„Ha egy puska lóg a falon az első felvonásban, mindig elsül a harmadikban”- Tóth Máté energiajogászt kérdeztük az olajhelyzetről, az Oroszország elleni szankciókról és a várható válaszlépésekről.
– Egy héttel ezelőtt törölte el a kormány az üzemanyagárstopot. Bár lehetett számítani valamilyen módosításra, az árstop teljes megszüntetése sokakat meglepett. A szakértőt is?
– A valóságban a kezdetektől szakmai viták övezték az üzemanyagárstop intézményét, egyúttal az ideiglenes jellege is világos volt, a jogalkotó maga sem rejtette véka alá. Az üzemanyagárstop intézkedését sokan szerették alábecsülni vagy félremagyarázni a szakmai viták során, pláne azokon túl, de ezek abból a félreértésből adódtak, hogy keresletoldali, vagy netán kínálatoldali hatást tulajdonítottak neki. Márpedig az üzemanyagárstop az volt, ami: a lakosság védelme a piaci árhatástól ideiglenes intézkedéssel. Nem több, de nem is kevesebb. Ezt a funkcióját pedig szépen betöltötte, havonta egy átlagos autóhasználó családnak 50 ezer forint körüli megtakarítást eredményezve. Tudom, mert én a másik oldalon álltam végig sorba, teljes áron kellett tankolnom.
Az elmúlt időszak rendkívül sokat rontott az üzemanyagárstop helyzetén, ideértve az ellátási zavarokat is, amik megmutatták az egykereskedős ellátás sérülékenységét. Én abban nem vagyok biztos, hogy a fogyasztói keresletet vissza fogja vetni érdemben az üzemanyagárstop eltörlése, bár ezt még nem lehet modellezni; nyersolaj pedig ettől biztosan nem érkezik több az európai finomítókba. Viszont megjelenhet több nagykereskedő is a piacon, ami diverzifikálja a kockázatokat.
– Tehát akkor mostantól lesz üzemanyag? A piaci ár visszavezetése megoldja az ellátási problémákat?
– Az egyébként is kedvezőtlen nemzetközi piaci és jogi környezetben a százhalombattai finomító elhúzódó karbantartása okozta a konkrét retail fizikai szűkösséget. Ez most véget ért, a hazai ellátási helyzet stabilizálódik, a finomított olajtermékek áramlása gyorsan és érezhetően javul.
A benzinárstop eltörlése, vagyis a piaci ár visszavezetése ott kap jelentőséget, hogy érdekeltté teszi a MOL-on kívüli nagykereskedőket a hazai eladásban, akik jellemzően importból szerzik be a benzint és a gázolajat. A MOL eleve csak a hazai piac nagyjából 70 százalékát tudja ellátni üzemanyaggal. Ami tehát történik, az az, hogy a hazai kiskereskedelmi, illetve végfelhasználói ellátás is több lábra áll most.
Persze minden hatást nem lehet kivédeni. Az EU-s olajszankciók várható összeurópai hatásai, illetve a februárban életbe lépő szankció a feldolgozott olajtermékekre hazánkat is érinteni fogják.
Egyrészt hiába van ugyanis mentességünk a nyersolajra, az összeurópai hatások alól nem tudjuk kivonni magunkat teljesen, a gazdasági hatások nem állnak meg a határoknál. Másrészt február után a feldolgozott olajtermékeket Európán belül sem lehet majd mozgatni, vagyis a MOL két finomítója közti munkamegosztás, tágabban pedig az európai finomítók közti áramlás is ellehetetlenül majd.
Azt szoktam mondani, hogy az olajbeszerzésben nincs egy „váltógazdaság”: egy olyan ország, ami csak úgy egyszerűen a kieső orosz olaj helyére állítható. Sok beszállító ici-pici részesedéssel rendelkezett hagyományosan az európai olajimportban, Oroszország 25 százalékos részesedése után jön 16 további ország, ezek mindegyike pár százalékos részesedéssel! Ezek nem változtathatók meg pillanatok alatt. Pláne nem ingyen. Ráadásul a nyersolaj mellett napi másfél millió hordó dízel behozatalára is szorul az EU. Ezért február ötödike után várhatóan dízelhiány is lesz majd Európában.
– Az ukrán energetikai infrastruktúrára mért csapások miatt nemrég szünetelt a kőolaj szállítása a Barátság-vezetéken. Ha adott esetben magát a vezetéket érné támadás, az mit jelentene hazánk kőolajellátására nézve?
– Arra figyelmeztetnek a novemberi események a Barátság-kőolajvezetékkel, hogy minél több energiahordozóra van szükség minél több irányból. Nem elzárni, lecsökkenteni, szankcionálni, hanem növelni, diverzifikálni és készletezni kell. Földgázban a 2006. évi XXVI. törvény rögzíti a biztonsági készletezés szabályait, míg a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezése tekintetében a 2013. évi XXIII. törvény a mérvadó.
Magyarország a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2022-es hivatalos adatai szerint is a kötelező, átlagos elvárt szintet meghaladóan tárol kőolajat, dízelt, benzint és kerozint. Mi így készülünk a nehéz időkre.
Ha a kőolaj- és kőolajtermék-ellátás, valamint a fogyasztás egyensúlya felbomlana, és a felhasználási igények meghaladnák a beszerzés lehetőségeit, a miniszter lép. Ennek jogi eszköze a miniszteri rendelet, ahol az egyensúly helyreállításához szükséges és azzal arányos mértékű, fogyasztást korlátozó intézkedéseket rendelhet el. Következő szint, az ellátás súlyos zavara vagy az ellátási válsághelyzet. Ilyenkor a biztonsági kőolajkészletet a miniszter rendelete alapján szabad felhasználni. Ebben a rendeletben meg kell határozni a felhasználásra engedélyezett kőolaj, kőolajtermék megnevezését, mennyiségét, valamint a felhasznált készletek visszapótlásának határidejét, termékek szerinti összetételét. Emellett meg lehet határozni a felhasználás célját, ütemét, elsőbbségi hozzáférést engedhet bizonyos felhasználóknak, korlátozó intézkedéseket rendelhet el, illetve a kőolajfinomítóval rendelkező gazdálkodó szervezetek részére előírhatja a felhasználásra felszabadított készlet bérfeldolgozásának legkisebb hozamát és ütemezését.
Alternatív beszerzés egyébként az Adria-vezetéken lehetséges, tengeri úton. Ez nyilván drágább, viszont legalább hozhatunk itt is bármilyen olajat: a kieső szárazföldi csővezetékes szállítást pótló tengeri beszerzésre is mentességet harcoltunk ki az olajszankció alól.
Tóth Máté energiajogász (forrás: hirado.hu)
– A múlt héten az uniós vezetők által elfogadott olajársapkának milyen következményei lehetnek Magyarországon és az Európai Unió államaiban? A döntés valóban fájni fog Oroszországnak?
– Oroszország és Európa kölcsönösen függ egymástól az olaj tekintetében. Ez a függés azonban egyenlőtlen.
Az EU teljes olajimport-igényének a 25 százaléka orosz, míg Európa a teljes orosz olajexportnak alig a 15%-a volt eredetileg is. Azt is látjuk, hogy az oroszok meglepően gyorsan állították át a váltókat a világban, India korábbi orosz olajbehozatala a hatszorosára nőtt, Kína gazdasága pedig még csak most indul be igazán.
Fel fogja szippantani Kelet-Ázsia a kieső orosz olajat. Egyébként meg ha nem tenné, az oroszok csökkentenék a termelést, ami a kínálat további szűkülését, az árak emelkedését hoznák magukkal: szóval hiába drukkol bárki a kelet-ázsiai fogyasztás növekedése ellen, innen nézve így sem, úgy sem lesz jobb.
Azt mondhatjuk a nagykép vonatkozásában, hogy a világban még drágán is szűkösek lesznek a rendelkezésre álló erőforrások, jogi értelemben pedig most mindenki igyekszik minél hosszabb időszakra bebiztosítani magát, hosszabb távú szerződéses lekötésekkel. Ezáltal nő a verseny, és jogilag is csökkennek az egyébként is várhatóan egyre kisebb kitermelési kapacitások. Ha pedig Oroszország vagy az OPEC lényegesen csökkentene a kitermelésen, azt azonnal éreznénk.
A szankcióknak köszönhetően várható kisebb-nagyobb ellátási válság Európában, ami elsősorban a gázolajat fogja érinteni, egyúttal tovább mélyítve az uniós stagflációt is.
Az oroszokra egyébként az ársapka önmagában semmilyen hatással nincs: a 60 dollárban megállapított összeg ugyanis jelenleg nagyjából ott van, mint az Ural típusú olaj világpiaci ára. Az ársapkával gyakorolni bármi hatást Oroszországra egyenesen alkalmatlan eszközzel, ahogy a büntetőjogban mondani szokás. Oroszország viszont kapott egy kiváló és kényelmes jogi eszközt a kezébe, hogy maga szabaduljon a számára felesleges szerződések teljesítése alól. Oroszországnak tehát nem fáj az olajársapka, ahogy az olajembargó sem fog várhatóan pár hónap időtávlatából, Európa viszont annál jobban megérezheti az orosz olaj hiányát.
– A szankciók elfogadását követően Oroszország válaszlépéseket helyezett kilátásba. Mire számíthatunk?
– Egyelőre bizonytalan, mi következhet. Érdemes különbséget tenni a közjogi és a magánjogi hatások között.
Ami a közjogi, államközi, szankciós válasz lehetőségét illeti, többen számítottak orosz válasz-szankcióra, ahogy OPEC-csökkentésre, illetve jelentős orosz kitermeléscsökkentésre is. Az, hogy ezek még nem történtek meg, nem jelenti azt, hogy nem is fognak. Az oroszok, illetve az OPEC-országok mintha kivárnának, de az üzenetek fenyegetők:
az oroszok is megfogalmazták, hogy minden, a szankciók elfogadásában részes állam számíthat válaszra, az OPEC pedig kijelentette, hogy figyeli az eseményeket, és beavatkozik, ha kell.
Magánjogi értelemben az oroszok kényelmes pozícióba kerülnek most: önmagában az olajársapka miatt is szabadulhatnak a számukra terhes szerződések teljesítése alól jogi lehetetlenülésre hivatkozással, méghozzá teljesen jogszerűen. Az EU a kezükbe adta a döntést, összességében elég átgondolatlan módon.
Nagyon szűk az európai mozgástér, ez pedig folyamatosan tovább is fog szűkülni az orosz tengeri olaj európai kizárása után az OPEC-országok termeléscsökkentési tendenciái, illetve a növekvő kínai, indiai kereslet miatt még akkor is, ha nem rántanak egy nagyot a termelő országok a kitermelésen. Ha pedig igen, akkor látjuk majd az európai kiszolgáltatottságot teljes valójában. Oroszország és az OPEC-országok kihasználhatják a mind drágábban és nehezebben kielégített nyugati fogyasztás helyzetét és Amerika gyengülő pozícióját is az olajtermelésben és kereskedelemben, ez utóbbi láttamozásához elég csak a petrodollár hegemóniájának idei megszakadására gondolni előjelként. Ha pedig kihasználhatják, akkor várhatóan ki is fogják, mindez csak idő kérdése lehet.
Márpedig ha egy puska lóg a falon az első felvonásban, mindig elsül a harmadikban.
Csehov mondta, aki maga is orosz volt. Jobban járunk, ha hiszünk neki.
***
Dr. Dr. Tóth Máté energiajogász, egyetemi oktató, PhD közgazdász, LL.M (Boston), író, szabályozási szakértő, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetikai csoportját vezető ügyvéd, a Magyar Energetikai Társaság alelnöke, elnökségi tagja és interdiszciplináris tagozatának elnöke, az Associated European Energy Consultants magyarországi delegáltja, a Védett Társadalom Alapítvány Budapest Bizottságának vezetője valamint a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségének elnökségi tagja. Megjelent könyvei a Fordulat és a Magyar Energiaszektor tanulságai.
(Kiemelt képünk forrása: hirado.hu)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
