Szlávik János nevét a koronavírus ideje alatt az egész ország megismerhette, a szakértő ezúttal egy újabb világpusztító betegség miatt aggódik.
Ez nem más, mint a
majomhimlő.
Szlávik szerint a sima, hétköznapi aggódáson túlmutató félelem azért indokolt, mert a majomhimlős betegek többsége nem Afrikába utazva kapta el a vírust, ahol nagyon-nagyon sok majom él.
A betegséget május eleji megjelenése óta (Nigéria) már Bécsben is beazonosították.
Szlávik János hangsúlyozta, hogy a majomhimlőt a 2000-es években több alkalommal is behurcolták Európába és az Egyesült Államokba. A betegek még a lappangási fázisban utaztak haza, de hazaérkezésük után másnak nem adták át a fertőzést.
Szlávik hozzátette, hogy a mostani páciensek közül csak egyről lehet biztosan tudni, hogy járt Afrikában, és ez bizony baj.
A tudósok attól tartanak, hogy a vírus mutálódott, emiatt sokkal gyorsabb a terjedési sebessége.
Szlávik megemlékezett arról a fontosnak látszó tényről is, hogy a vírust elkapó beteg többsége homoszexuális.
Az infektológus főorvos azt is elmondta, hogy a majomhimlő – a feketehimlőhöz hasonlóan – egy hosszú, akár 21 napos lappangási idővel kezdődik, és ezt követik a tünetek (láz, izomfájdalom, fejfájás, hátfájás, kimerültség). Különbség a fektehimlőhöz képest, hogy ennél a betegségnél a nyirokcsomó is megduzzad, valamint bárányhimlőszerű kiütések jelentkeznek először az arcon, majd az egész testen is. A kiütésekből hólyagok lesznek, amelyek elgennyesednek, végül kipukkadnak.
Ez elég riasztóan hangzik, de a nyugat-afrikai majomhimlő halálozási aránya viszonylag alacsony, százból egy eset, míg a kongói majomhimlőé egy a tízhez. Jelenlegi tudásunk szerint a most terjedő törzs a nyugat-afrikai majomhimlőhöz kapcsolódik, tehát enyhébb lefolyású
– mondta Szlávik.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
