Az utolsó üléshéten, egyfajta tanév és parlamenti ülésszak végi „ajándékként” a Fidesz képviselői megszavazták a státusztörvényként emlegetett, hivatalosan „A pedagógusok új életpályájáról” szóló T/4255-ös számú határozatot.
Az Országgyűlés végül 134 igen, 60 nem szavazattal, tartózkodás nélkül szavazta meg a tanárok új életpályájáról szóló törvényjavaslat kétharmados többséget igénylő részeit, 136 igen, 58 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az egyszerű többséget igénylő részeit. A státusztörvény 2024. január elsejétől lesz hatályban.
Ennek értelmében a tanárok hamarosan fognak kapni egy tájékoztatást arról, hogy megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk és egy új, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony lesz rájuk érvényes. Mindez csak akkor, ha aláírják a nyilatkozatot, amelyik tanár nem így tesz, az többet nem lehet tanár.
A pályát ilyen módon elhagyó tanárok számíthatnak ugyan végkielégítésre, de ez az összeg például egy 20 éve dolgozó tanár esetében csak egyhavi fizetésnek megfelelő javadalmazást jelent.
A státusztörvény ellen a Kossuth téren gyakorlatilag hetek óta tiltakoznak kisebb, vagy nagyobb intenzitással, de a szakszervezetekre rátelepültek, némelyiket egyenesen elfoglalták a balliberális agenda pártjai, politikusai. A politikai álmoskönyv elmúlt évtizedének fejezetei alapján ideje kijelenteni, hogy az a társadalmi, munkavállalói réteg, aki a Fidesz elnyomó, igazságtalan intézkedései elől keres menedéket semmi jóra nem számíthat, ha ezt a baloldalnál teszi.
Mi a státusztörvény?
A törvényről bővebben írtunk, egy pedagógussal készült interjúnkat ajánljuk olvasóink figyelmébe, alább néhány részlet a beszélgetésből.
– Mit takar pontosan a státusztörvény?
A státusztörvénnyel a kormány olyan változtatásokat vezet be, mely a tanárokra és más pedagógiai munkakörben dolgozókra nézve is megalázó és rengeteg többletmunkát jelent. Kiterjed a munkaidőre, a próbaidőre, a felmondási időre, a helyettesítésre, a feladatellátási hely változására, a kötelező átképzésre, szabadságra, készenlétre állásra, az egyéni, egymástól eltérő bérezési rendszerre, a pedagógusok ellenőrzésére, fegyelmi eljárásra, még a véleménynyilvánításra is. Minden változás negatív következményekkel jár a pedagógusok számára.
– Mit gondol, miért vezeti be a kormány ezt az átirányítást és az egész státusztörvény mi célt szolgál?
Úgy gondolom, hogy tüzet olt, az átirányítással szeretnék megoldani a napjainkra már jelentős szaktanárhiányt. De ez hosszú távon nem oldja meg a problémát, sőt pályaelhagyók tömkelegét generálja. De azt is gondolom, hogy szándékosan méri fel a Fidesz, hogy még mennyit tűr a pedagógus, sőt talán még az sem érdekli őket, szándékos terv, sőt globális utasítás az oktatás leépítése, ahogy napjainkban az egészségügyé a gazdaságé és sorolhatnám. Nem kell gondolkodó felnőtt, nem kell alapvető műveltség, nem kell már az a „józan paraszti ész” sem, mellyel nagyszüleink sokszor csupán 6 elemivel rendelkeztek.
– Mennyi egy tanár munkaideje és ez változik-e?
A munkaidőnk két fő részre oszlik, kötött és szabad felhasználású munkaidőre, előbbi 32 óra/hét, utóbbi 8 óra. A kötött munkaidő oktatással lekötött része 22-26 óra/hét és ehhez ad az intézményvezető 32 óráig kiegészítve még egyéb végzendő feladatokat. Ebbe a 26-32-ig terjedő intervallumba kellene, hogy beleférjenek az adminisztrációs feladatok, fénymásolás, szertár karbantartás, intézményi dokumentumok készítése, szülőkkel történő kapcsolattartás, szakkör, sportkör, felzárkóztató-, tehetségfejlesztő foglalkozás, tanulmányi- és kulturális verseny- és minden egyéb gyermekfelügyelet, ami nem tanóra és még az eseti helyettesítés is. Jellemzően annyira beosztották az intézményvezetők a 32 órát, hogy a fentiek közül már nem fért bele vagy alig 1-2 feladat. Így a szabad felhasználású, otthon tölthető munkaidő terhére csináltuk ezeket, törvénytelenül elvárva tőlünk azt.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!