Hosszú évekig a sajtóban csak tabutéma volt a Bodrogkeresztúron tapasztalható, úgynevezett „csodarabbihoz” köthető zsidó vallási ünnep és ennek messzebbre mutató következményei, ugyanakkor 2023-ra már a balliberális orgánumok közé tartozó 24.hu is beszámolt azon esemény tágabb kontextusáról, amelyet a környéken élők csak „zsidójárásnak” mondanak egymás között.
„Eleve elöregedő falu voltunk, aztán elkezdődött az ingatlanfelvásárlás. Először a Rabbiházat vették meg, aztán egy nyolcszobás panziót, hogy a temetőbe érkező zarándokokat vendégül láthassák. Sokan látták, hogy ez jó biznisz, elkezdték felvásárolni a házakat, meglódultak az árak, megjelentek a spekulánsok, akik megvettek két-három házat is, abban a reményben, hogy két három év múlva a sokszorosáért adhatják el. A helyi fiatalok meg hiába szeretnék itt leélni az életüket, esélyük sincs rendes otthont szerezni maguknak. Nekem sem lesz arra pénzem, hogy mindkét lányomnak vegyek egy-egy negyvenmilliós kádárkockát, amire aztán még legalább húsz-húszmilliót kellene költeni. A falunak nincs jövője, mert aki csak teheti, elmegy, pedig a vendéglátásban, vagy a mezőgazdaságban lenne elég munka. Sőt, az utóbbi időben inkább a munkaerőhiány okoz problémát. Én például nem találok embert, aki egy hónapban kétszer levágná a füvet a kertemben.”
Kovács Gyula az elszabadult vallásturizmus más árnyoldalait is látja. Sok házban csak évente egyszer-kétszer fordulnak meg a tulajdonosaik, ezek a porták gazosak, rendezetlenek. A falu főutcájának egy másfél kilométeres szakaszán komoly gondot okoznak a turistabuszok, melyek az éjszaka közepén érkeznek. Az idegenvezetők hangosbemondóval igazítják el a vendégeket, akik aztán zajongva indulnak el a szállásaik felé. És persze szemetelnek is.
„Persze, máshol is van zarándoklat. Máriapócsra is tömegek mennek minden évben, annyi ember között pedig óhatatlanul van egy-kettő, aki nem úgy viselkedik, ahogy az elvárható lenne. De ott egy évben egyszer van zarándoklat, itt meg most már napi szinten ez megy”
-írta le a helyzetet a balliberális portálnak.
A Magyar Jelen a csodarabbi miatt érkező zarándoklat idején Bodrogkeresztúron és a közeli településeken, köztük a környék központjának számító Szerencsen járt. Helyi elmondások alapján idén 70-80 ezer zsidót várnak a térségbe, így nem csoda, ha külön kóser iparág épült az évek alatt a rendezvényre, úgymint kóser felszolgálók, kóser mobilházak, kóser elsősegély sátor, vagy éppen kóser módon kialakított kézmosóhely.
Ironikus, hogy miközben a térségben a zsidók nyilatkozata alapján már bőven lehet következtetni arra, hogy Borsod vármegye ezen részén egy újfajta izraelita honfoglalás zajlik, a járás központjában Szerencsen épp az 1605. évi szerencsi fejedelemválasztó országgyűlés emléke előtt tisztelegtek, a város napját ünnepelve. Helyszíni riport.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
