A Mi Hazánk elnökhelyettese az ATV vendége volt, ahol arról beszélt, hogy a kormány egyetlen oktatási reformja sem volt sikeres és az integrált oktatás minden áron való erőltetése helyett a Mi Hazánk egyedüli pártként meri kimondani, hogy bizonyos esetekben szegregálni is kellene.
A nyolcadikosok kompetencia-méréseiből az derül ki, hogy a 14 évesek 40 százaléka funkcionális analfabéta, nem érti, hogy mit olvas. Az atv.hu munkatársa kifejezte azon aggodalmát, hogy ha megvalósul a Mi Hazánk javaslata, akkor a szorgalmas roma diákok még jobban le fognak szakadni társaiktól.
A kompetenciára vonatkozó mérési eredményeket külön kell választani a szegregációtól. Franciaországban épp a napokban hoztak egy olyan törvényt, amely alapján kiemelik a közösségből azokat a gyerekeket, akik bántalmazzák társaikat. Mi ezt egy nagyon jó példának tartjuk, mert Magyarországon sajnos az a helyzet, hogy azokat a gyerekeket viszik el másik iskolába, akikkel nincs probléma, de a szülők nem érzik biztonságosnak az iskolai környezetet – fejtette ki Dúró Dóra.
Megint a cigányok?
Komikus, de az országgyűlési képviselő a szegregációnál nem említette a cigányságot. A társait bántalmazó, beilleszkedni nem tudó diákról az ATV mindhárom kollégájának egyből a cigányok jutottak eszükbe. Ez természetesen felháborító, kirekesztő, el is határolódunk tőle, érthetetlen általánosítás – a szerk.
„A rasszizmus bélyegétől félve nem tesznek semmit, ha cigány elkövetőről van szó, ez országos tendencia. Az iskolai erőszak azokban a régiókban jelenik meg magasabb számban, ahol a cigányság is magasabb számban van jelen”
– ismertette a beszédes tényt az országgyűlés alelnöke. Megismételte, hogy nem igazságos a normális szülőkkel szemben, hogy nekik kell távolabbi iskolát keresni a gyermekeik számára a zavaros viselkedésű, agresszív diákok miatt.
A Mi Hazánk a konfliktusos gyerekeket a legszélsőségesebb esetben akár bentlakásos iskolába is elküldené annak érdekében, hogy dolgozó ember legyen belőlük egy szép napon. Ebben az esetben a családi pótlékot az intézmény kapná meg, így az közvetlenül hasznosulna.
Lehet-e tagadni azt, ami nem létezik?
A tizedik perc végére Gajdos Tamás került igencsak jelentős szereptévesztésbe. A műsorvezető felszólította a parlamenti párt politikusát, hogy a cigány helyett inkább használja a „hátrányos helyzetű” kifejezést. Kifogásolta továbbá, hogy a Mi Hazánk Btk.-ra vonatkozó módosítójában szintén a cigánybűnözés szerepel. Szerinte a bőrszín alapján való szegregáció nem jó, ezért kell finomítani a szóhasználatot.
Dúró Dóra a válaszában egyértelműsítette, hogy rasszista javaslata a Mi Hazánknak soha nem volt, a kérdéses kifejezés pedig egy rendőrségi szakfogalom, amit még a kilencvenes években használtak.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
