Kína szerint viszont éppen az Egyesült Államok provokál azzal, hogy hadihajóival a Tajvani-szoroson halad át. Amerika szerint ez azonban „rutintevékenység” – jelentette a Reuters.
Amerika leszögezte: a Tajvani-szoros a nemzetközi vizek részét képezi, a USS Ralph Johnson romboló áthaladása pedig az Egyesült Államok azon szándékát jelképezi, hogy ez így is maradjon.
A „Kínai Népi Felszabadító Hadsereg” szóvivője azonban azt állította, amit az USA művel, az nem több puszta provokációnál.
Tajvan régóta feszültség tárgyát képezi
1949-ben véget ért a kínai polgárháború, amely a nacionalisták bukásával, és a kommunisták győzelmével zárult. A nacionalisták teljesen kiszorultak a „szárazföldről”, megmaradt erőik Tajvanra menekültek. A kommunisták kikiáltották a Népköztársaságot, a Kínai Köztársaságot megszűntnek nyilvánították, és kihirdették az „Egy Kína” politikát, mely értelmében Tajvan a Népköztársaság részét képezi.
Mivel a kínai polgárháborút nem zárták le fegyverszünettel, a Kínai Köztársaság erődítményeket épített Tajvan-szerte. Ez együtt járt az infrastruktúra fejlődésével is, hiszen az Amerikai Egyesült Államok erős politikai nyomás alá helyezte a köztársasági kormányt, hogy az általuk adott támogatást inkább az úthálózat fejlődésére fordítsák, mint nehézipari beruházásokra.
Truman elnök a sziget védelmére 1950 júniusában a Tajvani-szorosba rendelte a VII. amerikai flottát, hogy szavatolja a nacionalista kormányzat védelmét. Az amerikaiak által nyújtott segítséget 1954. december 2-án fogadták el írásos formában, kölcsönös védelmi szerződésként.
Vajon Kína megindul?
Sokáig úgy tűnt, a status quo fennmarad, ám az utóbbi években Kommunista Kína elnöke, Hszi Csin-ping számos olyan nyilatkozatot tett, melyből több politikus és szakértő is arra következtetett, országa kész akár fegyveres konfliktus árán is bekebelezni Tajvant.
A Kína-kritikusok szerint azért szúrja a sziget kifejezetten az állampárt szemét, mert Tajvan azt mutatja meg a világnak, hogyan néz ki egy Mao- és kommunizmus-mentes Kína, ahol élnek a régi tradíciók, filozófiák és vallások. Az állampárt szerint viszont egyszerűen arról van szó, hogy az a terület Kínához tartozik, ezért ideje „hazatérnie”.
A tajvani vezetés attól tart, az orosz-ukrán háború miatt most Kommunista Kína is felbátorodik, és lépéseket tesz Tajvan „visszacsatolása” érdekében. Meg nem erősített információk szerint a kínaiak háromnapos hadgyakorlatot jelentettek be a Dél-kínai-tengeren, noha a tajvani kormány szerint eddig „nem történt semmi szokatlan”. Az Egyesült Államok rombolójának feltűnése alighanem egy üzenet Kína irányába, mely szerint Tajvan továbbra is Amerika védnökségét élvezi.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
