Egy felmérés szerint nyolcszázezer nyugdíjas jelezte, hogy rugalmas feltételekkel újra dolgozna – mondta Kósa Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) elnöke Debrecenben az MTI szerint.
Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő, a debreceni 1. számú választókerület kormánypárti képviselőjelöltje a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért szervezetnek a Nyitok hálózat a munkaerőpiaci kompetenciák fejlesztéséért című kiemelt projektje záró konferenciáján az mondta, a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti forma biztosítja az idős embereknek a munka világába való, önkéntes alapon történő visszaintegrálását.
Hozzátette: 2017 óta 165 nyugdíjas szövetkezet alakult százezer taggal, tavalyi nettó árbevételük elérte a 11 milliárd forintot. A nagyobb múltra visszatekintő, 160 ezer taggal működő 96 diákszövetkezet nettó árbevétele 61 milliárd forint volt a múlt évben, miközben 2021-ben hat kismama szövetkezet is alakult az országban – mutatott rá az OSZT elnöke.
Kósa Lajos emlékeztetett rá, hogy a második világháborút megelőzően a szövetkezet népszerű foglalkoztatási forma volt Magyarországon. Példaként a Hangya szövetkezetet említette, amely az 1930-as években a térség legerősebb vállalkozói csoportja volt. Ez a mondat különösen érdekes, hiszen 12 év alatt egyszer sem jutott eszükbe a Hangya szövetkezet modellezése, ám miután a Mi Hazánk Mozgalom programjában deklaráltan ezeket vette alapul, a Fidesz egyből lenyúlta (ezt is).
Réti Mária, a Szövetkezeti Kutatóintézet Nonprofit Kft. ügyvezetője a társadalmak elöregedéséről beszélt, jelezve, hogy 2050-re várhatóan 9,8 milliárdos lesz a világ népessége, ebből kétmilliárd lesz a 60 év felettiek száma.
A 60-65 felettiek száma a magyar társadalomban is jelentős, arányuk növekszik, ugyanakkor kutatásaik szerint 68-70 százalékuk jelezte, hogy szeretne tovább dolgozni. Ennek feltételei között említették a rugalmas foglalkoztatási lehetőséget, az élethelyzetüknek megfelelő személyes közreműködést és az ehhez igazodó arányos jövedelmet – fejtette ki.
Munkakedv vagy kényszer?
A szónokok egyike se beszélt arról, hogy a nyugdíjasok vajon tényleg ennyire visszavágynak a munkaerőpiacra, vagy inkább arról van szó, hogy
Magyarországon a nyugdíjminimum 28 500 forint, a legalacsonyabb és legmagasabb nyugdíjak különbsége pedig közel százszoros.
Erre a kormánynak jól láthatóan az a megoldása, hogy akkor vissza lehet menni dolgozni. A nyugdíjakhoz kiegészítésként járó fizetés pedig segít majd lent tartani a béreket, így továbbra is versenyképesek maradunk az indiai nyomornegyedek és az indonéz gyerekmunkások bérigényével.
Egyedül a Mi Hazánk merte kijelenteni programjában, hogy a nyugellátás felső szintjét igenis maximalizálni kell. Az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása érdekében pedig elengedhetetlen lenne a differenciált nyugdíjemelés, mely során a legalacsonyabb nyugdíjakat kellene a legmagasabban emelni. A fenti preferenciasor szerinti nyugdíjemeléshez a forrást részben azzal lehetne megteremteni, ha az ötszázezer forint fölötti nyugdíjakat befagyasztanánk addig, amíg az alacsony nyugdíjak legalább százötvenezer forint fölé nem emelkednek.
Érdekes módon – sok más programponttal ellentétben – ezt még szavak szintjén sem szándékozik ellopni a Fidesz. Számukra a kommunista bűnösök luxusnyugdíja valamiért szent és sérthetetlen. Inkább visszaküldik a munkában megfáradt időseket dolgozni.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
