Az eredeti napirendhez képest jelentős késéssel, elhúzódó vitákkal zakatol tovább a törvénygyár az első őszi ülésnapon, ahol az interpellációkra csak jóval 17 óra után került sor. Az ülésvezető Lezsák Sándor bejelentette, hogy két interpellációt visszavontak, így ennyivel rövidebb lesz a tisztelt honatyák napja.
A két szóban forgó interpellációt a Fidesz és a KDNP vonta vissza. Ezek elhangzása minden alkalommal egyszersmind komikus és unalmas jelleget kölcsönöz a magyar törvényhozás munkájában, idestova a rendszerváltás óta. Kultúrája (értelme) annak, hogy egy kormánypárti képviselő interpellál egy minisztert talán csak Nagy-Britanniában van, de ez a választási rendszertől kezdve az ottani politika általános természetrajzán át sok összetevőre vezethető vissza.
Nem kockáztatunk nagyot tehát, ha úgy tudósítunk, hogy a szóban forgó két felszólalás elmaradásáért nem kár. Ugyanezt már teljes biztossággal nem lehet megállapítani az MSZP-s Komjáthi Imre (” Miért nem segítenek a kisnyugdíjasokon? Meddig hitelezzenek még a nyugdíjasok a kormánynak?”) interpellációjáról, amely szintén nem hangzott el, mert a képviselő vagy nem volt a helyén, vagy elmulasztotta időben bedugni a kártyáját.
Komjáthi helyett Szabó Szabolcs és Lázár János kedélyes beszélgetését hallgathattuk egy csepeli beruházásról, melynek végére kisült: Szabó nem fogadja el Lázár válaszát.
Ennél a pontnál azonban villámként csap belénk a felismerés: Lezsák lehetőséget ad a mulasztó Komjáthinak, aki nehézkesen, de eddigre csak bedugja a kártyáját. Szóra emelkedvén azt kérdezte, hogy a kormány elkötelezett-e a nyugdíjak emelése iránt.
Tállai erre azt válaszolta, igen: „a kormány elkötelezett és a nyugdíjak vásárlóértéke nőtt”.
A szocialistát ez nem győzte meg, nem fogadta el a választ.
„Kik jutnak hozzá az egészségügyi adatainkhoz?”
A Mi Hazánk Bács-Kiskun megyei képviselője egy egészségügyi adattér programról interpellálta a belügyminisztert (Pintér nem volt a teremben), amely enyhíti az orvosi adatok titkosságának szabályait.
Az Európai Unió idén májusban indította útjára az európai egészségügyi adattér programját, amelyben a tervek szerint öt éven belül az egészségünkkel kapcsolatos valamennyi információ megjelenik, ha egészségügyi ellátást veszünk igénybe – kezdte felszólalását Szabadi István.
Az egészségügyi adatok határokon átnyúló megosztásának csak az egyik célja, hogy az egészségügyi adatainkhoz EU-szerte azonnal hozzáférjünk. A „másodlagos cél” az összesített egészségügyi információk felhasználása az ún. közérdekű projektekhez, így például a tudományos kutatás, a gyógyszergyártás és a politikai döntéshozatal számára.
Az európai egészségügyi adattért a nemzeti egészségügyi adatbázisok összekapcsolásával tervezik létrehozni, melynek alapját Magyarországon a 2017. november 1-jétől működő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (vagyis az EESZT) jelenti, ami az egészségi állapotunkkal kapcsolatos információkat 2020. júniustól a magánellátásra kiterjedően is tartalmazza.
Az egészségügyi adatok érzékeny személyes adatnak (ún. különleges adatnak) számítanak, amivel mi magunk rendelkezünk. Ennek ellenére az EESZT-ben digitális önrendelkezés keretében csak hozzáférési korlátozásokat tudunk beállítani, a meglévő adatok törlésére nincs lehetőségünk, ami a GDPR 17. cikkébe ütközik.
Az EESZT-t működtető Országos Kórházi Főigazgatóság az érintett hozzájárulása alapján, vagy törvényben meghatározott esetben személyazonosításra alkalmas módon, egyéb esetben személyazonosításra alkalmatlan módon adatot szolgáltat az EESZT-ben tárolt egészségügyi adatainkról.
Ilyen törvényben meghatározott esetet jelent a különleges jogrend, ami az orosz–ukrán háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet okán november 1-jéig fennáll, és ezalatt az idő alatt az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell automatikusan alkalmazni.
Kérjük Tisztelt Miniszer Úr válaszát azzal kapcsolatban, hogy az EESZT-ben tárolt egészségügyi adatokat határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó információcsere keretében mely tagállamoknak adtak át, az elektronikus betegségregiszterbe és
a pandémia értékelő regiszterbe feltöltött egészségügyi adatainkhoz kik férnek
hozzá, 2020. január 31-ig visszamenően az operatív törzs és munkaszervezete egészségügyi adatainkat milyen célra használta fel, feldolgozásukkal kiket és mennyiért bízott meg, az egészségügyi adatainkat eladták-e és mennyiért külföldi gyógyszer-, illetve vakcinagyártók cégeknek, a befolyt bevétel hova került? – tette fel a kérdést Szabadi István a Mi Hazánk képviselője.
A választ Rétvári Bence államtitkár prezentálta, aki kifejtette, hogy az e-receptek kibocsájtása óta naponta 800.000 adat kerül feltöltésre, és ez „egy nagyon jó és korszerű rendszer”. Rétvári szerint ez segít abban, hogy mindenki minél hamarabb meggyógyuljon és már külföldről is a csodájára járnak.
A KDNP-s politikus úgy véli, hogy ezek jó és előnyös dolgok és mindenki maga engedélyezheti az adatait és annak kezelési körét. Hozzátette: mindenkinek nagyon nagy biztonságban vannak az adatai.
Szabadi István jelezte, hogy nem tudja elfogadni a választ, hiszen nem lehet tudni azt, hogy pontosan kik férnek ezekhez az adatokhoz hozzá. Szabadi kifejtette: egyértelmű, hogy itt egy üzletágat akarnak felépíteni, amely felülírja a betegek ellátását, a gyanú fennáll, hogy egy világméretű adathalászatról és visszaélésszerű működésről van szó – tette hozzá.
Az országgyűlés egyenként szavazott az interpellációkról, az összes választ elfogadták.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
