A szebb múltat is megélt Jobbikban az elmúlt napokban szürreális jelenetek szórakoztatták az erre még vevők népes táborát.
Volt itt minden. A Jobbik miskolci fórumán Potocskáné Kőrösi Anitát Jakab egykori kabinetfőnöke Molnár Enikő zaklatta kérdéseivel, mire válaszul Potocskáné az eset után azt nyilatkozta, hogy Molnár Enikő tudatmódosító szerek hatása alatt áll.
Rendet vágni a díszzsebkendős Gyöngyösi Márton igyekezett egy Jakab Péternek szóló nyílt levélben, mire válaszul
a volt elnök kilépett a Jobbikból.
Jakab minden valószínűség szerint új pártot fog alakítani, így a belpolitika iránt érdeklődők hallani fognak még a parizeus tevékenységéről.
Gyöngyösi Márton nyílt levele:
Kedves Péter!
Nem is olyan régen volt a Jobbiknak egy lendületes, szókimondó politikusa a miskolci városházán, aki rövid idő alatt szinte fogalommá vált városában. Nem csoda, hogy ezt a tehetséges politikust, akit Jakab Péternek hívtak, a Jobbik megtette szóvivőjének. Így ismert meg az egész ország, így ismertelek meg jobban én magam is. Szóvivőként, majd pedig országgyűlési képviselőként pedig olyan teljesítményt nyújtottál, ami mindannyiunkat magával ragadott. Nem túlzás azt mondani, hogy a 2018-as vereség után Te voltál az az ember, akit látva sokan éreztük úgy, hogy megtaláltuk azt a politikust, aki végre győzelemre vezetheti közösségünket.
Az a Jakab Péter, akit akkor hallottunk, egy intelligens, felkészült politikus volt, aki értett a mindennapok nyelvén, de nem futott el a komoly szakmai kérdések elől sem. Ezért választottunk meg a Jobbik elnökévé, és ezért tettünk meg – és tettem meg magam is – minden tőlünk telhetőt, hogy az elnökségedet megkönnyítsük, Te pedig arra koncentrálhass, amiben a legjobb voltál, és amiben ma is a legjobb lehetnél: arra, hogy szólj az emberekhez, és vezesd őket.
Elnökséged első pár hónapja alatt a Jobbik újra erőre kapott, Orbán Viktor pedig egy igazi kihívóval kellett, hogy szembenézzen. Sok ellenzéki politikus között Te voltál az, aki valóban úgy tudtál beszélni, és úgy tudtál érvelni, hogy abba Orbán beleremegett. Ám menet közben megváltoztál. Egyre kevésbé voltál már olyan, amilyennek megismertünk: már nem voltál kíváncsi a jobbikosok véleményére, már nem örültél a társaságuknak. Pártunkban soha egyetlen elnöknek nem adatott meg az, ami Neked: a Kongresszus kizárólag általad megnevezett bizalmi embereket választott melléd az elnökségbe, de Te pár hónap leforgása alatt mindegyikőjüktől elhidegültél, és egyetlen tanácsadód által megalkotott buborékodba zárkóztál, amelyben a népszerűséget Facebook-lájkokban mérik. A szakmai kérdések elől menekülni kezdtél, és csak azokra hallgattál, akik azt mondták, hogy mindent jól csinálsz.
A Jobbik népszerűsége újra csökkenni kezdett, az előválasztási fiaskód után pedig a 2022-es választások vitték be a mélyütést. Vezetéseddel a Jobbik egyetlen egyéni országgyűlési képviselői helyet sem szerzett meg. Itt tartunk most és innen kell újra szervezni politikai közösségünket. Ebben a helyzetben pedig még mindig nem akartad észrevenni, hogy merre tartasz. A kritikát, legyen bármilyen jó szándékú, nem akartad meghallgatni, ahogyan nem jöttél el az Országos Választmányra sem, hogy a tagsággal megbeszélhesd a kialakult konfliktusokat. Helyette egy Facebook-posztban lemondtál az elnökségről, és továbbra is csak egyetlen tanácsadódra hallgattál. És hogy hol tartunk most?
Engedd meg, hogy elmondjam, hogy milyenné váltál azóta: egy görcsbe rándult arccal, szélsőbalos proletár eszméket vadul üvöltöző politikus lett belőled, akiből a közélet mémeket gyárt. Nem vagy Te már veszély Orbán Viktorra, legfeljebb tanácsadód, és a felbőszült híveid veszélyesek a jó ízlésre, amikor a Jobbik aktivistáit zaklatják alpári módszerekkel.
Péter, mégis mit éreztél, amikor azt láttad, hogy miközben a Jobbik tagjai éppen a saját szülővárosod lakóinak próbálnak segíteni a nehéz helyzetben, a Te képedet magukon viselő emberek hordaként rohanják le őket? Szerinted ez rendben van? Szerinted rendben van az, hogy valaki a Te támogatóid közül azon méltatlankodjon, hogy miért a katás vállalkozóknak segítenek, miért nem inkább a „kisembernek”? Péter, Te történelemtanár vagy, tudnod kell, hogy az a stílus, és az a hang, amit Miskolcon a jobbikosokat vegzáló támogatóidtól hallottunk, minek a hangja. De ha nem megy, segítek: ez a legsötétebb bolsevik, kommunista tempó, amikor egyesek politikai haszonszerzés céljából egy nemzet fiait egymásra uszítják. Egyébként ezt csinálja Orbán Viktor, akitől te állítólag megszabadítani szeretnéd Magyarországot… Természetesen nem állítom, hogy Te magad bolsevik lennél. Azt állítom, hogy nem szabad minden módszert bevetni a politikában, mert akkor teljesen elveszítjük benne az iránytűt: az értékeinket.
Te azt mondod, hogy a nép pártján vagy, de ez nem igaz. A jó modor nem pénz kérdése, a magyar nép meg nem egy önkívületben hőbörgő horda, amelynek tagjait önös érdekeiken kívül semmi nem érdekli. Te viszont most őket képviseled, miközben nem képviseled sem a tanárokat, sem a fiatalokat, sem az értelmiséget, sem a vállalkozókat, sem a becsületesen megélni próbáló tömegeket. Ám ezzel tévúton jársz, két okból is. Politikailag azért, mert ezek az emberek ma Tőled várnak csodát, holnap meg majd mástól fognak, és Téged fognak üvöltve fenyegetni. Erkölcsileg pedig azért, mert az ilyen alakokkal Te soha nem fogsz egy jobb Magyarországot építeni. Nekik ugyanis nem az kell, hanem az üvöltözés. Ha rajtuk múlik, majd elmegy innen még a maradék értelmiség is, aztán nézhetitek egymást, hogy kit egyetek meg először. Szerintem jobb lenne még most visszafordulnod erről az útról.
Tudnod kell, Péter, hogy ma a Jobbiknak egy elkötelezett, az európai politikát és politikusokat személyesen ismerő, a konzervatív kultúrkörrel jó kapcsolatot ápoló, Magyarország gazdasági felemelkedésének útját ismerő, a demokratikus jobboldali politika megerősítésében maximálisan elkötelezett vezetése van. Mi tudjuk az utat a sikerhez és tisztelünk mindenkit, aki korábban az életének egy komoly részét közösségünk építésére áldozta.
Én személy szerint is szívesen dolgoznék újra együtt azzal a Jakab Péterrel, akit egykor megismertem. Annak a Jakab Péternek van helye, és lenne feladata is a Jobbikban. Abban a Jobbikban, amely az európai értékek és a keresztény, konzervatív, néppárti gondolat iránt elkötelezett választók számára talán az utolsó esélyt jelenti ma Magyarországon. Választhatod azt a közösséget, amivel egyszer sikeres voltál, és amivel egyszer még újra sikeres lehetnél. Ám a döntés a tiéd (legalábbis remélem, hogy ezt a döntést kivételesen most személyesen Te hozod majd meg, nem pedig más, helyetted…). Ha Neked az a tanácsadó kell, aki mellett elvesztetted a családodat, elvesztetted az előválasztást, elvesztetted az országgyűlési választást, elvesztetted az elnökségedet, elvesztetted a frakcióvezetőségedet, elvesztetted minden tekintélyedet és elvesztetted a hiteledet, nem foglak visszatartani sem.
Ám akkor legalább tedd mindezt egyenesen. Ne pletykákból halljam, hogy augusztus 20-án pártot készülsz alapítani, miközben még a Jobbik tagja vagy. Ne kelljen az anyagilag így sem túl stabil közösségünknek azokat az embereket fizetni, akik már nem akarnak velünk lenni. Ne csatlakozz azoknak az egykori magyar pártelnököknek a nem túl diadalmas, de annál népesebb klubjához, akik évekig abból élnek, hogy egykori közösségüket szidalmazzák. Ha menni akarsz, add vissza a mandátumodat, lépj ki a pártból, aztán Te balra, mi jobbra. Légy tisztességes. Ennyivel mindenképpen tartozol nekünk is, Magadnak is.
Válaszodat, és a józan észhez való visszatérésedet várva,
Üdvözlettel:
Gyöngyösi Márton
Elnök, Jobbik Magyarországért Mozgalom
Jakab Péter kilépő sorai:
Tisztelt Gyöngyösi Márton, kedves Marci!
A nekem címzett nyílt leveled bevallom, megdöbbentett. Azokat a vádakat, amelyeket megfogalmaztál velem szemben, a Fidesz szokta megfogalmazni. Ha az az új jobboldali politika, hogy úgy beszélsz, mint a Fidesz, az soha nem lesz az én politikám.
Rögtön az elején szeretném leszögezni, nem fogok a Jobbik belügyeiről beszélni, nem az én stílusom. Csak rólad fogok beszélni, te szólítottál meg, nem a Jobbik közössége, amelynek a többsége ma is bajtársam.
Te az elnökké választásod során békét hirdettél. Második találkozásunk alkalmával – az elsőről el kellett rohannod – magam is azt ajánlottam neked, dolgozzunk együtt. Ha te a nagyvárosok értelmiségi rétegét akarod megszólítani, tedd azt, én pedig igyekszek megszólítani mindenkit, aki ennek a rezsimnek a vesztese, éljen az városban vagy falun. Azt kértem, engedd, hogy szabadon végezhessem a képviselői munkám. Te béke helyett arra kértél, mondjak le a frakcióvezetésről, és maradjak csendben. „Stratégiai csendben”, ahogy te fogalmaztál.A Fidesznek biztos, hogy ez az elvárása felém, de hogy neked is? Azt mondtad, a politikám nem illik a Jobbik politikájába, és egyébként sem most kell harciasnak lenni, hisz béke van, a fű se nő, és egyébként se érdekel most senkit a politika.
Lehet, hogy a tied nem, Marci, de ott is elmondtam neked: amikor az ország a legnagyobb megélhetési válságát éli, én nem maradhatok csendben.Utólag persze nekem is eszembe jut az az ellenzéki körökben terjedő szóbeszéd, hogy Rogán megüzente az ellenzékbe beépült embereivel, hogy maradjunk csendben, meg ne próbáljuk kihasználni a válság miatti elégedetlenséget. Nem tudom Marci, hogy te Rogán embere vagy-e, csak azt, hogy csendet kértél tőlem. Megjegyzem, a béke érdekében az utóbbi időben már nem szólaltam fel a parlamentben és a tüntetéseken sem. De neked ez sem elég. Ma a leveledben már szélsőbalos proletár őrjöngésnek nevezted azt, ahogy beszélek.
Marci! Az emberek az utcán, a boltban, a piacon, a pályaudvaron, a hétköznapi életben sokkal keményebben beszélnek a Fideszről, mint én. Nyilván ezt neked a messzi Európai Parlamentből nehéz elképzelni, de hidd el, én az emberek között vagyok nap, mint nap. Tudom, mit mondanak, és meg is értem az elkeseredettségüket. Hangot is adok neki. Hogy neked ez a stílus nem tetszik, túlélem. Az viszont minden határon túlmegy, hogy a szavazóimat a nyílt leveledben ország világ előtt hőbörgő hordának nevezed. Ezt a leghatározottabban visszautasítom. A szavazóim nem horda, hanem elkeseredett magyarok, melósok, kisnyugdíjasok, tanárok, ápolók, és sokan mások, akik vesztesei ennek a rezsimnek. Őket nem sértegetni kell, ahogy azt a Fidesz szokta, hanem támogatni, segíteni minden eszközzel. Én az ő pártjukon állok. A nép pártján. Ez ma a Jobbikban úgy látszik bűn.
Te a Jobbik új elnökeként ma választás elé állítottál: ha maradok a nép pártján, ha továbbra is nyersen, őszintén, karcosan akarok kiállni a válság vesztesei, az Orbán-rezsim károsultjai mellett, akkor nincs helyem a Jobbikban. Nos, Marci, akkor nincs helyem a Jobbikban. Ha a nép és a Jobbik között kell választanom, nem kérdés, melyiket választom.Kedves Marci, az utolsó kívánságodat ennek megfelelően teljesítem. Választok. Ezennel kilépek a Jobbikból, független képviselőként pedig maradok a nép pártján pont úgy, ahogy eddig: nyersen, karcosan, de mindig őszintén. A Jobbik feladhatja, én soha!
Vesszen a kormány, győzzön a nép! 
