A nigeri puccs a Nyugat legkomolyabb kudarca 2011 óta. Mali és Burkina Faso után a Washington-Párizs tengely elvesztette kapcsolatát egy harmadik, a nyugati hegemóniát ellenző állammal – így vélekedik Telegram-csatornáján Michael Brück, aki rendszeresen tesz közzé elemzéseket. Nem érdemtelen szemléznünk mostani elemzését sem a nigeri helyzettel kapcsolatban.
Mint írja,
a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége egyhetes ultimátumot fogalmazott meg, és invázióval fenyeget.
– Vasárnap (július 30-án) az úgynevezett „Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS)” – egy szervezet, amely szorosan kötődik európai és transzatlanti finanszírozóihoz és kezdeményezőihez – ultimátumot terjesztett elő Nigerben az új puccskormánynak: Ha a puccs 7 napon belül nem ér véget, Niger invázióját kell végrehajtani Mohamed Bazoum megbuktatott elnök hatalmának visszaállítása érdekében. Valójában egy ilyen invázió valószínűleg nem lenne kivitelezhető nyugati segítség nélkül (legalábbis „légi támogatáson” keresztül), konkrétan Franciaországé és az USA-é: az ECOWAS-országok legfeljebb 25 ezer katonával állnának rendelkezésére egy támadáshoz. Önkéntesek mozgósítása nélkül az új kormány mögött egyesült nigeri hadsereg 12 ezer katonát tud maga mögött. Ezen kívül lennének más katonák Burkina Fasóból és Maliból, valamint esetleg orosz Wagner egységek. Már mindkét országban vannak – folytatja.
Prigozsin segítséget ajánl Niger új kormányának a nyugati invázió ellen
Kijelenti, hogy különböző médiumok azt a (ellenőrizetlen) hírt terjesztik, hogy a Wagner-egységek már részt vettek a nigeri puccsban. Megerősítették azonban, hogy van Jevgenyij Prigozsin Wagner-főnök ajánlata, amely szerint Wagner kész Niger mellé állni támadás esetén.
Ha az Egyesült Államok és Franciaország valóban támogatná Niger invázióját (bár vannak külpolitikai szakértők, akik azt feltételezik, hogy ezt nem teszik meg, és a támadás az ECOWAS egyéni erőfeszítése lesz), a nyugati katonák közvetlenül találkoznának Wagner-harcosokkal.
Akkor még csak nem is proxy háborúról lenne szó, hanem egyrészt a NATO-blokk, másrészt az orosz blokk és szövetséges államai közötti katonai konfrontáció eszkalációjáról.
A NATO és Oroszország közötti csata egyre inkább Afrikába terelődik
– Az afrikai konfliktusok messzinek látszanak Európából. De figyelnünk kell, hogy a nagy tömbök világszerte hogyan küzdenek a befolyásért. Az imperialista Nyugat, amely nem utolsósorban a gyarmati történelem miatt jutott Afrika nagy részeihez, jelentősen meggyengült. Másrészt az orosz-ukrán konfliktus 2022 februári kiéleződése óta jelentősen megnőtt annak a valószínűsége, hogy világszerte egyre több „harmadik felek közötti konfliktus” fordul elő. Ezzel párhuzamosan más konfliktusok is érlelődnek a feltörekvő (katonai) hatalmak között, például Kína tajvani kérdése – szögezi le.
– A katonai eszkaláció Nigerben nem vált ki világháborút. De ez a NATO és Oroszország közötti korábbi háborús cselekmények továbbterjedéséhez vezetne.
Végül, de nem utolsósorban azokon a gazdag erőforrásokon van a hangsúly (az olaj és az arany mellett Niger elsősorban az uránnal foglalkozik), amelyekkel Franciaország eddig is rendelkezésére állt. A következő néhány nap megmutatja, hogy a párizsi kormány beletörődik-e e gazdag források eltávolításába – mutat rá.
– Akinek geopolitikai érdeklődése van, annak a közeljövőben Nigeren is kell tartania a szemét. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Bundeswehr (még) Maliban tartózkodik, és Nigerben tartja fenn nyugat-afrikai központi légibázisát. Ebből a szempontból Németországot nem csak közvetve érintik az események – összegzi.
(Kép: Sky New – nigeri tüntetők orosz zászlóval)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
