Binder Csaba: a Mi Hazánk Ifjaiban jó helyen vannak a fiatalok

„2022 egy igazi sikerév volt a Mi Hazánk Ifjainak számára” – fogalmazott korábban lapunknak Binder Csaba, az ifjúsági szervezet elnöke.

Milyen feladatokat vállaltak a fiatalok az országgyűlési kampányban? Megváltozik egy fiatal baráti társasága, ha csatlakozik a Mi Hazánk Ifjaihoz? Mit lehet kezdeni egy ifjúsági szervezetben? Milyen jelentősége van ezeknek az utánpótlásbázisként működő csoportoknak a belpolitikában és milyenek a külpolitikában? Milyen akciók, programok várhatóak 2023-ban? Interjú Binder Csabával, a Mi Hazánk Ifjainak elnökével.

Magyar Jelen – Izgalmasan alakult a mögöttünk hagyott év, hiszen a legtöbb kutatás ellenére a Fidesz magabiztos, minden eddiginél nagyobb arányú győzelmet aratott az országgyűlési választáson, emellett egy új erő, a Mi Hazánk is bejutott a testületbe. Fiatalként mennyire lepett meg a végeredmény és a Mi Hazánk Ifjai hogyan tudta felvenni a ritmust ebben az eseménydús kampányban? 

Binder Csaba – Nagy megtiszteltetés volt már eleve, hogy a mozgalom kiemelten számított a fiatalok munkájára és fontos volt nekik a véleményünk, látásmódunk. Meglepetést nem fog okozni, ha azt mondom, hogy a közösségi médiában mutatott innovatív kommunikációnknak nagy szerepe volt, ebben az Ifjak hathatós részt vállalt. Több parlamenti képviselőnek segítettük és segítjük a mai napig ezzel a munkáját. Arra még büszkébb vagyok, hogy a folyamatos cenzúra a Facebook, vagy más platformok részéről nem szegte a kedvünket és egy-egy tiltás, korlátozás, vagy törlés után mindig volt lelkesedés újra építeni a csatornáinkat.

A Mi Hazánknak és az Ifjaknak országosan kiterjedt hálózata van, de a pultok mellett és a személyes felkeresések alkalmával nem tudunk mindenkit elérni. Ott kell, hogy legyük az emberek zsebében, benne a telefonjaikban, hogy a minket sújtó elhallgatást ellensúlyozni tudjuk.

A TikTok-on és a Youtube-on ma már a Mi Hazánk Ifjai a vezető szervezet

a pártok utánpótlás tagozatai között.

– Akkor ez olyan mint egy vizsgaidőszak? Egyedül egy szobából, tételesen használva a médiatrendeket el lehet érni jó eredményt? 

-Nem, még véletlen sem. A terepmunkát nem lehet kispórolni a rendszerből, nálunk nagyon sok fiatal van, akinek az évek során konkrét feladata és arca lett, aki mai divatos szóval élve előbújt a szobájából, felállt és azt mondta, hogy

igen, ez az én közösségem, ebbe szeretném betenni a szorgalmamat, az időmet, a kreativitásomat és a tehetségemet, mert hiszek a közösségünk által képviselt eszmékben.

Fiataljaink szárnysegédként kísérték a kampánykörúton a párt elnökségi tagjait és percről percre közvetítették az üzeneteinket az oldalainkon, kinyitva, kiszélesítve és kétoldalúvá, interaktívvá téve a napi kommunikációt. Ez a radikális nemzeti oldalon régi hiányosság volt. Nekünk nem voltak millióink és apparátusunk chatbotok megfizetésére, vagy megvásárlására, mi magunk voltunk azok. De mondok mást, ami még kézzel foghatóbb. A tagjaink mind a 106 választókerületben segítettek összegyűjteni a szükséges aláírásokat. A tanítás 7:45 kor kezdődött, de

számos bajtársunk a februári hidegben már 6 órára a buszmegállóban volt és csinálta.

Építette a párt standját, tartotta az ajánlóívet és leszólította, akár a saját tanárait is, hogy „itt van a lehetőség, legyen kedves besegíteni a harmadik utat az országgyűlésbe”. Vidékről hallottam, hogy az iskola után volt olyan, aki már többedmagával érkezett még aznap, hogy segítse helyi jelöltünket a gyűjtésben. És ez az amit fel kell fognunk, ez az, amit meg kell érteni minden magyar fiatalnak. Ránk most nem az méretett, hogy Molotov koktélokkal dobáljuk a tankokat. Csupán annyi, hogy ha kell, akkor áldozzunk a saját energiánkból és egy ilyen gyűjtésnél háztól házig járjuk a tízemeletes panelokat. De szeretném mondani tovább, tényleg csak a jegyzőkönyv kedvéért: a Mi Hazánk Ifjaiban tucatnyian voltak olyanok, akik maguk is országgyűlési képviselőjelötté, kampányfőnökké váltak, ezek olyan tapasztalatok, amiket szervezetünk semmi mással nem tud helyettesíteni az előttünk álló munkákat illetően.

-Képviselőjelölt? Kampányfőnök, meg délutáni tanulás helyett aláírásgyűjtés? Mit szoktak ehhez szólni a szülők? 

-De még nem mondtam végig az előzőt! Az Ifjakra jóadag volt bízva a választásnapi mozgósításból is, több videót készítettünk, több szavazásra buzdító bejelentkezést tettünk közzé a legutolsó órákban és emellett nem egy tagunk az országos kampányközpontban telefonálta végig a szimpatizánsainkat, hogy minél többen adjanak bizalmat szavazatukkal. Az utolsó héten napvilágot látott egy olyan kutatás, miszerint az első szavazók, tehát a 18-22 évesek körében a Mi Hazánk 11-13%-on áll. Ekkoriban a pártot 3%-ra mérték alul. Így teljes a történet.

Ami a kérdést illeti: nekem személyesen szerencsém volt, mert egy olyan családból jövök, ahol az értékrend nem tér el a mozgalométól. Huszonéves fejjel és kellő szerénységgel szeretném üzenni a Magyar Jelent olvasó szülőknek, hogy a Mi Hazánk Ifjaiban jó helyen vannak a fiatalok. Dologidőben sikerülhet kicsit gyengébben az a dolgozat, nem dől össze a világ, ha kimarad egy előadás, vagy valaki nem megy el délután a csoporttársaival sörözni. Ezeknek az élményeknek hosszútávon a többszörösét kapja vissza mindenki az Ifjaktól, ezt garantálni tudom.

– Mi történt a választások után, hogyan fogadtátok az eredményt?

– A választások után? Hát ott volt egy kisebbfajta ünneplés, de abban maradtunk, hogy ezeket a részleteket 30 évre titkosítjuk. Sajnálom, hogy a Fidesz megint kétharmadot szerzett, de meggyőződésem, hogy ha a Mi Hazánk nem indul, akkor ez még ennél is nagyobb mandátumarányt jelentett volna Orbán Viktoréknak a nap végén.

Azóta az Ifjak külön igyekszik, hogy bizonyítsa a Mi Hazánkra szavazó fiatalok felé, hogy jól döntöttek. Egyébként a szervezetünkből többen egyre szorosabban segítik a párt napi munkáját, sokan olyan munkafolyamatokra látunk rá, amik nagyon hasznosak lehetnek és kamatoztatni tudjuk őket bármilyen munkakörben a későbbiek során. A fiatalok energiáját a párt maximálisan becsatornázza, ami nem volt ennyire jellemző más mozgalmakra korábban. Mindenhol ott vagyunk. Legyen szó az operatív szervezetépítésről, az igazgatásról, a médiáról, a kreatív stábunkról, a szakmai kabinetekről, vagy éppen a külkapcsolatainkról.

De előre tekintve elmondhatjuk, hogy már zajlik a felkészülés a 2024-es önkormányzati választásokra. És az elmúlt hónapokban sokan jelentkeztek hozzánk. Biztos vagyok benne, hogy 2024-ben még profibb eszközökkel tudunk kampányolni és az Ifjak soraiból önkormányzati képviselők fognak kikerülni.

– Hogyan zajlik a szervezési folyamat? Aki kitölti a jelentkezési lapot, azzal mi történik utána? 

– Felelősei vannak régiónként annak, hogy minden jelentkezővel lehetőleg személyesen egyeztessenek és felmérjék azt, hogy valós szándék, valós elköteleződés áll-e a beadott nyilatkozat mögött. A rend kedvéért, mert sokan szokták kérdezni. Az Ifjaknak 14 és 35 éves kor között lehet valaki a tagja, a Mi Hazánkban és az Ifjakban vállalt kettős tagságot pedig külön bátorítjuk. Az ország minden pontján ott vagyunk, regionális és megyei szinten szerveződünk, az illetőnek át kell haladnia egy bizonyos szűrésen. A legfontosabb, hogy átélje azt, hogy egy közösségnek a tagja. Az Ifjakon belül éppen most alakultak ki a munkacsoportok és itt jól körülhatárolt területeken kapcsolódhatnak be tagjaink a munkába.

Ehhez a ponthoz tartozik, hogy

a közreműködésünkkel ősszel olyan parlamenti gyakornoki programot sikerült letenni az asztalra, amit a Jobbik fénykorában sem tudott összehozni.

Változatos, érdekes parlamenten belüli és kívüli programokon mutattuk be számukra a politika világát, nem véletlen az, hogy többen közülük már a tagjaink.

– Van kizáró ok? Mi az, ami miatt valaki nem lehet az Ifjaknak a tagja? 

– Van egy alapítónyilatkozatunk, ami megfogalmazza a szellemiségünket. Mi olyan fiatalok vagyunk, akik hisznek a szebb jövőben és ezért képesek vagyunk tenni, van erőnk, bátorságunk még akkor is, ha ezért megvetnek minket. Pontszerűen nincsenek felsorolva a kizáró okok, de azt gondolom, hogy a nem közénk való emberek előbb-utóbb kikopnak, vagy ránk sem találnak. Van egy erkölcsi minimum, amit megkövetelünk a tagjainktól.

– Ne kerülgessük a forró kását! Van etnikai megkötés a Mi Hazánk Ifjaiban? 

– Azok a célok, amiket mi az alapítónyilatkozatunkban lefektettünk és amiket a gyakorlati politikában képviselünk, azok általában olyan fiataloknak nyerik el a tetszéseiket, akik magyarok.

– Ha már a magyaroknál tartottunk: vannak-e más nemzetek, akikkel keresitek a kapcsolatot? 

Igen, és nem is akármilyen szövetségünk van. Sikerült a legnagyobb lengyel ifjúsági szervezettel egy megállapodást kötnünk, amiből megint rengeteget tudunk tanulni. Intenzív és jó kapcsolatról van szó, többször jártak már nálunk a rendezvényeinken és mi is voltunk velük ünnepelni a Lengyel Függetlenség Napját. Ők a Mlodziez Wszechpolska nevű szervezet, de rajtuk kívül kialakulóban van bolgár, francia kapcsolat, ezek az EP választások előtt még fontosabbá válnak, mert az EP-ben egy új pólust kell felépíteni.

– Kanyarodjuk egy kicsit vissza a személyedre, mert a mai perszonalizálódott politikában nyilván nem kerül akárki egy parlamenti párt ifjúsági tagozatának az élére. Itt már nem diákelnökről, vagy HÖK-tagságról van szó. Hogyan jött a politikai szerepvállalásod? 

– Én 17 évesen az Ifjak országos szervezője voltam. Úgy kezdődött, hogy a párt megalakulásánál elmentem Ásotthalomra és ott összeverődtek a fiatalok. Kimondatlanul is tudtuk, hogy kell egy ifjúsági szervezet. Nem hagytuk lógni a levegőbe, hanem szervezni kezdtük és hónapokkal később megalakultak az első megyei szervezeteink. Erre az időszakra úgy tekintek mint a szervezet magzati életkorára és mivel a pártnak az egyik legfontosabb alapvetése, hogy az életet a fogantatás pillanatától kezdve védeni kell nem meglepő, hogy az Ifjakat ugyanúgy védték, segítették és segítik a mai napig. Következetesen építettük tovább, egyre több mondanivalónk, megnyilvánulási lehetőségünk volt. Nekem ez akkor a legfontosabb dolgot jelentette az életemben.

Minden egyes nap úgy indultam útnak, hogy ezt a szervezetet minél inkább ismertté tegyük.

Úgy voltam vele, hogy inkább nehezebb életet éljek és az egyetem mellett ez legyen a prioritás. A Corvinuson tanulok szociológiát, de ez a közösség teljesen más, itt már nem törekedtem arra, hogy politikailag megtaláljam a közös hangot a hallgatótársaimmal. Én a Mi Hazánk Ifjaihoz tartozom. Nagyon különböző karakterek érkeznek hozzánk. A szociológián folytatott tanulmányaim nagy segítséget jelentenek az építkezésben.

– Mit csinálnak az Ifjak, amikor nem tanulnak, vagy kampányolnak? 

– Minden tevékenységünk középpontjában a közösségépítés áll. Sokszor járunk közösen focizni a képviselőkkel, önálló sportnapunk van. Szépen lassan a politikán kívül is barátokká váltunk. Közösen járunk koncertre, szórakozni és bármennyire fura, de van olyan, hogy szó sem esik a politikáról.

– Nézzük egy kicsit 2023-at! Milyen tervek vannak idénre, hogyan jellemeznéd a többi párt utánpótlását?

– Az én célom az, hogy Magyarország legerősebb ifjúsági csoportja legyünk. Ezzel kapcsolatban el tudom mondani, hogy nem gondoltam volna, hogy ez olyan hamar bekövetkezhet, mint ahogy most látom. A Fidesznek van egy Fidelitasnak nevezett szerencsétlensége. De nem akarok átesni a ló túloldalára. Voltak jó intézkedései a Fidesznek, de eltörpülnek amellett, hogy ma minden második magyar fiatal külföldön akar élni. Mi minden fiataloknak segítő intézkedést támogatunk, de azt látjuk, hogy ezek eseti alapúak és nem alkotnak egy koherens rendszert.

Még egyszer mondom: 12 év kétharmados kormányzás után minden második fiatal el akar innen menni, ez védhetetlen.

A baloldali pártokról azt tudom mondani, hogy ők kihasználnak minket és egyébként fontos ügyek mentén foglyul ejtik a fiatalok lázadó attitűdjét. A saját politikai haszonszerzésük oltárán kiherélik a generációnk követeléseit.

– Lázadó attitűdről beszélsz, de a Mi Hazánk meg a Fidesz világnézete nagyon hasonló. Hogyan lehet lázadni jobbról egy jobboldali kormány ellen miközben az 12 éve hatalmon van? 

– Hogy mi a jobb meg a még jobboldalibb abba én nem akarok belekeveredni. A lázadás az nem kormánykritikát, hanem rendszerkritikát jelent. Azt pedig, hogy a Fidelitas és a Mi Hazánk Ifjai között hasonló világnézet lenne visszautasítom, mert a papírokon leírt dolgokból nem szabad kiindulni, csak a tettek számítanak. Mondok egy példát! Mi megannyi alkalommal felléptünk az agresszív LMBTQ lobbi ellen és soha, de soha nem láttuk ott az ifjú fideszeseket, vagy a Fidelitas zászlóit.

– Mi viszont a Mi Hazánk Ifjainak zászlóit nem láttuk az oktatás ügyéért szervezett tüntetéseken. Hol voltatok? 

– Igen, ez nehéz helyzet. Menjünk az elejéről! Az oktatásban lévő ordító problémákat láttuk, tapasztaltuk és magunk naponta szenvedjük el. A koronavírus idején oltatlan hallgatók, tanulók ezrei nem mehettek kollégiumba, könyvtárba, a lezárásbarát intézkedések miatt hónapokig elzártan kellett tanulni. Bankettek, szalagavatók és olyan szocializációs események maradtak el, amik meghatározó élmények az érettségiző korosztályban. Most kezdenek kiszivárogni az első kutatások arról, hogy milyen visszafordíthatatlan mentális károkat okoztak ezek az értelmetlen szabályok ebben a korcsoportban. Ezek ellen egyedül mi, a Mi Hazánk Ifjai tiltakoztunk, mindenki más hallgatott. 

Az első tanártüntetésre kimentünk zászlók nélkül éppen azért, mert látjuk a problémákat és kiállunk a tanáraink mellett.

Azt éreztük, hogy kevésbé szakmai, sokkal inkább politikai síkra terelődtek ezek a tüntetések

és a tömegben koordinátorként fedeztük fel az úgynevezett liberális, baloldali jogvédő szervezetek aktivistáit. Ettől függetlenül mindenben az oktatás ügye mellett állunk, legutóbb éppen Pércsi Viktória fejtette ki a híradóban, hogy nem értünk egyet a kormány oktatáspolitikájával. Emeljék a pedagógusok bérét, állítsák vissza a tankönyvek megválasztásának lehetőségét és költsenek többet az iskolákra, de ne engedjék be a felforgató eszméket a falak közé!

– Hogyan néz ki az Ifjak naptára most? 

– Próbálom röviden mondani. Hamarosan elindítjuk a weboldalunkat, márciusban országos kampányt indítunk, tavasszal tagbővítő akciókat szervezünk, de lesz vezetőképzőnk, nyári táborunk, ott leszünk a fesztiválokon és tervben van a lengyel túra mellett még egy észtországi séta is. Továbbra is megtalálhatóak vagyunk az összes közösségi oldalon, hamarosan podcast sorozatot indítunk. Célunk, hogy a lehető legtöbb helyen ott legyünk, az előttünk álló ciklusban mindenki hallani fog rólunk.

Az ellenfeleinknek annyit üzennék, hogy a jövő mi vagyunk.