Az indoklás szerint a „személyi feltételek átmeneti hiánya miatt” hozták meg ezt a döntést július 22-től – írja a MagyarNarancs nyomán az Atv.
Szakértők szerint emiatt elérhetetlenné válik a környéken az urológiai onkológia műtéti ellátás is.
Kunetz Zsombor egészségügyi elemző kiemelte: a hazai egészségügyi ellátás csúcsszervei az egyetemi centrumok, emiatt a humánerőforrás is nagyobb mértékben áll rendelkezésre.
És itt, ha egy picit is normális a menedzsment több pénz is van
– tette hozzá.
A klinika honlapja szerint a kórházban egy igazgató, két igazgatóhelyettes, egy emeritus professzor, egy nyugalmazott egyetemi docens, nulla főorvos, két rezidens, egy szakorvos, valamint egy tanársegéd dolgozik.
A szakdolgozói létszám viszont nincs feltüntetve
– mutat rá Kunetz Zsombor.
A katászabályok változása az egészségügy vonatkozásában
Korábban már felhívták a kormány figyelmét arra, ha ellehetetlenítik a katásokat, azzal tovább nehezítik az amúgy is létszámhiánnyal küzdő egészségügy dolgát. Ezzel összefüggésben a Magyar Orvosi Kamara Budapesti Területi Szervezete online kérdőívet indított arról, hogyan érinti az egészségügyi dolgozókat a kataszabályok változása. A nem reprezentatív felmérésben 1223 budapesti orvos töltötte ki az online kérdőívet, amelyből kiderül:
a válaszadók több mint fele katás vállalkozóként is dolgozott, és többségüket hátrányosan érintik a változások
– összegezte a Telexnek Albert István, a budapesti orvosi kamara elnöke.
Sok orvos vállalt eddig katás egyéni vállalkozóként ügyeletet, vizsgált betegeket másodállásban a szakrendelőkben, vagy rendelt magánklinikákon. Ha folytatni akarják tevékenységüket, szeptember elsejétől új adózási formát kell választaniuk, hiszen a katások többé már nem számlázhatnak cégeknek, szervezeteknek, kizárólag magánszemélyeknek. (Kivéve persze a taxisokat, de ők mégiscsak fontosabbak a kormány számára, mint az egészségügyi dolgozók, vagy lobbierő nélküli kisvállalkozók – a szerk.)
Azt egyelőre senki nem tudja pontosan megmondani, hány orvos hagyna fel emiatt tevékenységével, de egy biztos: ezt leginkább a betegek fogják megérezni.
Az egészségügy régóta óriási szakorvos hiánnyal küzd, így gyakorlatilag megoldhatatlan feladatot jelent, hogy minden kórházban, minden rendelőben legyen elég ügyeletes orvos. Ennek érdekében sokan egyéni vállalkozóként látják el ezeket a feladatokat másod- vagy harmadállásban.
Komoly ellátási problémák jöhetnek
Arra a kérdésre, hogy személyesen érint-e a kataszabályok változása az orvosokat,
a válaszadók 63,8 százaléka (780 orvos) felelt igennel.
A kérdőívet kitöltő és visszaküldő
budapesti orvosok 53,7 százaléka (657 orvos) látja úgy, hogy veszélyezteti a munkavállalását a megváltozott adózási környezet.
Az érintettek közel fele, mindössze 51,9 százaléka nyilatkozott úgy, másik adózási formában is folytatná orvosi tevékenységét.
A Magyar Orvosi Kamara korábban azt kérte a kormánytól, hogy a betegbiztonság és ellátásbiztonság érdekében az egészségügy ígért átalakításáig az egészségügyi dolgozók mentesüljenek a katatörvény azon szabálya alól, amely csak magánszemélyeknek enged számlát kiállítani. Ezt a kedvezményt azonban egyedül a taxisok kapták meg.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a budapesti kamara csak a fővárosi orvosok egy részét tudta megkérdezni. Tehát a statisztikákban nem szerepelnek azon ápolók, asszisztensek, akik szintén vállalkozói formában egészítik ki szűkös kórházi keresetüket.
Ha a jövőben nem éri már meg nekik sem vállalkozóként ügyeletet vállalni, rendeléseken vagy magánrendelőkben dolgozni, az is komoly ellátási problémákat okozhat.
Magyar Jelen – Atv – Telex
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
