Vélemény.
Az egész országot megmozgatta a hír, hogy Borsod vármegyében egy szabolcsi vadász kilőtte a svájci jeladós farkast, ami az alpesi államból indulva, Olaszországon és Ausztrián keresztül jutott el Magyarországra. Az állat ráadásul rekordot állított fel: Európában jeladóval ellátott farkas még egyszer sem tett meg ennyi (1927) kilométert.
Jelen írásomnak nem célja, hogy elemezzem a kilövés körülményeit, általános véleményt fogalmazzak meg a vadászatról, esetleg arról értekezzem, hogy milyen hatással van a magyarországi állatvilágra nézve a farkasok visszatérése bizonyos erdeinkbe.
Ellenben mindenképpen szeretnék megemlékezni arról az öngyűlölő mentalitásról, melynek szellemében több ezer komment jelent meg a hírről szóló cikkek alatt. S habár sajnos nem újkeletű jelenségről van szó, hazáját szerető és magyarságára büszke emberként mindig vérzik a szívem, ha a nemzetem egészéréről fogalmaznak meg lesújtó véleményt, aljas hazugságok mentén mocskolják honfitársaimat.
Ilyenkor persze nem probléma az általánosítás, aki a magyarokat gyalázza, az nem lesz sem rasszista, sem gyűlölködő, sem semmilyen „anti” és „fób”.
Mert bár a magasztos liberális elvek szerint minden ember és minden közösség egyenlő, azért jó liberális szokás szerint vannak egyenlőbbek az egyenlőek között.
Ami igazán bántó, az a tények figyelmen kívül hagyása. Jelesül, hogy Európa számos országában (még a sokat majmolt Svájcban, Ausztriában és Németországban is) előfordul, hogy valaki kilő egy védett farkast. Az erről szóló hírek megtalálásához nem egészen kettőt kell kattintani az interneten, tehát még azt sem lehet mondani, hogy valamiféle rejtett tudásról lenne szó, ami csak privilegizált kevesek számára hozzáférhető.
Persze sokkal könnyebb ismeretek nélkül gyűlölködni és fröcsögni, s sajnos ezen attitűdöt táplálják az ún. függetlenobjektív orgánumok is (444, Telex, RTL, HVG stb.), melyek bár magyar nyelvűek, az újságíróik rendre a magyarság ellen hergelnek:
ostobának , sudribunkónak, valamint (Landeszmann György rabbi után szabadon) bőgatyás, fütyülős barackos mucsainak állítják be a magyarokat.
Gyakorlatilag nincs olyan cikk a közösségi médiában, mely alatt ne jelennének meg a magyargyűlölő prolik, akik a panel negyedik emeletéről nyilatkoztatják ki a tértől és időtől független abszolút „igazságot” a magyar nemzetről.
Én speciel nem leszek kevésbé büszke a magyarságomra azért, mert egy szabolcsi idióta kilőtte a svájci farkast Borsodban.
Sőt, a vadászokról alkotott véleményemet sem mozdítja el negatív irányba az, amit történt – már csak azért sem, mert az Országos Magyar Vadászkamara az elsők között háborodott fel, s határozottan kijelentették, hogy teljesen mindegy, hogy ki követte el ezt a bűncselekményt, szankcionálni fogják.
Sajnos sok felmérés lát napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a magyarok depresszióban és pesszimizmusban élen járnak a világban (ezzel összefüggésben pedig öngyilkosságokban, alkoholizmusban, dohányzásban és rákos megbetegedésekben is). Talán ha a gyűlölködők is megtanulnának büszkének lenni a magyarságukra, és nem arról szólna az életük, hogy keressék az alkalmat, hogy akár kommentben, akár más módon hogyan tudnának fröcsögni a saját fajtájukkal kapcsolatban, akkor ezek a mutatók sem lennének ennyire rosszak.
Horváth Tamás
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
