1855. január 3-án Pesten hunyt el Pollack Mihály, a reformkor egyik legkiválóbb építésze.
1773-ban született Bécsben, építészeti tanulmányait is ott végezte. Testvérével részt vett a milánói dóm kiegészítő építési munkálataiban. 1802-ben Pestre helyezte át építészeti vállalkozását, egész életében itt élt és alkotott, feleségével, Eger Magdolnával 50 évig éltek boldog házasságban.
1808-ban alakult meg Pesten a Szépészeti Bizottmány, amelynek elnöke lett, így közvetlen befolyást gyakorolt a Városliget megteremtésére, valamint a városi rendezési tervek elkészítésére.
Az általa tervezett épületek alapjaiban határozták meg a pesti városképet (többek között az Almássy-palota, a Horváth-ház és a Festetics-palota). A vidéki kastélyok közül ki kell emelni a dégi Festetics-kastélyt, a nagylángi Zichy-kastélyt és József nádor alcsúti kastélyát. Ő építette a tengelici Csapó-kúriát is. Nevezetes épületei a Deák téri evangélikus templom és annak oltára, a Sándor palota, a Ludovika Akadémia. Pollack tervei szerint épült a székesfehérvári megyeháza homlokzata, majd a szekszárdi új megyeháza, valamint ő tervezte a jászberényi városházát is. Legismertebb alkotása a Magyar Nemzeti Múzeum épülete (1837–47).
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
