Bár a kormányzati politika kerüli a címben megfogalmazott állítást, miszerint válság van, mert bár hozzáértő közgazdászok minden bizonnyal érvelhetnek, hogy ez definíció szerint még nem válság, de most fókuszáljunk az átlagemberek mindennapjaira. Az, amikor egyre magasabb az infláció és a rezsi, amikor azt érzik – s ezt még a KSH is alátámasztja -, hogy a fizetésük vásárlóértéke egyre csökken, ők bizony valóságos válságként élik meg mindezt.
A fentiek tükrében érdemes rápillantanunk, hogy a kormány által korábban bevezetett családtámogatási intézkedések mennyit érnek 2023-ban? Ezek kétségkívül előre mutatók és jók voltak, a kérdés az, ér-e ez annyit, mint bevezetésének pillanatában? Tehát nagyságrendileg 10 évvel ezelőtt.
Az alábbi ábra igencsak beszédes:
Látható tehát, hogy családi adókedvezmény megkopott, köszönhetően az inflációnak, az átlagbérek reálérték csökkenésének, és az adható kedvezmény felső határának is.
– Bedőlt családpolitika: a gyermekek után járó családi adókedvezmény összege már csak feleannyit ér, mint bevezetésekor. Ezért a Mi Hazánk inflációkövető családtámogatási rendszert szorgalmaz a nyugdíjakhoz hasonlóan, valamint a gyermekneveléshez szükséges cikkek világrekord áfájának eltörlését, illetve a főállású szülőség bevezetését a cigánykérdést is szem előtt tartó garanciákkal – fogalmazott Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője.
(Kiemelt kép: sulihalo.hu)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
