Dr. Garbai László, emeritus professzorral, energetikai szakértővel beszélgettünk az energiaválság kapcsán hazánk lehetőségeiről. Építhetünk-e az import energiára, vagy el kell mozdulnunk az önellátás irányába? Kiválthatja-e a zöldenergia a jelenlegi erőforrásainkat? Jó ötlet-e a paksi atomerőmű bővítése? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.
M.J.: Az energiaválság kapcsán egyre gyakrabban felmerülő kérdés, vajon meddig számíthatunk még az import energiára. Ön milyennek látja hazánk kilátásait?
Bízzunk az import földgáz stabilitásában, ami áttevődött a déli áramlatra, mely stabilnak látszik. Azt hiszem, Magyarország viszonylag nyugalommal és higgadtan tekinthet a jövőbe, úgy néz ki, télen nem lesz probléma. Reméljük, hogy a háború után egy stabilabb korszak következik majd. Az viszont biztos, hogy semmi nem lesz úgy, ahogy eddig volt.
M.J.: Jelenleg ugye erősen függünk a behozataltól. Ez hosszútávon is járható út, vagy megéri elmozdulni az önellátás irányába?
Mindig megérte. Hazai erőforrásokat mindig érdemes igénybe venni, felhasználni.
Paks bővítésével 100 százalékig egyetértek, azt folytatni kell, sőt, fel kell gyorsítani. Paks nélkül nincs villamosenergiabiztonság.
Sajnos késlekedik. Valószínűleg ez egy nagyon nehézkes folyamat, precíznek, megfontoltnak kell lenni. A biztonsági követelményeknek maximálisan meg kell felelni, a nemzetközi szorításban is. Az engedélyezési folyamatok minden fázisa egy-két évig tart, tartott. Remélem, hogy ennek így kellett lennie, de a külügyminiszterrel egyetértve, én is szeretném, ha gyorsabb lenne az engedélyezés folyamata. Jó lenne, ha már megkezdődne az építkezés effektív része is, gondolok itt azokra a létesítményekre, melyek az energiatermelés szerves részei.
M.J.: Paks önmagában képes lenne biztosítani Magyarország villamosenergia szükségletét?
Paks 40 százalékát adja a magyar villamosenergia szükségletnek, és a jövőben, hogyha megvalósul a bővítés, akkor még ennél többet is. Paksra a magyar energiaellátás tekintetében a jelenben és a jövőben is egy stabil faktorként tekintünk.
M.J.: Ön szerint a jövőben indokolt lehet tovább bővíteni a létesítményt? Paks 2 után Paks 3?
Paks 3-at és 4-et is szóba kell hozni akkor, hogyha komolyan gondoljuk a földgáz kiváltását. A magyar településeknek 90 százaléka földgáz bázison van, 4 millió háztartás. Ha beúszunk a világnak ebbe a zöldenergia-csapdájába, és ezt követni fogjuk, akkor itt meg kell kezdődnie a földgáz kiváltásának. Ennek megvalósíthatóságában én szkeptikus vagyok, de ha komolyan gondoljuk, akkor nincsen más mód, csak a hőszivattyúk, villamosenergiahajtású és levegős hőszivattyúk. Ennek az energiaszükséglete három, vagy négy paksi blokk bővítést igényelne.
M.J.: Az árammal kiváltható a gáz?
Igen, iszonyatos költségekkel. Ez egy elvi felvetés. Nyugat-Európa szorít minket, hogy álljunk át zöld energiára. Akkor a földgáz kiváltását forszírozzák.
Én bízom azért abban, hogy a földgáz megmarad. Legnagyszerűbb energia. Jól szállítható, jó hatásfokkal tüzelhető. Legkisebb egyébként ennek a károsanyagkibocsátása.
Az összes többié ennél nagyobb.
M.J.: Akkor miért támadják úgy a földgázt a radikális zöldek?
Tulajdonképpen mindet támadják. A földgázt, a szenet, a lignitet, a fosszilist. Véleményem szerint a földgáz meg fog maradni, mert a zöldenergia véletlenszerű rendelkezésre állása következtében a napenergia, és a szélenergia kapacitás növelésével lényegében velük egyenértékű tartalékkapacitást kell üzembe helyezni, fenntartani. Ez nem lehet más, csak a földgáz: a földgázbázisú erőművek, a kombinált ciklusú erőművek, ezek percek alatt üzembe helyezhetők, és a zöld energiának véletlenszerű rendelkezésre állását csak ezek tudják kiegyenlíteni. Ugye, ez most a világ nagy dilemmája, de szerintem meg fog maradni a földgáz, és bízom benne, hogy helyre fog állni az egyensúly, mert földgáz nélkül nem lehet élni.
M.J.: Mit kell érteni pontosan „zöldenergia-csapda” alatt?
A zöldenergia Magyarországon nem fog jelentősen teret nyelni. Nagyon drága, és az előbb említett problémák, mint a véletlenszerű rendelkezésre állás is fennállnak továbbra is: éjszaka nem süt a nap, a szél rendelkezésre állása is kicsi. Vannak ugyan széljárta területek, de vannak olyan helyek, ahol nagyon gyenge a szél ereje. Magyarország szélenergia ellátására had mondjak egy példát: ha teljes egészében ki akarnánk váltani a jelenlegi villamosenergia-ellátást, ahhoz több ezer négyzetkilométert kellene megművelni. Nagy a területigénye, és nagyon drága a megvalósítása.
Arról nem is beszélve, hogy tudomásom szerint a jelenlegi szélenergiaparkok mind külföldi tulajdonban vannak.
A napenergiával megint az a baj, hogy igen nagy a helyigénye. Vegyük például Angliát. Ha a villamosenergia-igényüket teljes egészében ki akarnák váltani a napenergiával, akkor az ország területének 10 százalékát kellene beborítani napelemekkel.
M.J.: Ráadásul, úgy tudom, a napelemek hatékonysága sem időtálló. Idővel gyengülnek.
Van egy öregedésük. 10 évről beszélünk, a cellákkal kapcsolatban is vannak olyan vizsgálatok, hogy életciklusuk alatt a szén-dioxid kibocsátásuk az nem jobb, vagy nem kisebb. Figyelembe véve a gyártásuk során felhasznált klasszikus bázissal megtermelt villamosáramot is. Összességében véve az életciklusuk alatt a megépítés, üzemeltetés, kisegítő energiaforrások fenntartásához szükséges energiahordozók miatt a szén-dioxid kibocsátásuk nem jobb, mint más energiaforrásoké.
Még egy dolog, amire érdemes kitérnünk.
A világ összes energiafelhasználása 600 exajule napjainkban, Magyarország 1 exajule-t használ. Meglátásom szerint hazánknak ehhez arányosan kell részt vennie a világ zöldítésében. Ha 600 a világ és 1 Magyarország, akkor ne mi akarjuk megváltani zöldenergia tekintetében a világot.
Tehát a szén-dioxid problematikát, a vélelmezett kílamváltozás problémáját Magyarország ne erején és mértékén felül kívánja megváltani. Magyarországnak arra kell törekednie, hogy érdekeit figyelembe véve – elsősorban gazdasági érdekekről beszélek -, egy arányos mixet alakítson ki. Ebben természetesen helyet kell, hogy kapjon a zöldenergia, a nap is, a szél is, meg a biomassza is, de alapvetően az ország nem tud mást tenni, mint atom és földgáz. Illetve a még meglévő szénkészleteinkről sem mondhatunk le. Nincs más út. Az ország energiabiztonsága minden más érdeket felülmúl.
M.J.: Ha már szóba került a földgáz. Ugye országszerte állítólag számos lelőhely található. Például Makón, vagy Battonyán.
Úgy tudom, ebből [Battonya] másfél milliárd köbmétert remélnek, és jövő évben már kezdődik is a feltárása.
M.J.: Mennyire költséges ennek a kitermelése?
Ismereteim szerint ez az ún. palagáz kategóriába tartozik, vagyis igen mélyen helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy felhozatala igencsak költséges lesz, de ebben a jelenlegi földgázmizériában bizonyára gazdaságos lesz hosszútávon. Nem várhatjuk – bárhogy is alakul a világ sorsa -, hogy a földgáz ára visszaáll a két-három évvel ezelőttire.
M.J.: Korábban lehetett hallani a kitermeléssel kapcsolatos környezeti aggályokról. Mennyire káros egy ilyen feltárás és kitermelés?
Én nem tudok róla, hogy a zöldek részéről lenne ellenvetés a battonyai földgáz feltárásával és kitermelésével kapcsolatban. Szükség van rá. Noha nem ismerem a feltárási technológiát, de nem hiszem, hogy hagynák, hogy durva környezetkárosítás jöjjön létre. Más persze Amerikában, ahol erre kevésbé figyelnek. Magyarországon azért jobban szorít bennünket a terület-, illetve környezetvédelem. Ismereteim szerint nem lesz olcsó a földgáz, de annál csak kedvezőbb árú lehet, mint amit be tudunk majd szerezni. Arról nem is beszélve, hogy a nincs gáznál minden gáz jobb.
Kiemelt képünkön Dr. Garbai László
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
