Felvette a szélsőséges és terrorista szervezetek lajstromába a Meta Platforms amerikai IT-óriásvállalatot az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring).
A főügyészségi eljárás azután kezdődött el, hogy a Facebook és az Instagram több országban visszavonta az erőszakra buzdító üzenetekre vonatkozó tilalmát Vlagyimir Putyin orosz elnök és az általa február 24-én a különleges hadműveletbe küldött orosz hadsereg katonái esetében.
Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság – Roszkomnadzor – már évekkel ezelőtt eljárást indított a Twitter és a Facebook ellen, amiért a két amerikai közösségi szolgáltató a vonatkozó törvény értelmében nem Oroszországban tárolta a helyi felhasználók személyes adatbázisát, mivel az országban érvényes jogszabályok alapján az orosz felhasználókról gyűjtött adatokat a külföldi vállalatok is kötelesek orosz szervereken tárolni. A hatóság már 2017-ben kilátásba helyezte a felületek blokkolását, mint ahogy tették azt már korábban a LinkedInnel is. Ez valószínűleg válaszlépés lehetett a Facebook számára, mivel a közösségi médiaágyú ugyanebben az évben Trump beiktatásáig egyszerűen blokkolta az orosz RT hírtelevíziót, valamint a Sputnikhoz és más – többek között állami tulajdonú – médiumokhoz is korlátozta a hozzáférést.
A Roszkomnadzor már márciusban megtiltotta a korábban blokkolt Instagram és Facebook számára, hogy üzleti tevékenységet folytassanak, valamint irodát működtethessenek Oroszországban. A szankció oka az Instagram esetében erőszakra való felbujtás, a Facebooknál pedig orosz médiumok letiltása volt.
Az orosz főügyészség szerint a Meta közösségi oldalai nagymértékben befolyásolják a közvéleményt, maga
a vállalat pedig “alternatív valóságot” hozott létre, amelyben gyűlöletet szított az oroszok ellen.
A Roszkomnadzor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború kitörése nyomán az Instagramon már márciusban 4600 olyan bejegyzést tettek közzé, amely hazugságot terjesztett az orosz hadseregről és több mint 1800 olyan felhívást, amely részvételre buzdított nem engedélyezett tüntetéseken.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ragaszkodott a vállalat azonnali betiltásához, mert szerinte tevékenysége Oroszország és fegyveres erői ellen irányult.
A Meta persze mindent megpróbált: halasztást kértek a tárgyalásra, valamint a vállalat egyik képviselője azzal mentegetőzött, hogy „megváltoztatták politikájukat, és elfogadhatatlannak nyilvánítják a ruszofóbiát” – (ezzel tehát elismerve, hogy korábban nem ez volt a helyzet – a szerk.).
Az ügyről elsőként beszámoló Reuters azt írta akkor, hogy a katonák gyilkolására vonatkozó felszólítást 12 országban: Azerbajdzsánban, Örményországban, Észtországban, Grúziában, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Szlovákiában és Ukrajnában engedélyezték. A Vlagyimir Putyin orosz és az Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök elleni uszítást az oroszországi, lengyelországi és ukrajnai felhasználók számára tették lehetővé.
2021-ben a Facebookot 43 millió rubeles bírsággal sújtották, mert nem távolította el Oroszországban a tiltott tartalmakat. A helyzet az ukrajnai háború és a nyugati szankciók teremtette légkörben tovább éleződött.
A Meta közösségi hálózatai megtiltották az orosz felhasználóknak, hogy reklámkampányokat indítsanak, az Instagram leállította a felhasználók oroszországi és ukrajnai követőire vonatkozó információk megjelenítését, és a Stories funkcióban elkezdte címkézni az orosz állami média linkjeit tartalmazó történeteket.
A techóriás kettősmércéje hazánkban sem ismeretlen: a „közösségi irányelveket” gumicsontként használó Facebook gyakorlatilag bárkire, bármikor lecsaphat, akár egy komment, akár egy bejegyzés miatt. Talán a legismeretesebb hazai eset a Mi Hazánk Mozgalom elnökével történt: a 2019-es EP választási kampány során, a rendelkezésre álló információk alapján a Jobbik és a DK alkalmazottai Szabó Gábor, akkori pártigazgató koordinálásával szervezetten kezdték jelenteni a nemzeti ellenzéki párt frakcióvezetőjének több százezres Facebook-oldalát. A tömeges jelentés hatására a Facebook az oldalt törölte, a pártelnököt pedig veszélyes személynek minősítette, akinek így esélye sincs a legnagyobb közösségi média-platformon jelen lenni, valamint azon bejegyzések és kommentek, amelyek tartalmazzák a nevét, órákon belül törlést és az adott felhasználó letiltását eredményezik.
Mindeközben pedig a Meta és a hozzájuk hasonló vállalatok elképesztő mennyiségű profitot termeltek a Covid miatt bevezetett karantén ideje alatt, de érinthetetlenségüket a magyar kormány sem meri megkérdőjelezni, így a Facebook nálunk továbbra sem számíthat Oroszország-szintű szankciókra, vagy esetleg egyenlő közteherviselésre.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
