Közleményt adott ki a nemzeti ellenzéki párt, melyet változtatások nélkül közlünk.
„Május elsejével beütötték az utolsó szöget a „vidék bankjának” koporsójába. Ekkor fejeződött be ugyanis az a több éve tartó folyamat, amelynek eredményeként kormányzati segítséggel, több száz kistelepülésen megszűnt a takarékszövetkezet, vagy annak utódjaként üzemelő bankfiók, illetve ATM. Ezzel egyidőben létrejött az a szuperbank, amely nagyrészt a több évtizedes múlttal, kiterjedt fiókhálózattal és óriási tőkével rendelkező takarékszövetkezeti rendszert is bekebelezte.
A Mi Hazánk Mozgalom már 2019. januárjában, az összevonások első nagyobb hulláma idején kifejezte aggályait és felhívta a figyelmet a folyamat káros hatására. A Takarékszövetkezet helyi szinten nemcsak egy bank volt a sok közül, hanem évtizedek óta fennálló rendszer, ahol mondhatni családias kapcsolatok alakultak ki az ügyfelek és az ügyintézők között. A bankok fúziójával és a kis fiókok bezárásával nemcsak ezeket a bizalmas kapcsolatokat rúgták fel, hanem be nem látható következményekkel járó folyamatokat indítottak el. Egy kistelepülésről nem biztos, hogy a központilag hozzárendelt fiókba fog menni az ügyfél, hanem, ha már a 10 perc helyett akár egy órát is utaznia kell, akkor elmegy egy közelebbi városba. Ott azonban nemcsak a banki ügyeit intézi el, hanem a vásárlást, a gyógyszertárat, a postát, ezzel csökkentve az „otthoni” bolt, gyógyszertár, posta forgalmát.
A Mi Hazánk véleménye szerint ez a lépés pontosan mutatja a kistelepüléseken élők anyagi helyzetének romlását, a vidéki kis falvak egyre fogyatkozó megtartó erejét. Mindezek mellett fel kell hívnunk a figyelmet a kormány felelősségére, amely a kommunikációval ellentétben a vidék felzárkóztatása és a kistelepülések népességmegtartó erejének megőrzése helyett, intézkedések sorozatával ezen lépések megtételére kényszerítette a takarékszövetkezeteket, csak azért, hogy létrehozhasson egy Fidesz közeli szuperbankot.
2013-ban az Országgyűlés egy nap alatt elfogadta a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot, melynek célja a takarékszövetkezeti szektor átalakítása volt. A törvény rögzítette, hogy az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, azt a rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használja, majd az így feljavított és megerősített szektorban a pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja. Ekkor kezdődött az a folyamat, melynek végére már csak 12 nagy szövetkezeti csoport működött, amelyhez 3 központi intézmény (Takarékbank, FHB Jelzálogbank, illetve FHB Kereskedelmi Bank) csatlakozott.
2016-ban szintén egy nappal a beterjesztés után megszavazta a parlament azt a jogszabályt, ami a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá helyezi a takarékszövetkezeti rendszert. A jegybank ennek értelmében nem csak ellenőrizhetett, de menet közben beavatkozhatott. A jegybank hatáskörébe kerültek a bírságok, a szankciók, a felfüggesztések, valamint az engedélyek visszavonása. Majd Bártfai-Mager Andrea kormánybiztos előterjesztésére áttekintette a kormány a szövetkezeti hitelintézeti integráció lehetséges fejlődési irányait. Ebben szerepelt többek között, hogy a méret hatékony intézményi rendszer elérése érdekében elősegítik és támogatják az egyesülési folyamatokat, illetve, hogy a tízezer fő alatti településeken működő szövetkezeti hitelintézeteknek meg kell vizsgálniuk, milyen üzleti lehetőségeket biztosítana számukra a postai szolgáltatások nyújtásával történő tevékenységbővítés, továbbá az önkormányzati számlavezetés lehetőségének megtartása.
Ilyen előkészületek után 2018. elejére valamennyi egyesülés befejeződött a takarékszövetkezeti szektorban, melynek eredményeként immár 12 regionális szövetkezeti hitelintézet működött az országban, amelyeknek a Magyar Bankholdig létrehozásában kulcsfontosságú szerepe volt, hiszen a takarékszövetkezetek stabil ügyfélkörét és vagyonát, túlnyomórészt a települések önkormányzatainak a számlái, befektetései biztosították.
A rendszerszintű, kormányzati segítséggel végrehajtott összeolvasztás után, gőzerővel beindult, a profitorientált fiókbezárások és összevonások végső hulláma, ahol sok esetben több ezer fős települések lakóit is megfosztottak a helyi bankfióktól, kijelölve egy akár 20 kilométerre lévő lehetőséget. Jelzésértékű, hogy a kormányzati támogatással felvértezett Magyar Bankholding Zrt. esélyt sem hagyva senkinek, jóval a május elsejei végső összevonást megelőzően, már árulni is kezdte azokat az ingatlanokat, amelyekkel nagy valószínűséggel nem tervez a jövőben.
A Mi Hazánk Mozgalom Virradat programjában megfogalmazta, hogy: „Legyen magyar érdeket szolgáló pénzügyi szektor! Egy önálló, illetve önállóságra törekvő nemzet függetlenségét nagyban befolyásolja a nemzetközi pénzrendszerektől való függősége, kitettsége a világgazdasági folyamatoknak. Ezért fontosnak tartjuk, hogy pénzintézeteink hazai kézbe kerüljenek.” Pártunk azonban nem arra gondolt, hogy egy fidesz közeli gigabank létrehozásával újabb települések váljanak a központosítás áldozatává, amivel az elnéptelenedés felé sodródnak.
Szajlai János, a Mi Hazánk Mozgalom választókerületi elnöke”
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
