Június huszonkilencedik napja a néphagyomány szerint az aratás kezdetének ideje, az Országgyűlés 2012-es döntésének értelmében ez a nap a Kuláküldözések Áldozatainak Emléknapja is.
Az alföldi városban a megemlékezés keretein belül új emléktáblát lepleztek le és az ÁVH volt épületében kortörténeti kiállítást nyitottak meg.
A kommunisták hatalomra kerülésével az Alföldön, és különösen Kecskeméten, új fejezet nyílt a helyi gazdák, a kulákok életében. A kuláküldözés alatt álló társadalomnak meg kellett birkóznia a politikai változásokkal, melyek átformálták mindennapjaikat. Azok, akik a kommunista rendszer szemében ellenségnek minősültek, keményen érezték a változás szeleit.
A kulákság, mely leginkább a közepes és nagyobb birtokos gazdákat takarta, a kommunista hatalom fontos célkeresztjébe került. A szocializmus építésének nehézségeit az újonnan hatalomra került párt a kulákok ellen irányította a közvéleményt. Kecskeméten és az egész Alföldön kíméletlen harc indult a kulákok ellen. Az államosítások, földelosztások során sok gazda elvesztette birtokát, megélhetését, és gyakorta szabadságát is.
Az 1950-es évek elején számtalan család vesztett el mindent, és sokan kényszerűségből elhagyni kényszerültek otthonaikat. Az embertelen körülmények között zajló deportálások és internálások sokszor törték meg az ellenállás szellemét.
Kecskemét és az Alföld történelmének ez az időszaka mély sebeket ejtett a helyi közösségeken. A kuláküldözés nemcsak gazdasági, de szociális és politikai válságba sodorta a régiót. A kommunista hatalom kezdeti éveinek története továbbra is élénken él az emberek emlékezetében, és emlékeztet minket arra, hogy milyen erővel és következményekkel járhat a politikai hatalom visszaélése.
A rendezvényt hivatalosan a Fidesz-KDNP helyi szervezte celebrálta Latorcai Csaba helyettes államtitkár és az emléknap kezdeményezője, Dr. Varga László nyugalmazott lelkész jelenlétében. A pártok, civilszervezetek koszorút és az emlékezés virágait helyezték el a műnél. A beszédet mondó fideszesek mindegyike kitért arra, hogy családi tragédia okán személyes érintettjei a történelmi eseménynek, de azt nem tették hozzá, hogy a jelenlévő országgyűlési képviselő történetesen több olyan politikussal is egy frakcióban ül, akik KISZ-es múlttal büszkélkedhetnek.
Latorcai hosszasan sorolta Rákosi Mátyás bűneit, de a padláslesöprésekben kétség kívül kulcsszerepet játszó Nagy Imre gyalázatos cselekedeteire nem tért ki, lapunk erre vonatkozó kérdéseire nem válaszolt.
A Mi Hazánk Bács-Kiskun vármegyei szóvivője úgy fogalmazott, hogy
„nem kis morális dilemma előzte meg a Győzike párttársaival való együtt koszorúzást, de többezer áldozat emléke néhány órára felülírhatja a hiteltelen politikusok jelenlétét.
Talán egyszer ő is (Nagy Imre) oda kerül, ahová való. A történelem szemétdombjára. Csak Kecskeméten 10.000 parasztembert kínoztak meg az ÁVH épületében. A Mi Hazánk álláspontja egyértelmű: VESSZEN MINDEN MARADÉKA!” – mondta Faragó Dániel, hozzátéve, Isten dicsőségét mutatja, hogy ma már
nincsenek Magyarországon kuláküldözések, ellenkező esetben néhány kormányközeli nagybirtokosnak komoly aggodalmai lehetnének.
Az igei szolgálattal közreműködő lelkész mondandója ezt támasztotta alá. Varga László ugyanis arról beszélt, hogy az igaznak ott kell jelen lenni, ahol sok a bűnös. Példaként a capernaumi százados és Jézus találkozóját hozta fel a hallgatóságnak.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
