Egy kilenc európai ország 16-19 éves fiataljainak körében elvégzett friss kutatás szerint minden negyedik tinédzser trollkodott már valakivel az interneten.
Minden harmadik válaszadó fért hozzá illegális úton tartalmakhoz: a kutatók szerint félő, hogy a rizikós és törvénysértő viselkedés válhat normává a kibertérben – írja a Guardianre hivatkozva az Infostart.
Az EU által finanszírozott tanulmány kilenc európai országban – Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Németország, Hollandia, Svédország, Norvégia és Románia – talált bizonyítékokat arra, hogy a 16-19 évesek körében széles körben terjedt el a kockázatos viselkedés az interneten, illetve a törvényszegés.
Minden negyedik fiatal leselkedett valaki után vagy trollkodott már valakivel az interneten, minden nyolcadik fiatal részt vett online zaklatásban, minden tizedik fiatal alkalmazott gyűlöletbeszédet vagy követett el hackertámadást, minden ötödik fiatal szextingel, illetve minden harmadik fiatal elismerte, hogy digitális kalózkodást követett el. Azt is megállapította, hogy
tízből négyen néztek már pornográf tartalmakat a világhálón.
Julia Davidson, a kutatás társszerzője, a Kelet-londoni Egyetem (UEL) kriminológus professzora szerint a kockázatos online viselkedés és a bűnelkövetés szinte normalizálódott az európai fiatalok egy generációja körében.
„A kutatás azt jelzi, hogy az EU-ban a fiatalok nagy része részt vesz a számítógépes bűnözés valamilyen formájában, olyannyira, hogy az alacsony szintű online bűncselekmények elkövetése és az online kockázatvállalás szinte normalizálódott” – mondta.
A kutatók húszféle cselekvéssel kapcsolatosan tettek fel kérdéseket a válaszadóknak. A fiatalok majdnem fele vallotta be, hogy elkövetett olyan cselekményt internetes tevékenységei közt, amely törvénybe ütközik. A bevallott tettek közt volt másokról készítette intim képek megosztása és hackerkedés is.
A felmérés szerint a 16-19 évesek fele napi négy-hét órát töltött online, tízből ugyanakkor négyen több mint nyolc órát töltöttek naponta online, elsősorban okostelefont használva. A fiatalok körében a YouTube, az Instagram, a WhatsApp, a TikTok és a Snapchat volt a legnépszerűbb öt platform. A legrosszabb eredmények Spanyolországból érkeztek, a mediterrán országot Románia, majd Hollandia és Németország követte.
Az internetes tartalmak fogyasztását nagyban befolyásolja az algoritmus is: egy decemberi TikTok-kutatás során a szakemberek álprofilokat regisztráltak és többek közt evészavarral kapcsolatos kereséseket indítottak. A felhasználók rövid időre megálltak az ilyen, potenciálisan káros videóknál, majd reagáltak is rá.
A regisztráció után fél órával már azt lehetett tapasztalni, hogy a normál fiókoknál az öngyilkosságról szóló tartalmak hárompercenként, míg az evészavarról szóló videók nyolcpercenként jelennek meg.
A jelentés szerint a testképzavart sejtető fiókoknál ennél is rosszabb a helyzet: 206 másodpercenként lehetett látni önkárosító vagy étkezési zavarokról szóló videókat. A 13 évesként regisztrált felhasználóknak emellett rendre fogyókúrás italokat és hasplasztikai műtétet hirdető videókat dobott fel a rendszer.
2022 nyarán a TikTok elismerte, hogy egy olyan kód van a TikTok böngészőjében egy kutatás szerint, amelynek segítségével az alkalmazás látja, milyen billentyűket ütnek le a felhasználók. A kínai vállalat ennek létezését elismerte, ugyanakkor leszögezte: nem végeznek adatgyűjtési tevékenységet ezen keresztül. Közleményükben akkor azt írták: ez a megoldás valójában azért van, hogy jobb felhasználói élményt nyújtson, a funkciót pedig hibakeresésre és hibaelhárításra használják.
Kiemelt kép: https://ileadsantaclarita.org/
