Nagyon úgy tűnik, viharos gyorsasággal áramlanak be Magyarországra a harmadik világbéli vendégmunkások, most már szinte nincs olyan hét, amikor ne kapnánk olyan információkat, hogy hol tűntek fel újabb csoportok. Ezúttal Mosonmagyaróvár vált érintetté. Egy város, amely az ország egyik legnyugodtabb, legfejlettebb vármegyéjében van. De ennek a nyugalomnak vége?
– Mosonmagyaróvár és környékén valóban rengeteg a munkahely az ország többi részéhez képest, emiatt rengetegen költöztek ide az ország keleti részéről is, továbbá tradicionális volt mindig az ausztriai ingázás is.
Az elmúlt években a környékbeli cégek a profit éhségüket már nem tudták kielégíteni kelet-magyarországi, illetve határon túli magyar munkaerővel (főként erdélyi, kárpátaljai illetve vajdasági) akik részben ugródeszkaként dolgoztak ezeken a munkahelyeken – fogalmazott a Magyar Jelennek egy helyi lakos.
Mint mondja, a háború előtt már tömegesen jelen voltak az ukrán, a szerb és az ázsiai vendégmunkások. A cégek ezen munkaerő alkalmazása révén annyira letörték a munkaerőpiacot, hogy egy magyar család már nem nagyon tud boldogulni ezeken a munkahelyeken.
– A konzervgyárban, a tejüzemben, az SmR indiai cégnél, a Veritasnál a vendégmunkások annyira jelentősen jelen vannak, hogy valahol már többségét alkotnak
– mutat rá.
– A fizetések az itteni árakhoz képest, amiket az osztrák határ, illetve a pozsonyi régió nagyon felvert, szinte ellehetetleníti a magyar, Magyarországon dolgozó lakosságot. Mongol, thai, szerb, ukrán, bangladesi, pakisztáni, indiai vendégmunkások mellett jelentőssé vált a szlovák lakosság is, akik ugyan nem itt dolgoznak, de itt vásároltak ingatlant a számukra olcsó árak miatt. A város párhuzamosan fejlődik, gyönyörű lakóparkok épültek, miközben a belváros kihalt. A fiatalokat halmozottan sújtja a lakhatási válság, mivel a vendégmunkásoknak mindent ki lehet adni, az osztrákoknak, szlovákoknak bármennyiért el lehet adni. Az ingyenes közösségi helyeken jobb időben csoportosan tanyáznak italozó vendégmunkások. A hegyeshalmi kamionsofőrök jelentős része ázsiai, a tehenészetekben dolgozók is ázsiaiak, hallomásból annyit tudok , hogy körül belül 600-800 forintos órabérért dolgoznak – folytatja megdöbbentő részletességgel.
– A mi társasházunk közvetlen szomszédságában is munkásszállóra kaptak építési engedélyt, a házunk januárban kapott lakhatási engedélyt, azóta lakunk benne, régi vágyunk vált valóra a lakással. A tulajdonosok, lakók nagyrésze fiatal pár vagy házaspár – mondja.
– Ez egy abszolút családias és csendes övezet egy 1800 fős faluban Levélen (Hegyeshalom es Mosonmagyaróvár között). A tulajdonosok jelentős része még csak értesítést sem kapott a fejleményekről. Elképzelhetetlennek tartjuk azt, hogy nincs még út, se közvilágítás, és esetleg babakocsival bármelyik kismama sétálgasson a környéken úgy, hogy a szomszédban 100-200 ázsiai férfi lakjon – mondja, majd hozzáfűzi, a helyi országgyűlési képviselő, az agrárminiszter semmit nem tesz. Semmilyen módon nincs tisztában a helyzettel, de nem is érdekli.
– Fel szeretném hívni a nyilvánosság figyelmét arra, hogy a kormány lakosságcserét hajt végre a módszeres betelepítésekkel. Adókedvezményekkel, járulékfizetési kedvezményekkel jutalmazza a külföldi munkaerőt alkalmazó cégeket
– zárja gondolatait.
(Kiemelt kép: Illusztráció – outlookindia.com)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
