Kedden este tüntetést tartottak az Andrássy úton lévő orosz nagykövetség előtt, a demonstráció célja nem meglepő módon az orosz agresszió elítélése és az ukrán állam területi integritása mellett való kiállás volt.
A demonstráción lévő olvasónktól azt az információt kaptuk, hogy alig tucatnyian voltak az események, ahol sem felszólalások, sem sajtótájékoztató nem volt, ezek helyett egy megafonból szólt a „Fuck Putyin, fuck Russia” szlogen.
Az Andrássy úti helyszín csak részben pontos, mert az eseményt a sokat megélt Bajza utcán tartották, ugyanott, ahol néhány hónapja még oroszpárti tüntetők takarták le és nevezték át Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin utcává.
Ki az a Bajza?
Bajza József a 19. századi magyar közélet ismert alakja. Színházigazgató, publicista, kritikus, politikus és költő is volt, emellett a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Bajza 1831-ben elindította a Kritikai Lapok című folyóiratot, majd 1837-ben Vörösmarty Mihállyal és Toldy Ferenccel közösen az Athenaeumot.
Bajzának elvitathatatlan szerepe volt abban, hogy a magyar nyelvű színjátszás (ezáltal a magyar nyelv elterjedése) kerekedjen felül a németajkú darabok rovására.
Az 1840-es évek közepén visszavonult az irodalmi és színházi kérdések vitatásától, innentől már minden idejét a politikai publicisztikának szentelte. 1848-hoz közeledve Bajza egyre aktívabb lett a hazai politikai életben. Főszerkesztője lett a Kossuth Hírlapja című forradalmi napilapnak. A szabadságharc idején hivatalt nem vállalt, de Petőfihez és társaihoz hasonlóan műveivel, jegyzeteivel a magyar szabadság mellett tette le és áldozta fel életét.
A forradalmat végül a cári orosz hadsereg verte le. I. Miklós cár intervenciós csapatai 1849-ben léptek Magyarország területére. Alakulatait az akkori világ messze legnagyobb, 1 300 000 fős haderejéből állították ki, történelmi léptékét mutatja, hogy ettől nagyobb orosz kötelék még a napóleoni háborúk idején sem került külföldön bevetésre. A magyar hadsereg a császári csapatokra számos megsemmisítő és megalázó vereséget mért (Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg) de, ez a katonai beavatkozás megpecsételte az 1848–49-es forradalom és szabadságharc sorsát, ahogy Bajza Józsefét is.
A költőnek a bukás után menekülnie, bujkálnia kellett, sok társával együtt közvetlen életveszélyben volt. Végül csak 1851-ben Haynau elbukása után térhetett vissza Pestre, de az évekig tartó üldöztetés megterhelte: elborult az elméje, s bár néha ugyan kitisztult, mégis 1858-ban bekövetkező haláláig jórészt már szellemi sötétségben élt.
Jókai Mór így írt Bajzáról:
“Néha találni az utczán egy férfit csendes, halk léptekkel ballagva, szemöldei mozdulatlan homloka elejére összevonva, szép, kifejezésteljes szemei merően maga elé szegezve; rendesen egy szép, halavány, szelid arczu ifju vezeti. Ez Bajza és gyermeke. Emeljetek kalapot előtte és haladjatok el mellette csendesen. Ő nem ismer senkit; nem ismeri önmagát sem.”
Vissza a tüntetéshez
Helyszíni beszámoló alapján és beszédek híján (túl azon, hogy a háború aktualitást ad) nem derült ki, hogy a konkrét célját mi adta az összejövetelnek, ezért a főszervezőt kerestük kérdéseinkkel. Viktória Petrovszka lapunknak elmondta, hogy szerinte 100-an lehettek, de nem elégedett a létszámmal.
Ismertette, hogy tavasszal minden héten demonstráltak itt a „terrorista orosz állam ellen” , akiket a Magyarországon élő ukránok közössége ellenségnek tekint, de a nyári hónapokban alábbhagyott a lendület. Válaszából kiderült továbbá, hogy álláspontja szerint már a háború első napjaitól kezdve folyamatosan fegyvert kellett volna szállítani Ukrajnába és akkor mostanra jobb lenne a helyzet.
A munkácsi szobor eltávolítására vonatkozó kérdésünkre Petrovszka úgy válaszolt, hogy sok gondolata van erről, de nem tudja „hirtelen összeszedni” őket.
„Jó helyre megy a 70 milliárd”
A magyar kormány arról döntött nemrégiben, hogy 70 milliárdot küld Ukrajnának, amiről a nemzetiségi politikusnak az a véleménye, hogy jó helyre fog menni és hiába korrupt az ukrán állam, a lebombázott országot valahogyan újjá kellene építeni, de
„a legjobb megoldás az lenne, ha Magyarország fegyvereket is küldene”
– tette hozzá.
Viktória Petrovszka, aki a kőbányai ukrán nemzetiségi önkormányzat elnöke, a háború helyi hatásával kapcsolatban megjegyezte, hogy sok menekült telepedett le már Kőbányán a háború kirobbanása óta. A segítségnyújtás folyamatosan zajlik, elsősorban hideg élelmiszerrel, lakhatási lehetőségekkel.
Mi Hazánk: ne mi fizessük a háború árát
Telefonon értük el a Mi Hazánk helyi politikusát, aki felidézte, hogy a mozgalom álláspontja egyértelmű: Magyarország semmivel nem tartozik Ukrajnának, nekünk az ott élő magyarok jogai a legfontosabbak, és a mostani gazdasági helyzet miatt pláne nem aktuális az, hogy az adófizetők 70 milliárdot adjanak ki egy olyan háború miatt, ami nem a magyaroké – mondta Vékony Csongor hozzátéve, hogy noha évek óta vezeti a Mi Hazánk kőbányai igen aktív szervezetét, de még soha nem találkoztak a fentebb említett ukrán nemzetiségi képviselő nevével.
Vékony Csongor emlékeztetett, hogy a keresztény embernek kötelessége segíteni a bajba jutott családokon, de ettől függetlenül a Mi Hazánknak a helyi lakosok a legfontosabbak Kőbányán. A 2022-es választásokra íródott program is nekik, róluk és értük szól. A háború gazdasági hatásai nem kerülték el Kőbányát sem. Az látható, hogy a helyi multik relatíve alacsonyan tudják tartani az árakat, míg a kisboltok, pékségek drasztikus áremelésre kényszerültek a megnövekedett rezsiköltség miatt, de még így sem biztos, hogy túl tudnak élni, vagy versenyképesek tudnak maradni a giganagyságú élelmiszerláncokkal szemben – tette hozzá.
Elmondta, hogy a felsoroltakon kívül az eddig meglévő problémáknál sincsen megoldás, főleg a közbiztonság és a köztisztaság terén kaotikus a helyzet, de a Harmat utca felmarása szintén évek óta keseríti a lakók mindennapjait.
Önrendelkezés, létbiztonság, nemzetvédelem – ezek a jelszavak és ez a politika hiányzik a kőbányai képviselőtestület üléseiről és a döntéshozatalból, aminek ebben a nehéz időszakban hatványozott jelentősége lenne. Mi azon dolgozunk, hogy a harmadik út 2024-től jelen tudjon lenni a fontos helyi döntések meghozatalakor – zárta gondolatait Vékony Csongor.
A Twitter– és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
(nyitókép: Viktória Petrovszka FB)
