Alighanem a magyar lovassportról azok, kik nem érintettek benne, úgymint nézők, versenyzők, felületes ismeretekkel rendelkeznek. Azt nyilvánvalóan tudják, a lósport a fogadások körül is forog. Jelen írásunkban azonban nem azt boncolgatjuk, vajon mi az oka annak, az emberek nagyobbik része hogyan tájékozódik a témáról, hanem igyekszünk egy olyan szegmensét feltárni, amelyekről tudni viszont meggyőződésünk szerint is közügy.
Ebben jelentős segítségünkre volt egy, a nevét egyelőre nem vállaló informátorunk, kik évtizedek óta, mondhatni együtt lélegezik a magyarországi lósporttal, ez az élete, rangos versenyeken indítja lovait, viszont úgy látja, elérkezett az a pont, hogy nem hallgathat tovább.
Nagyon súlyos állításokat fogalmazott meg. Ráadásul azt is hozzáfűzte, adott pillanatban a nevét is felvállalja.
– A fő probléma az, hogy igen sokan szurkálják (ez doppingolást jelent) a lovakat, míg a negyede telep elindul tiszta nyakú lovakkal (ez doppingolástól mentes lovakat jelent), addig nagyon sok istálló él ezekkel a tisztességtelen eszközökkel – kezdi gondolatait informátorunk.
Ezek a szerek természetesen illegálisak, így kíváncsiak voltunk arra, milyen büntetési tételekkel kell számolniuk az ilyen istállóknak, ha lebuknak. Szerinte nevetséges büntetésekről beszélhetünk.
– Van egy idomár, akinek már ötször vették el az engedélyét, de csak három hónapra. Európában ez elképzelhetetlen, ott, ha kétszer rajtakapják ilyenen, örökre elveszik az engedélyét
– mutatott rá.
De még ezt a három hónapnyi kényszerpihenőt is kicselezik, mint mondja, az a bevett gyakorlat, hogy a feleségeik kapják meg a kieső időre az engedélyt, miután letették a trénervizsgát, és lényegében minden megy tovább, ahogy eddig. Ez egy jogi kiskapu. De azt is hozzá kell fűzni, nagyon csekély arányban buknak le a doppingolós versenyzők, ugyanis meglehetősen sajátos módon ellenőriznek. Ezt egy példával is szemléltette.
– Mi ezzel a szürke lóval (mutatott a lóra, a neve is elhangzott, de ezt most nem írjuk le – a szerk.) voltunk másodikok, a versenyt megnyerő ló viszont vérző nyakkal jött le a pályáról, majd jött a doktor néni, és rámutatott az én lovamra, hogy te jössz a doppingtesztre – részletezte.
– Itt nincs semmi sorsolás. Európában ez úgy megy, hogy a nyertes azonnal megy a tesztelésre, és onnantól kezdve az a tréner, amelyik kihúzza a piros golyót, ő is megy utána a lovával. Na, ez Magyarországon nem így megy – osztotta meg velünk.
Ilyen esetekben természetesen azt mondta, minden további nélkül megy a tesztre, hiszen nincs titkolnivalója, de akkor jöjjön a vérző nyakú nyertes ló is, ezt viszont rendre elutasítják, amiből nem nehéz olyan következtetéseket levonni, hogy a háttérben nagyon sötét megállapodások, összefonódások vannak. Ezeket a doktorokat az igazgatóság rendeli ki. Kitért arra is, a lovak egészségére is rendkívül károsak ezek a doppingszerek, voltak sérülések, elhullások, a tenyésztésre is káros hatással van, mindamellett pedig az egész súlyosan vét a sport tisztasága ellen. Felmerül még az állatkínzás büntetőtörvény könyvi esete is.
– Én még azt is meg merném kockáztatni, hogy ez a szervezett bűnözés minősített esete, mert ebben nagyon sokan benne vannak, és itt a fogadások miatt komoly pénzekről van szó. Évtizedek óta ezt csinálják, és ha bárki szót emel ezek ellen, akkor pedig életveszélyesen meg van fenyegetve, és a társadalom erről semmit nem tud, ezeket senki nem gondolná, csak én meg nem ezért adtam oda az egészségemet, az életemet 34 éve már, hogy ezt így tovább folytassam
– fakadt ki.
Megtudtuk azt is, ez a jelenség még csak nem is kormányokhoz köthető, informátorunk azt állítja, mikor ő kezdte, a kommunista rendszerben, ezek már akkor tapasztalhatóak voltak, csak a módszerek változtak, korábban nem doppingszerek voltak, hanem ahogy ő mondja, huzigálták a lovakat a rajtnál, ezzel befolyásolták a végeredményt. Talán Széchenyi idejében volt más, tette hozzá keserédes humorral.
Ennek viszont így az a vége, hogy akik becsületesen versenyeznek, előbb-utóbb kikopnak, csak doppingos lovak maradnak. A legtöbben egyébként sem mernek szót emelni e szervezett bűnözés ellen, mert nagyon komolyan megüthetik a bokájukat, mint fentebb írtuk, akár halálos fenyegetéseket is kaphatnak.
– Előbb-utóbb azt mondják, nem teszem bele a pénzemet abba, hogy mindig csak hátul kullogjak – foglalta össze.
Sajnos azt is el kell mondani, hogy informátorunk szerint a magyarországi istállóknak már csak kisebb része az, aki ebben nem vesznek részt. A többség viszont igen. A kisebb, gyengébb képességű lovakkal rendelkező istállók nem mernek szót emelni ellene, ők egyébként sem esélyesek a végső győzelemre, örülnek annak, hogy futhatnak. Beszélgető partnerünk istállója viszont nem ebbe a kategóriába tartozik, hiszen rendszeresen a második, harmadik helyeken végeznek lovaik, csak a doppingolt lovak előzik meg őket. Ezért joggal következtethető, ha nem volna doppingolás, akkor általában meg is nyernék lovaik a versenyeket.
– Állandó beszédtéma köztünk, hogy a mi lovaink jók, az egyik legjobbak vagyunk, de így hogyan?
– tette fel a kérdést.
Információinkból az olvasók képet kaphattak arról, hogy ebben a kormányokon átívelő korrupcióban bizony láncreakció szerűen érintett a lóversenyzés megannyi szereplője. Ennélfogva ez sokkal súlyosabb és nagyobb probléma annál, mintha néha-néha előforduló, elszigeteltebb esetekről beszélnénk. Pedig egy tisztább közélettel rendelkező ország összképébe a sportok tisztasága is ugyanígy beletartozik. Ebben a szellemben foglalkozunk ezzel a témával is!
Mivel annyi és olyan mértékű információ jutott birtokunkba, beszéltünk többek között zsokékkal is, hogy ezek szétfeszítenék jelen cikk kereteit, így úgy döntöttünk, ezt sorozatban, folytatásos módon tárjuk olvasóink elé. Jelentkezni fogunk még a témában!
(Kiemelt kép: illusztráció – kincsempark.hu)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
