Sokadik éve rendezik már meg a pozsonyi csatára való megemlékezést a Hősök terén. A történelmi esemény jelentőségét nem lehet kellőképpen hangsúlyozni, hiszen a 907. július 4-én kezdődött a pozsonyi csata megalapozta a magyarság Kárpát-medencei létét. Enélkül valószínűleg ma nem lennénk itt, ugyanis azzal a szándékkal érkeztek, hogy teljes mértékben kiirtsák a magyarságot. A honfoglaló magyarok döntő győzelmet arattak Liutpold bajor őrgróf seregei felett, aki Pannónia visszaszerzése érdekében tört a törzsszövetség területére. Az ütközetben aratott diadal nyomán a Dunántúlon is megszilárdult magyar jelenlét; ezt követően aztán több mint 120 évig nem lépett ellenséges katona hazánk földjére. Az esemény az elmúlt időszakig sajnos kevésbé volt része a jelenkori történelmi tudatnak, mára a helyzet javult, köszönhetően a megemlékezéseknek, melyek szervezőjével, Pálos Attilával beszélgettünk.
(Forrás: Pozsonyi csata megemlékezés Facebook-eseménye)
– Az idei megemlékezésről mit kell tudnunk?
– Július másodikán lesz vasárnap, és kilenc órakor gyülekezünk az Oktogonnál. 10 órakor innen indulunk egy felvonulásra zászlókkal, s ha minden jól megy, akkor lesznek lovasok is. Ez igazából egy ostormenet lesz, amiben 100-150 karikás ostoros szokott részt venni, a ritmust pedig a barantások adják.
Van ennek egy szakrális jellege is, azok az ostorok azért csattognak, hogy megtisztuljunk.
Majd a végén a Hősök terén megkoszorúzzuk a szoborcsoportot, a hősök emlékművét, itt pár szó elhangzik, majd átvonulunk a Vajdahunyad várához, ott már lesz színpad, s egy teljes napos program vár a résztvevőkre koncertekkel. Ott is elhangzik majd, hogy mi ennek a napnak a jelentősége,
hogy azt szeretnénk, ha ez is hivatalos nemzeti ünneppé válna.
– Mióta szervezik a megemlékezéseket?
– 2016 óta már.
(Forrás: Pozsonyi csata emlékoldal)
– Milyennek látja a pozsonyi csata megítélését a társadalmon belül? Ismerik már egyre jobban?
– Én azt gondolom, hogy elsősorban a Jóistennek köszönhetően, és talán annak, hogy mi is szervezzük a megemlékezéseket, egyre jobb a helyzet, egyre többen tudnak róla. Ki kell emelnem Budaházy Györgyöt is, aki szintén jó pár évig csinálta a rendezvényeit a Városligetben és a Hajógyári-szigeten, ott bemutatta, hogyan történt a csata, csak sajnos fogalmazzunk úgy, „egyéb elfoglaltságok” miatt ez megakadt az elmúlt években.
Mi is megpróbáljuk látványosabbá tenni a megemlékezéseinket, szokott is lenni média jelenlét, de úgy tapasztaltam, az állam részéről nincs meg az akarat, hogy hivatalosan is nemzeti ünneppé váljon a pozsonyi csata évfordulója.
– Vajon miért?
– Egyéb utakon ezt meg is mondták nekünk, azért nem, mert az Európai Unió ezt nem nézné jó szemmel. Ők nem nagyon szeretik, ha a nemzetállamok büszkék saját történelmükre.
– Beszéljünk kicsit arról is, mi magának az eseménynek a történelmi jelentősége. Lehet azt mondani, tényleg ezen múlt, hogy a magyarság megmaradhatott a Kárpát-medencében?
– Így van, ez abszolút igaz. Ha valaki egy picit is utána olvas, általában mindenhol alapvetésként van leírva, hogy az volt az ellenük hadakozóknak a jelmondata, hogy irtsátok ki a magyarokat. És még van egy olyan szöveg is, melynek azért vitatott az eredetisége, hogy nem maradhat életben sem gyermek, sem aggastyán.
Ha ott és akkor nem győzzük le az ellenséget, el sem jutottunk volna oda, hogy Szent István megszülessen és megalapítsa később a keresztény magyar államot, mely már több mint ezer éve létezik.
Mindezért határozott célunk, hogy egyszer hivatalos nemzeti ünnep legyen. Mert nagyon fontos tudatni, hogy jelenleg is akadnak ellenségei a magyarságnak. És az ilyen ünnepek összekovácsolnak minket.
– Milyen módon?
Mert a pozsonyi csatában megmutatkozott, hogy ha minden magyar összefog, akkor le tudjuk győzni az ellenséget. És mint mondtam, ellenség van ma is. Bár nem a harctéren, hanem a háttérben, és az ókori „oszd meg és uralkodj” módszerrel dolgozik. Ez ellen harcolni kell, el kell felejteni, mi különböztet meg minket, a pozitívumokat kell elővenni, hogy egy közös hazánk van, ezt kell összefogással megóvnunk. Ez a legfontosabb.
(Kiemelt kép: Pálos Attila Facebook-oldala)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
