvetlen energiaforrás, amely állandó tartalékot biztosíthat számunkra, és valójában ez az erőforrás 17 ezerszer nagyobb, mint az emberiség teljes felhasználási igénye. Mindebből látszik, hogy milyen kiaknázatlan forrás áll rendelkezésünkre, amit tékozlóan elvesztegetünk, miközben még mindig hatalmas mennyiségű szén-dioxidal és kén-dioxiddal szennyezzük a levegőt, amely a háztartási fosszilis tüzelésből származik – hangsúlyozta.
A magáningatlanokban használt napelemek átlagos energiafelvétele sok esetben több, mint az igényelt árammennyiség, így lehetőség nyílik arra, hogy a többlet energia más közeli háztartásokba eljusson, mivel az így keletkezett áramot nem lehet tárolni. Hosszútávon az ilyen kompenzációs alapú megvalósítás kedvezővé és gazdaságossá tenné a befektetést, mind a támogató, mind pedig a felhasználó számára.
A közvetve megújuló energiaforrások területén kevésbé ismertek és a magyarországi piacon kihasználatlanok a háztartási szélmotorok és szélturbinák. Ebben az esetben nem az ipari méretű 160-240 méteres monstrumokra kell gondolni, amelyek sok esetben rontják a környezeti tájképet és jelentős zajhatással járnak a lakóingatlanok közelében, hanem az Észak-Amerikában már számos gazdaságban, illetve magánszemélynél üzemeltetett pár méteres szélerőművekről van szó. Ezek a szélgépek a mezőgazdasági vízszivattyúzás, valamint berendezések meghajtásán túl energiát is tudnak biztosíthatnak a háztartások számára és kialakításuk szerint a vertikális formán belül többféle alakzatban jelenhetnek meg. Létesítésük nagy mértékben függ a geológiai és időjárási viszonyoktól, de hazánk földrajzi adottságai és egyes tájrészek szélviszonyai lehetővé tenné ennek a technológiának a komolyabb bevezetését.
Mindennapi tevékenységeinkben jelentős szerepet kapnak a természeti erőforrások, azonban a fosszilis energiafelhasználás növekvő környezetszennyezéssel jár és korlátozottan áll rendelkezésünkre, mindemellett a nukleáris energiahasznosítással kapcsolatban egyre több fenntartás jelentkezik. Ebből kifolyólag mindent meg kell tennünk a természeti erőforrásokkal való takarékoskodásért, és az alternatív energiaforrások minél szélesebb körű felhasználásáért
– zárja gondolatait dr. Csereklye Krisztina, a Mi Hazánk környezetvédelmi szakpolitikusa.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
