A koncertek átlagos nézőszáma a járvány előtti szint felére-harmadára esett vissza. Pályázati támogatások nélkül a többség lehúzhatná a rolót, de így is van, akinek be kellett zárnia – írta meg az szmo.hu.
Az szmo.hu cikkéből kiderül, mekkora ötlet volt a kötelező „védettségi” igazolvány bevezetése. Ennek eredményeként ugyanis a Budapesten és az egyetemi városokon kívüli klubok gyakorlatilag a csőd szélére jutottak, és valamennyiüket a megszűnés veszélye fenyegeti, mivel
az oltatlanokat eltiltották a rendezvények látogatásától, sok háromszor oltott pedig a növekvő esetszámok miatt fél közösségbe menni.
„Ősszel egy olyan zenekarral nyitottunk, amire a járvány előtt közvetlenül még 183-an váltottak jegyet, most pedig 52-en voltak” – mondja Kovács Zoltán, a mezőkövesdi Boomerang Biliárdszalon vezetője.
A klub befogadóképessége 250 fő körül van, például P-Mobilon, Beatricén vagy Deák Billen rendszeresen össze is jött a telt ház korábban. Tavaly viszont az addig megszokott nézőszámoknak jó, ha a harmadát tudta hozni a fellépők túlnyomó része.
Kovács szerint ennek oka egyértelműen a kötelező „védettségi” igazolványban keresendő. Személyes tapasztalatai szerint a rockerközönség nagyjából fele nincs beoltva (főleg igaz ez a 30-50-es korosztályra). A helyzetüket tovább rontja, hogy a társaság oltott tagja nem fog a barátai nélkül elmenni koncertre, inkább beülnek máshová.
„Ennél is megdöbbentőbb volt szembesülni azzal, hogy egy közeli barátom, aki háromszor is be van oltva, még így sem mert eljönni az egyik koncertünkre tavaly év végén, annyira félt a megugrott fertőzésszámoktól”
– teszi hozzá.
A történet abszurditásába tökéletesen beleillik, hogy a koncert végeztével már 40-50 ember toporog a bejáratnál, hogy jönnének szórakozni. Az élőzene idejére ugyanis ők ki vannak tiltva a kormányrendelet értelmében, ám miután a zenekar levonul a színpadról, már bemehetnek sörözni.
A kormánynak köszönhetően így előállt az a szürreális helyzet, hogy a koncert után több ember van a helyszínen, mint közben.
„Vegyünk mondjuk 40-50 embert, aki jegyet vált egy koncertre, ez tart 9-től 11-ig. Egyébként 6-kor nyitnék, de így a koncert végéig más nem jöhet be. Gyakran előfordul, hogy akkor már ott toporognak még egyszer ennyien, hogy jönnének szórakozni, viszont vagy nincs kártyájuk, vagy nem érdekli őket az adott fellépő” – magyarázta.
Az NKA Hangfoglaló Program pályázati pénzei nélkül a Boomerang biztosan nem tudott volna élő zenés programokat tartani, de így sincsenek eleresztve. Több zenekar vissza is mondta a lekötött koncertjét, mert nem lett volna gazdaságos eljönni nekik a becsült gázsit figyelembe véve.
A hely szerencséje, hogy a havi néhány (általában 2-3, legfeljebb 4-5) koncert mellett a nevéből adódóan biliárdszalonként is üzemel, ami plusz bevételi forrást jelent. Az első három hullám idején azonban ennek sem örülhettek.
„Nyolc hónapig zárva voltunk, ráadásul a járulékokat ezalatt is fizetni kellett, így összességében több milliós mínusz keletkezett, a megtakarításaim jó részét feléltem”
– idézi fel a lapnak Kovács. A forgalom tavaly június végétől már kezdett helyre állni, csak a koncertek látogatottsága esett vissza. Utóbbi viszont gyakran kihatott az előbbire is.
Noha Kovács kitart, ám ha a kormány megrögzötten ragaszkodik a diszkriminatív kártyához, az könnyen a kocsmai koncertek végét jelentheti.
A vidéket sújtja a leginkább a kormányrendelet
A szombathelyi Végállomás Klub egyik szervezője szintén komoly visszaesésről beszélt. Körülbelül a közönség felét veszítette el. A helyzet egy kicsit jobb a liberálisabb fiatalokat vonzó alter zenekaroknál. Ott akár 55-60 százalékos telítettség is előfordul.
A 300 fős befogadóképesség határához idén ősszel az Elefánt került legközelebb: rajtuk nagyjából 250-en voltak, de mivel ők szombathelyi származásúak, a lényegében hazai pálya miatt ez nem annyira meglepő.
Volt olyan koncert is, amire mindössze 12 ember váltott jegyet.
Így is erősen Budapest központú az ország, ám az ilyen rendelkezéseknek hála a kép tovább torzulhat a főváros javára, a vidék pedig teljesen leépül.
A kormány a pályázati pénzekkel sem túl nagylelkű
A klubok pályázati támogatást maximum a zenekarok kifizetésére kaphatnak. A rezsire és a bérleti díjra egyszer kérhettek támogatást, onnantól kezdve mindent saját zsebből kell megoldaniuk. A vendéglátás bevételéből kellene kigazdálkodniuk, de ilyen alacsony nézőszámok miatt ez közel lehetetlen.
A legégetőbb kérdés a legtöbb vidéki klub számára, hogy átvészelik-e a mostani válságot?
A közeljövőben terveznek tárgyalni a főbérlővel a költségek csökkentéséről, ez mindenképp nagy segítség lenne.
Az osztrák határ mentén fekvő másik nagyváros, Sopron klubjaiban is tapasztalják a nehézségeket: a tavaly őszi szezonban legalább 50-60 százalékkal csökkent a látogatottság a járvány előtti szinthez képest.
„Korábban 10 buliból 4 nagyon jó volt, 4 közepes, és 2 olyan, ami nem hozta az előzetes várakozásokat. Ez változott meg úgy, hogy 2 hozza nagyjából 80 százalékon a korábbi szintet, 4 tud mondjuk 50 százalékot, a maradék 4 pedig legfeljebb 20-30 százalékot”
– nyilatkozta a lapnak Kovács ‘QQ’ Attila, a Hangár Music Garden és a Búgócsiga Akusztik Garden üzemeltetője.
A fellépők úgy tapasztalták, a legtöbb vidéki helyszínen általános visszaesés tapasztalható, így elkezdték lemondani koncertjeiket, mivel már az sem biztos, hogy ki tudják hozni nullára a turné költségeit.
„Arra nincs értelme építeni, hogy a mostaninál számottevően többen beoltatják magukat, de a járvány gyengülésével talán eljön majd az a pont, amikor a kötelező védettségi igazolványnak is búcsút mondhatunk”
– összegezte Kovács.
Kivégezték a szépreményű békéscsabai klubot
„A vendégköröm 80 százaléka nem vette fel az oltást, így semmi értelme újranyitni”
– Mézes Zsolt 2018-ban szállt be üzlettársként a békéscsabai Narancs Klub üzemeltetésébe.
A korábban sima diszkóként üzemelő szórakozóhely ekkor mozdult el az élőzene irányába. Hazai előadók mellett rengeteg külföldi fellépőt is meghívtak, főként rock-metál-punk-blues műfajokból. Olyan amatőr zenekarokról van szó, akik gyakorlatilag önköltségen járják Európát, a céljuk annyi, hogy a lehető legtöbb helyen felléphessenek. Ha nullára ki tudják hozni a turnét, már elégedettek, ezért örömmel ejtették útba Békéscsabát is.
A klub havi egy telt házas bulival már nyereséges volt, ezt pedig bőven tudták hozni – még úgy is, hogy csak hétvégente, ősztől tavaszig tartottak nyitva.
2020 elejére pont egyenesbe jöttek: majdnem kifizették a hátralékot, le volt szervezve az egész tavaszi program. Tele voltak tervekkel és pozitív várakozásokkal, amikor beütött az első hullám.
„Akkora volt a bizonytalanság, annyira nem lehetett tudni, mivel jár ez a vírus, hogy mindent lemondtunk és még a kötelező tiltás előtt bezártunk” – idézi fel Zsolt.
A helyet a városi vagyonkezelőtől bérelték, de hiába kérték őket, hogy a lezárás idejére engedjék el a bérleti díjat, erre nem voltak hajlandók.
Bevétel nélkül pedig nem tudták kigazdálkodni, ezért még abban az évben annyi tartozást halmoztak fel, hogy az önkormányzat egyoldalúan felmondta a szerződést és visszavette a klubot.
Zsolt állítása szerint
még csak nem is értesítették őket a döntésről, egyszerűen csak levágták a lakatot és a sajátjukat tették a helyére.
Így fejeződött be méltatlanul, alig 2 év után a Narancs Klub sikersztorija.
„Szeretnék újranyitni, de amíg kötelezően védettségi kártyát kell kérnem, semmi értelme. A vendégkörömet ismerve 80 százalék nem vette fel az oltást, így bármennyire is próbálkoznék, biztosan nem lenne nyereséges” – ismételte.
Így maradt Békéscsaba élő zenés szórakozóhely nélkül, pedig igény volna rá:
„A mai napig keresnek zenekarok és a törzsközönség is, hogy mikor folytatjuk, de csak feleslegesen kockáztatnék. Nem szeretnék milliókat fektetni a klubba úgy, hogy pontosan tudom, gyakorlatilag elégetném ezt a pénzt.”
Kiemelt kép: szmo.hu
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
