Napirend előtti felszólalások, határozathozatalok, interpellációk és azonnali kérdések adták meg a parlamenti küzdelem újabb fejezetét, melynek kiemelt eleme volt a finnek NATO-hoz való csatlakozása, illetve ennek parlamenti szavazása.
A szavazáson egyelőre még csak Finnország került sorra, de sokat elárulhat, hogy a két nagy politikai tömb nagykoalícióban szavazta meg a finn csatlakozást, amely ellen
csak a hat, Mi Hazánk- frakcióban politizáló képviselő szavazott nemmel.
Felvetődhet a kérdés, hogy egy ilyen fontos ügyben a kormány miért nem kéri ki a szavazók közvetlen véleményét, ezt Dócs Dávid kérte számon a kabineten a szavazást követően elhangzó interpellációjában.
Svédország és Finnország NATO-szövetségbe való beleerőltetésével a két ország nem golyóálló mellényt kap, hanem célkeresztet rajzolnak rájuk, hiszen eddig a két katonai szuperhatalom között fennálló semleges zóna ezzel a teljesen indokolatlan döntéssel megszűnne ezen a területen. Ezt nem indokolja semmi, hiszen ezeket az országokat Oroszország felől jelenleg semmilyen fegyveres fenyegetettség nem éri. Ellenben a NATO – mely magára védelmi szövetségként hivatkozik – burkolt lépésekkel, de egyre közelebb kerül egy másik atomhatalomhoz, lehetőséget adva ezzel egy szélesebb körű esetleges fegyveres konfliktus kialakulásának – mondta a Mi Hazánk országgyűlési képviselője.
Amerika dominanciája megkérdőjelezhetetlen a NATO-n belül. Ennek tudatában különösen visszás, hogy Svédország és Finnország semlegességének megszüntetésével gyakorlatilag agresszorként viselkedik akkor, amikor a béke iránti elkötelezettség és a frontvonalak szűkítése helyett, annak lehetséges hosszát inkább több, mint ezer kilométerrel kiszélesítené.
Minden háborúnak vannak vesztesei és győztesei, azonban abban az esetben, ha a mostani állapotok eszkalálódnak és kiterjed a konfliktus, akkor Európában mindenki a vesztes oldalon fog helyet foglalni, ahogy annak már előzetes jeleit láthatjuk akkor, amikor európaiak ölnek európaiakat, amikor a fronttól távol lévők is a saját pénztárcájukon érezhetik a háború következményeit. Amerika viszont – ahogy a történelemben már többször is – ebből is hasznot fog húzni. A Mi Hazánk Mozgalom a kezdetektől határozottan a béke pártján áll. Tudjuk, hogy az alattunk lévő jég nagyon vékony. Éppen ezért nem kellene olyan manővereket támogatnia a kormánynak sem, amelyek következtében könnyen elmerülhetünk a mások által gerjesztett hullámok között – értékelte a kabinet és a baloldali ellenzék politikáját, rákérdezve arra, hogy a nemzeti konzultációk kormányaként mi az oka annak, hogy a valóban fontos kérdésekben, mint amilyen a NATO tovább bővítése, abból egy esetleges harmadik világháború kialakulásáról viszont nem hajlandóak konzultálni az emberekkel?
Válaszában Sztáray Péter arról beszélt, hogy a magyar csatlakozás után nem volt szükség népszavazásra, mert a Parlament ezt saját hatáskörben rendezte és egy online felületen lehetett véleményezni a csatlakozást, ráadásul a fideszes képviselő szerint „széles társadalmi konszenzus” van.
A választ Dócs Dávid nem fogadta el, arról a ház később dönt.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
