Dócs Dávid, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője írásbeli kérdésben érdeklődött a kormánynál, hogy az mit tesz a kárpátaljai magyarok védelmében.
A Mi Hazánk politikusának kérdése az ukrán állami szervek részéről történő, a kárpátaljai magyarokat ért rendszeres vegzálásokkal függ össze.
– Jó tett helyébe jót ne várj, avagy akiket humanitárius segítséggel és teljesen abszurd módon milliárdokkal támogat a magyar kormány, azok ott marnak belénk, ahol lehet és ahol a legjobban fáj! A kárpátaljai magyarok helyzete évtizedek óta nem, hogy javult volna, de egyre kilátástalanabbá vált, holott az 1991-es érvényes népszavazás értelmében már akkor autonómia járt volna számukra. Szégyenletes tett volt az akkori Antall-kormánynak lemondania a kárpátaljai nemzettestvéreinkről, s remélem, hogy most az Orbán-kormány nem ugyanezt fogja tenni! Hiszen önhibájukon kívül kerültek abba a helyzetbe, hogy ellenségekké váltak a saját szülőföldjükön, de ennek ellenére ugyanúgy a nemzetünk részei, s nem lehet hagyni, hogy az ukrán állam részéről évtizedek óta a legaljasabb módszerekkel próbálják kiölni belőlük magyarságukat nyelvtörvényekkel, fenyegetésekkel, történelemhamisítással, folyamatos jogsértésekkel és atrocitásokkal – fogalmazott Dócs.
Levelében felsorolja mindazokat az atrocitásokat, melyeket a kárpátaljai magyarságnak kellett elszenvednie. Beleértve mind a kulturális, mind a fizikai létüket veszélyeztetőket is. Megemlíti a nyelvtörvényt, a munkácsi Turul szobor ügyét, de azt is, hogy erőszakkal viszik a keleti frontra meghalni magyar nemzettestvéreinket, egy olyan háborúba, amihez nekik semmi közük.
– A leírtak nyomán a konkrét kérdésem tehát az lenne, hogy a kormány milyen intézkedésekkel, diplomáciai eszközökkel tudja garantálni a kárpátaljai magyarok védelmét? Milyen lépéseket terveznek a kulturális hagyományaik és nemzeti jelképeik, valamint az életük védelme érdekében? – teszi fel a kérdést a fentiek tükrében.
Az EU-tagjelölt Ukrajnának tiszteletben kell (kellene) tartanai a kisebbségi jogokat
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszolta meg a kérdéseket. Azt nem lehet mondani, hogy bőlére engedte volna a karaktereket. De azt is megtudtuk, hogy válaszát Szijjártó Péter miniszter úr megbízásából fogalmazta.
A válasz lényege pedig nem több, nem kevesebb, hogy bizony nem szép dolog, ha támadják a kárpátaljai magyarságot, de érdemi célkitűzéseket nem látunk előirányozva.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!Ebből az derül ki, hogy az „EU-érett” ukránoknak be kéne tartania az alapvető szabályokat, de hát mit csináljunk, ha nem teszik mégsem? Megvan, forduljunk nemzetközi fórumokhoz, az eddig úgyis annyira érdekelte Ukrajnát… A válaszlevél tehát sokkal inkább egy puszta formalitás, egy lényegében semmilyen konkrétumot nem tartalmazó írás. Végülis ez is egy válasz. De annál szomorúbb, hogy ez a helyzet.