Temetősétát rendezett a Mi Hazánk a Hősök Napja alkalmából, melyen a budapesti tagságon, vezetőkön kívül szép számmal képviseltette magát a Mi Hazánk Ifjai és a Magyar Önvédelmi Mozgalom is.
A Fiumei úti sírkertben tartott, történelmi ismereteket felfrissítő, több kort felölelő túra Batthyány Lajos sírjánál kezdődött. Az első miniszterelnöknél Vékony Csongor, a Mi Hazánk budapesti elnöke azt emelte ki, hogy manapság könnyen feledésbe merül azok neve, akik hazájukat szolgálták. Költők, írók, katonák, államférfiak és sportemberek nyughelyei maradnak ismeretlenek, azokat nem gondozza senki, ezért fontosak az ilyen jellegű alkalmak.
Emlékeztetett: a Magyar Királyság első miniszterelnökét golyó általi halálra ítélték, és mint egy közönséges bűnözőt akarták eltemetni az éj sötétében a józsefvárosi temetőben. Szántóffy Antal, helyi római katolikus plébánosnak köszönhető, hogy ez meghiúsult. Titokban követte a halottas kocsit és a temetőben az ásott sír mélységére panaszkodva, minthogy éjjel nincs, aki mélyebbre ásson, ürügyet adott a halottas kocsisnak arra, hogy a plébános parancsára a Szent Ferenciek zárdájába vigye a holttestet. Itt több atya jelenlétében egyházi szertartás keretében temették el. A Ferenciek terén álló templom kriptájában került tehát titokban elhelyezésre Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök holtteste. Csak 1870-ben helyezték el itt, a Nemzet Sírkertben.
Sok nemzeti hősünket, akikért egész országunk könnye hullott végezték már ki idegen hatalmak. 1849-ben a Habsburgok végrehajtói, 1946-ban a Szovjetunió vörös katonái.
Batthyánynak 20 év után emeltek Mauzóleumot, Gömbösnek 10 év után rombolták le méltóságteljes szobrát sírja felől. Hőseinket kivégezhették, neveiket besározhatták, sírjaikat lerombolhatták, de emlékük szívünkben örökké élni fog.
„Mindig lesz, aki megújult erővel viszi majd tovább a zászlót, mert magyarok vagyunk a harcos Attila unokái”
-tette hozzá Vékony Csongor.
Gömbös Gyula sírjánál Ifj. Tompó László irodalomtörténész tartott szakmai ismertetőt. Felelevenítette, hogy a kommunista hatalom mindent elkövetett annak érdekében, hogy Gömbösnek még a neve se maradhasson fent. Értékes politikai gondolatai közül kiemelkedik, hogy Magyarországnak a forradalmak és a trianoni békekatasztrófa után is helye van a Nap alatt. Az általa alapított MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) szerepe elvitathatatlan a revíziós sikereinkben.
Hivatali ideje alatt átfogó nemzeti munkaprogramot indított, amely kontinentális összehasonlításban megállta helyét a korban. Három évig tartó miniszterelnökségének lényegét maga Gömbös foglalta össze parlamenti beszédében. Ez a „nemzeti öncélúság” gondolata, „mindent a nemzetért”.
Imrédy Béla sírjánál Tóth Zoltán, a Mi Hazánk budapesti alelnöke, XIX. kerületi elnöke ismertette, hogy a néhai miniszterelnök valójában kőbányán egy tömegsírban nyugszik. Tóth Imrédy Béla, a Képviselőházban elmondott beszédéből idézett, melyben a jobboldali politika alapjait fejtette ki.
„A társadalmat szerves egészként fogjuk fel, ismerjük a különbségeket, amelyek a természet erejével állnak elő, nem kacérkodunk hamis egyenlőségképzetekkel”.
Deák Ferenc sírjánál Babcsány Dávid, a Mi Hazánk Ifjai budapesti alelnöke szólalt fel, rávilágítva arra, hogy Deákhoz hasonló hazafiak sajnos nem születnek minden évben. Tehetséges politikus, a haza bölcse, éles érzékű, nagy erejű ember, akire a többi európai nemzet fiai is példaként tekintettek.
Az abszolutista Habsburg törekvésekkel szemben Deák mindig a a magyar érdek mellé állt, de szem előtt tartotta a rációt és a méltányosságot. Deák munkásságának nyomán a monarchián belül partnerként tekintettek az országra, ez teret nyitott a kultúra és a polgárosodás előtt. Irodalmi művei ma már a magyar alapműveltség részét képezik. Halálakor az Országgyűlés ezt mondta: aki vele találkozik, nagy és szerény emberrel találkozik.
A túra megállt Szabó Dezső sírjánál, ahol Bartal András, a Magyar Önvédelmi Mozgalom budapesti elnöke tartott megemlékezést. Szabó Dezsőt 1935-ben a Finnországban található Uppsala-i egyetem irodalmi Nobel-díjra jelölte. Szabó a magyar expresszionista próza egyik fő alkotója, a politikai szatíra fő mágusa.
Egy időben Szabó a legolvasottabb magyar író volt, akit még azok is olvastak, akiket épp ostorozott. Kortársai nem mindig értették, mert fenntartotta a jogot, hogy pártállás nélkül minden visszásságra rámutasson, megkerülhetetlen volt. Halála után rásütötték a szélsőjobboldali és a rasszista bélyeget, személyében pedig ő lett az egyik fő antiszemita a liberális körök szalonjaiban.
Kossuth Lajos monumentális kriptájánál Katona Miklós, a Mi Hazánk III. kerületi elnöke adta meg a tiszteletet a mindenki által jól ismert hazafi előtt. Katona Miklós azzal kezdte, hogy Kossuth munkásságát világszerte ismerik, de máig rengeteg történet van, amelyek nem kapták meg a szükséges nyilvánosságot.
A nemzeti függetlenségért, a polgári szabadságjogokért vívott küzdelem legnagyobb alakja, a szabadságharc szellemi atyja Monokon született. A helyi legenda úgy beszéli, hogy az ottaniak már a korai években tudták, hogy új csillag született a településen. Kossuth 1848. március 3-án teltház előtt kért szót a reformellenzék megbízásából a pozsonyi országgyűlés alsótábláján. Önálló magyar pénzügyi rendszert követelt, a nemesség előjogainak megszűntetését, egyenlő viszonyokat a városi középosztálynak. Kevesen tudnak arról a szégyenről, hogy
1879-ben a magyar országgyűlés Kossuth Lajost megfosztotta a magyar állampolgárságától. Kossuth ettől kezdve levelét úgy írta alá, hogy „Kossuth Lajos, volt magyar polgár”.
1894 márciusában Kossuth elhunyt. A koporsóját szállító vonat útját osztrák területen dísztelenség és közöny kísérte, de a csáktornyai határállomás után gyászoló ezrek énekelték a Kossuth nótát. A megemlékezők Katona Miklós vezetésével ugyanígy tettek a mauzóleum előtt.
Dr. Grundtner András Csurka István sírjánál elevenítette fel személyes emlékeit a rendszerváltozás utáni magyar politika kiemelkedő alakjáról. A Mi Hazánk budapesti alelnökének ugyanis még volt lehetősége ismerni Csurka Istvánt, akit lenyűgöző intellektusú, jó humorú emberként jellemzett.
1990 előtt Csurkát folyamatosan vegzálták, műveit, színdarabjait letiltották. Országgyűlési mandátumhoz való jutása után rá kellett jönnie arra, hogy az MDF megalkuszik az SZDSZ-el és a kommunistákkal, néhány év alatt ebből alakult meg az általa harmadik útnak nevezett MIÉP. Csurka István a se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar vezérgondolata mentén vezette sikerrel új pártját, mellyel (főként értelmiségi politikát folytatva) nemzetmentő tevékenységet végzett. Csurka István látnoki képességeire a legjobb példa, hogy 1998-ban megírta: a Kárpát-medencében akár 20 millió ember is elfér. De ebből a 20 millióból rövid idő leforgása alatt csak 7 millió lesz magyar, 4 millió cigány, a többi pedig mindenféle más náció.
Az emlékséta végén Vékony Csongor azzal zárta, hogy a történelmi nagyjaink újrafelfedezése fontos küldetés és a modern világ minden vívmánya ellenére a lexikális tudás, a történelmi ismeretek fontos értékek, ezért a sétát jövőre is megtartják.
