Az ország legnagyobb, két napelemparkból álló naperőművének készül, a tervek szerint évente ötvenezer háztartást látna el árammal. De ennek a termőföldre és a helyi gazdálkodókra nézve hatalmas ára van.
A Pest megyében található Inárcs és Ócsa határán évek óta húzódik a naperőmű körüli vita. Az építtető korábbi napelemes beruházásai sem termelnek különösebben hasznot, viszont annál több termőföldet tesznek művelhetetlenné. Inárcson már működik egy kisebb napelempark, ezt akarják bővíteni még 150 hektárral, amihez hatalmas termőföldeket kell kivonni művelés alól és rengeteg fát kivágni. Környezetvédelem felsőfokon.
Miért kell egyáltalán két napelempark egymás mellé?
Mert a kiserőművi kategória felső mérethatára 50 megawatt, ezen szint alatt sokkal lazább a szabályozás. Ugyanez a szabályozás persze azt sem tiltja, hogy több napelemparkot összekössenek, ezzel egyetlen hatalmas naperőművet létrehozva. Az inárcsi helyszín mellett az szólt, hogy rendelkezésre állt a megfelelő méretű, rendezett tulajdonviszonyú terület, amely nem áll természetvédelmi oltalom alatt, nincs kulturális-történelmi értéke, és a közelében van egy olyan hálózati csatlakozási pont, amelyen keresztül a naperőmű árama bejuttatható a közcélú hálózatba. – tudta meg korábban a vg.hu, de az sem lehetett elhanyagolható, hogy az építtető InterWatt Kft. ügyvezetője helyi lakos.
Magyarországon egy megawatt naperőművi áram előállításához – jellemzően a kisebb, 0,5 megawatt kapacitású egységekkel számolva – a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont egy korábbi tanulmánya szerint két-három hektárnyi területre van szükség.
Amit az évtizedek óta ott gazdálkodó családoktól kell elvenni. A földfoglalásban mintegy hetvenen érintettek.
Az ügy előzményei hosszú évekre nyúlnak vissza. Ugyanis nemcsak a magasfeszültségű vezeték, de a naperőművek telepítése miatt is konfliktus alakult ki az inárcsi lakosok és a beruházó cég között.
Inárcson 2018-ban adták át az InterWatt Kft. 100 hektáros napelemparkját. Egy év múlva összesen 156 hektáros bővítésről – a napelempark mellett két naperőmű építéséről döntött a cég. Emiatt viszont 89 hektár akácerdőt kellett kivágni, ami sok helyi lakost is felháborított.
Az erdőirtás ügye az országos sajtóba is bekerült. A Gál Imre inárcsi polgármester (független) vezette önkormányzat és a térség fideszes országgyűlési képviselője, Pánczél Károly viszont elkötelezettek a beruházás mellett. Utóbbi a napelempark megnyitásán Magyarország energiafüggetlenségét hangoztatva vont párhuzamot az inárcsi beruházás támogatása és a paksi erőmű megújítása között.
Az erdőírtás azóta sem állt meg, ottjártunkkor is jó néhány fán jelölések voltak láthatóak.
Inárcson az üggyel kapcsolatban később legalább egy közmeghallgatást sikerült összehívni – ami a debrecenihez hasonló módon – elég indulattal teli volt. Az Ócsához tartozó gazdák elmondásuk szerint szerettek volna összehívatni egy közmeghallgatást a saját településükön is, ám az önkormányzat azt mondja, nem érkezett ilyen igény hozzájuk. Ócsa polgármestere szerint: „mivel a naperőműpark létesítésére nem Ócsa város közigazgatási területén került sor, ezáltal közmeghallgatás/lakossági fórum megtartása nem volt indokolt. Egyébiránt lakossági igény, kérelem sem érkezett be Ócsa Város Önkormányzatához, hogy közmeghallgatás, vagy lakossági fórum kerüljön összehívásra az ügyben.” Bukodi Károly leszögezte – a kormányhivatali engedélyhez Ócsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének hozzájárulására nem volt szükség, és mivel a napelempark nem Ócsa város közigazgatási területén épült, ennek okán semmilyen területet nem volt indokolt kiemelt fejlesztési területté minősíteni e tárgyban. De nincs hivatalos tudomása arról, hogy milyen tanulmányok, és dokumentumok készültek a nagyfeszültségű távvezeték létesítése kapcsán. A település igyekezett lépéseket tenni annak érdekében, hogy ne a levegőben, hanem a föld alatt menjenek át ezek a nagyfeszültség vezetékek, azonban az engedélyeztetési dokumentumokban mégis csak a légkábeles megoldás került beadásra.
Az InterWatt Kft. ügyvezetője, Zsiros Róbert a naperőművekről tartott inárcsi közmeghallgatáson a 89 hektáros akácerdőről úgy nyilatkozott, hogy az néhány éven belül egyébként is letermelésre került volna.
De túl az erdőkáron, a beruházás ellenzői szerint azt sem lehet tudni, hogy az inárcsi naperőművek működtetése pontosan mekkora haszonnal fog járni, ugyanis nyilvános hatástanulmány erről nem elérhető. Még a földfoglalásban érintett helyi gazdák sem tudták azt megszerezni a kormányhivataltól.
Pár évvel ezelőtt az Átlátszó már írt Zsiros Róbert Csongrád megyei napelemparkjainak nem túl nyereséges történetéről: darabonként 344 millió forintból, 206 millió forintos uniós támogatással építették meg a napelemparkokat. A cikkben az is szerepelt, hogy a német Sybac-Solar állt a cégek mögött. A napelemparkokat a Napfény Magyarország Kft., a New Solar Kft. és az Ép-Car-Net Kft. építette. A cégeket Zsiros József alapította, majd egyszerre adta el őket a német Sybac-Solarnak. A három cég ugyanazon a napon, 2012. június 28-án, fillére ugyanannyi pénzt: 206,6 millió forint uniós támogatást kapott napelempark-létesítésre.
Miután elnyerték az uniós pénzeket, megépítették és üzembe helyezték a parkokat, három évig üzemeltették a napelemeket. Szintén egyidőben, 2016 év végén pedig minden visszakerült Zsirosékhoz, de ezúttal már a második generációhoz. A korábban Sybac-Solarnak nevezett vállalkozásokat pedig átvezeték Zsiros Groupnak és Zsiros Invest Kft.-nek.
Zsiros Róbertnek a céginformációs adatok alapján több mint 70 vállalkozáshoz van köze, az InterWatt Kft.-n keresztül pedig további 17 céghez.
Az Ép-Car-Net a napelempark átadása óta úgy másfél millió forint nyereséget hozott, a Napfény Magyarország Kft. közel hat millió veszteséget gyűjtött, a New Solar pedig hét millió forint nyereséget. Utóbbi cég mérlegében szerepel egy 10 milliós egyéb bevétel, anélkül itt is mínuszban lennének.
Akárhogy is nézzük a több mint 600 millió forintos uniós támogatásból megépült napelemparkok 4 év alatt összesen mindössze 2,5 millió forint nyereséget hoztak a tulajdonosnak.
Az InterWattot a főként energia joggal és megújuló energiával foglalkozó Gyepes és Társai Ügyvédi Iroda védi. A névadó Gyepes Krisztina az STS Csoport tulajdonosának, Gyepes Tamásnak a lánya. Ez a cégcsoport pedig főként megújuló energiákra alapozott erőművek fejlesztésével, tervezésével, kivitelezésével és üzemeltetésével foglalkozik – például Inárcson is.
Az engedélyeket kiadó hatóságok és hozzájárulásokat kiadó önkormányzatok csak az erős kormányzati támogatást élvező beruházó érdekeit tartják szem előtt – állítják a földtulajdonosok. A beruházások mögött álló cégháló végén felbukkan Orbán Viktor és Erdoğan török elnök barátja, a milliárdos üzletember Adnan Polat is.
A munkálatok még télvíz idején is folynak. Jobbra, a vékony erdősáv mellett pedig egy családi ház áll.
Hogy érzékeltessük az erőmű közelségét, a fenti képen jól látszik, hogy az építési terület határán álló táblától rálátni egy családi házra.
A két erőmű termőföld területi foglalása. A kék rész U-alakú területe egy családi gazdálkodás.
Ez a család hétfőtől vasárnapig a zajjal és rázkódással járó munkálatokat, valamint a munkások folyamatos jelenlétét kénytelen elviselni. A folyamatos munkák hol földterület átalakítással, hol fakivágással járnak. Ottlétünk alatt többször is meg kellett szakítanunk a beszélgetést, mert a környező gazdák csatárlánc-szerűen hívják egymást, ha valaki földjénél mozgást tapasztalnak – mert a kivitelezőket nem érdekli, ha magánterületre kell behatolniuk. Hogyan lehet ez? Úgy, hogy a szabályok ismét a nagyokat védik: néhány gazda hiába nem járult hozzá a földjeik megcsonkításához, az építtető egy gyakorlatilag jelképes kártalanítási összeg ügyvédi letétbe helyezésével
kvázi megvásárolta magának a jogot, hogy bármelyik földre bemehessen az adott gazda engedélye és jelenléte nélkül.
Ezek a munkálatok ráadásul nem úgy néznek ki, hogy egy adott termőföld széléből lecsípnek egy kis darabot. A naperőmű és a transzformátorállomás közötti 132 kV-os magasfeszültségű vezeték 9,2 kilométer hosszan, 650 hektárnyi jó minőségű mezőgazdasági területen haladna át. Azt mondják, hogy a földjeik felett épp merőlegesen áthaladó vezetékek miatt lehetetlenné válik az a termelési mód, ami a megélhetésüket biztosítja. „Ez a vezeték pontosan merőlegesen menne a vetési sorra, ami azt jelenti, hogy számtalanszor kellene ezek alatt a vezetékek alatt áthaladnunk.” – mondta portálunknak az egyik érintett gazda. „Arról nem is beszélve, hogy a silózóval vagy az öntözővel nem is férnénk el alatta biztonságosan.” Egy általunk megkérdezett villamossági szakember azt mondta, ezeknek a magasfeszültségű vezetékeknek van egy bizonyos védőtávjuk, aminél közelebb nem kerülhet hozzájuk vezetőképes anyag – az előbb említett mezőgazdasági berendezések pedig éppen ilyenek. A beruházó szerint sem a vezeték, sem a földekre telepítendő oszlopok nem fogják jelentős mértékben korlátozni a gazdálkodást.
„Szabály szerint maximum egy kilométerre lehet a transzformátor állomástól a naperőmű, itt kilenc kilométeren át akarják elvezetni a nagyfeszültséget a Mavir-állomásig.” – mesélte portálunknak az egyik érintett gazda. Földjének pontosan a közepén jelölték ki a nyomvonalat. „Kértük őket, ha már mindenképp muszáj, vigyék a föld szélén, onnan szívesen adok egy részt, amit ki tudunk venni a művelés alól, ne középen vezessék már végig. Ellenállásba ütköztünk, az ügyvédek azt mondták, ennek itt kell mennie.” A villamossági szakemberek szerint erre nincs különösebb magyarázat, a
prózai oka az lehet – hogy légkábelen viszik ahelyett, hogy mélyen a földbe ásnák ezeket a vezetékeket -, hogy így jóval olcsóbb.
A gazdák már nagyon fáradtak az évet óta tartó harcban, félelemben és folyamatos készenlétben élnek. A tervek nem nyilvánosak, a folyamatok nem ismertek, marad a bizonytalanság és a jó minőségű termőföldek kitermelésének látványa.
Kiemelt kép: a naperőmű második fázisának építése Ócsa és Inárcs között a termőföldön
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
