Turulszobrot avattunk ma: a Magyarok Világszövetsége belvárosi székházának tetejére, az utolsó kommunista szimbólum, egy „vörös fáklya” helyére kerül nemzeti jelképünk.
Gratuláltam Patrubány Miklósnak, az MVSZ elnökének, hiszen nem könnyű működtetni az intézményt állami támogatás nélkül, amit az első Orbán-kormány vont meg, miután nem a Fidesz által preferált elnökjelöltet választotta meg a patinás szervezet. Országgyűlési képviselőként számtalan alkalommal indítványoztam az MVSZ költségvetési támogatásának visszaállítását – de hiába értünk el pl. 2014-ben 20% feletti eredményt az akkor még nemzeti Jobbikkal, a magát túlnyert Fidesz minden javaslatunkat lesöpörte. Viszont lehet, hogy egy 5-10% közötti Mi Hazánknak nagyobb befolyása lesz a mérleg nyelveként tavasztól, ezért kell megkerülhetetlen erővel az Országgyűlésbe jutnunk, hogy az ilyen történelmi bűnök orvoslását is kikényszerítsük.
Ami a külhoni magyarok kettős állampolgárságát illeti: a 2004. december 5-i népszavazáson hiába kerültek többségbe az igenek, még a Fidesz sem tartotta szükségesnek aszerint módosítani az állampolgársági törvényt a következő években, pedig ezt számos kétharmados törvénynél szabhatta volna feltételül a pusztán egyszerűt többséggel rendelkező MSZP-kormánynak, pl. a Lisszaboni szerződés olvasatlan megszavazásakor…
-írja Facebook oldalán Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke.
A szobor felavatásáról a Magyarok Világszövetsége is készített beszámolót, melyben ezt írják:
A „vörös fáklya” eltávolítása 2021. december 3-án megtörtént, megnyitva ezzel az utat a turulmadár előtt, amely visszaszáll a Magyarok Világszövetsége székházának tetejére, és ezzel elfoglalja az őt megillető helyet a magyar nemzet életében…
Az Osztrák-Magyar Monarchiában, a „boldog békeidőkben” a millennium évének (1896) első napján, 1896. január elsején adták át Budapesten, a Kossuth Lajos és a Semmelweis utca sarkán az Országos Kaszinó (alapítás éve: 1883, IV. ker., Semmelweis u. 1–3., 1548) Czigler György műépítész tervei alapján, Kauser Gyula építőmester kivitelezésében 1894 és 1896 között elkészült gyönyörű, mindmáig álló épületét. Az Országos Kaszinó alakuló gyűlését 1883. január 28-án tartották meg. Élén a két világháború között több igazgatói triász is állt. A leghosszabb ideig gróf Teleki Pál (1920– 1941) nyugalmazott miniszterelnök, földrajztudós, MTA-tag, egyetemi tanár és felsőházi tag, Halász Lajos (1926–1940) ügyvéd, lapszerkesztő és ifj. Wekerle Sándor (1932–1944) volt pénzügyminiszter, felsőházi tag regnált az igazgatói poszton.
A kalandos sorsú hatalmas, háromemeletes eklektikus palota a 2. világháború (1941–1945) után a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) országos székházának, majd a kommunista Kádár-rendszerben (1973-tól), a rendszerváltozásig a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának adott helyet. 1945, a szovjet katonai megszállást követően semmiféle törvényes kifogás nem merülhetett fel az Országos Kaszinó működésével szemben, mégis feloszlatták, mégpedig azzal az abszurd belügyminiszteri indokolással, hogy propagandát fejt ki az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) ellen. Időközben a tetejéről mindmáig kibogozhatatlanul titokban, valamikor „természetesen” leszállították az óriási, széttárt szárnyú turulmadarat, a magyar eredetmondák legendás madarát.
Az Országos Kaszinó háromemeletes eklektikus palotája ma a Magyarok Világszövetségének székháza, amely – Patrubány Miklós elnökkel javaslatára – 2019-ben határozta el, hogy visszaállítja a ház közép-homlokrészének kupola felépítményét eredetileg díszítő turulszobrot, mint a magyarság nemzeti jelképét.
