„Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a jólétünket kellene feláldoznunk annak érdekében, hogy biztonságban élhessük a megszokott életünket”

A közelmúltban bemutatkozott Dr. Grundtner András a Mi Hazánk Mozgalom főpolgármester-jelöltje. Az 51 éves jogász tősgyökeres budapesti, aki régóta erősíti a nemzeti oldalt. 2008-tól majd’ tíz évig tevékenykedett az akkor még nemzeti Jobbikban, majd Vona Gábor árulását és a pártszakadást követően a zászlóbontó gyűlésen belépett a Mi Hazánk Mozgalomba, ahol 2018 novemberében megalapította a Budapest XII. kerületi (Hegyvidéki) szervezetet, amelynek azóta az elnöke. A Mi Hazánk Jogi Kabinetjének szakmai munkáját vezeti, és tagja a Munkaügyi Kabinetnek. Grundtnert terveiről, programjáról, valamint a fővárosbéli állapotokról kérdeztük.

— A párt elnöke azt mondta, az Ön megválasztásával Budapest végre szakmai vezetést kapna. Ez alatt mire kell gondolni? Tudna pár példát mondani?

— Budapest jelenlegi vezetésének a progresszív-liberális politikai mantrán túl nincs mondanivalója, azaz nincs világos szakmai terve a főváros működésével kapcsolatos napi gondok megoldására. Multikulturális városállamról fantáziálnak, szivárványos zászlót tűznek a városháza homlokzatára, klímaharcot folytatnak az autósok ellen, közben pedig az érdemi munka elmarad. Ehhez képest az önkormányzatok törvényben rögzített célja és feladata nem politikai, hanem elsősorban szakmai jellegű. A fővárosnak biztosítania kellene a közrendet, a közszolgáltatások zavartalanságát és fejlesztését és általában a helyi lakosság jólétének feltételeit. Máshonnan megközelítve pedig fontos kiemelni, hogy a főpolgármester a szakmai munkája során legtöbbször jogi döntéseket hoz, mivel az önkormányzat egyrészt jogszabályok által meghatározott keretek között működik, másrészt maga is jogot alkot, azaz rendeletet és határozatokat hoz, szerződéseket köt. Úgy gondolom, hogy a köz nagyobb hasznára ezért olyan főpolgármester válik, aki a főváros irányítását nem politikai színjátéknak, hanem szakmai kihívásnak tekinti és a döntéseit jogi ismeretek alapozzák meg.

— A bemutatkozóján arról beszélt, a migránsinvázió nyugatról keletre tart, és München után Budapest következik. Ön hogy látja, Budapestet, a világvárost, mennyire zavarja, ha teljesen multikulturálissá válik? Illetve, ha megválasztják, Ön hogyan kívánna gátat szabni a folyamatoknak?

— A balliberális média, a film- és reklámipar propagandaszerű, hamis képet fest a multikulturális jövőről és sokan bedőlnek nekik. Aki azonban ellátogat Nyugat-Európába és nem jár csukott szemmel, maga is meggyőződhet róla, hogy a bevándorlással érintett városok valósága rendkívül lehangoló.Munkanélküli, a társadalmon élősködő tömegek lepik el az utcákat, mindennapos a súlyos erőszak, vallási fanatikusok, drogbandák és lezüllött kéregetők tesznek élhetetlenné városrészeket, a középosztálybeli lakosság pedig  – a még ideig-óráig biztonságosabb – vidékre menekül.

Budapestet egyelőre megvédi a bevándorló tömegektől az alacsony bérszínvonal és a még alacsonyabb szintű szociális ellátási rendszer, de senki sem gondolhatja komolyan, hogy akár középtávon a jólétünket kellene feláldoznunk annak érdekében, hogy biztonságban élhessük a megszokott életünket.

A megoldást mi máshol keressük és arra jutottunk, hogy a közbiztonság drasztikus megerősítése lehet a főváros védelmének kulcsa.

— Beszélt a közbiztonsági problémákról. Ön szerint ez a legégetőbb, megoldásra váró problémája Budapestnek?

— Jelenleg a rendőrség elsősorban közlekedési szabálysértési hatóságként sarcolja az autósokat, másodsorban pedig a már elkövetett bűncselekmények felderítésében, tehát a bűnüldözésben aktív. Mi ezzel szemben a bűnmegelőzésre fektetnénk a hangsúlyt, ennek érdekében létrehoznánk az önkormányzati fenntartású városi rendőrséget, amelynek az elsődleges feladata a jelentős erőt mutató, állandó gyalogos járőrszolgálat lenne a bűnözéssel leginkább fertőzött közterületeken. Ezzel egycsapásra csökkenne az egyre elharapózódó utcai erőszak és a bevándorló-mágnesként működő, elszegényedő, gettósodó városrészek kialakulásának az esélye.

— Ezeken kívül milyen programokkal készül? Milyen problémákat tapasztal még a fővárosban?

— Hamarosan nyilvánosságra hozzuk Budapest városvédelmi és fejlesztési programját, amely a fenti közbiztonságot érintő intézkedéseken túl átfogó és gyakorlatias választ ad a főváros működésével és az együttéléssel kapcsolatos gondokra. A program két alapelve a rendteremtés és az élhetővé tétel. Ennek keretén belül részletes tervet dolgoztunk ki a közlekedési nehézségek enyhítésére, felszámoljuk a „baloldali közlekedést”, azaz megszüntetjük a szándékosan torlódásokat okozó forgalmi akadályokat, nagyszabású útfelújítási programba kezdünk és felülvizsgáljuk a jelenleg burkolt adóforrásként működő, korrupt parkolási rendszert. Ezen felül

zéró toleranciát hirdetünk a hivatali korrupcióra, rendet teremtünk a társasházakban, deregulációt vezetünk be az ingatlanszabályozásban, elviselhetőbbé tesszük a lakhatási költségeket és igazságosabbá a helyi adók rendszerét, megvédjük az épített örökséget és a zöldfelületeket, valamint kiemelten támogatjuk az ifjúsági hagyományőrző-, a kulturális- és a sporttevékenységet.

Úgy gondoljuk, hogy mindenkinek joga van a tisztességes egészségügyi és szociális ellátáshoz, ezért hatékony betegirányítási rendszert vezetünk be, csökkentjük az egészségügyi- és szociális ellátórendszerre vonatkozó eljárási és várakozási határidőket.

— Budapest mindig is nehéz terepnek számított egy nemzeti párt képviselőjének – hogy finoman fogalmazzunk. Hogyan kívánja megszólítani azokat, akiket se a romokban heverő közbiztonság, se a bevándorlás nem zavarja?

— Bizonyára vannak olyanok, akik egyetértenek a jelenlegi vezetés multikulturális jövőképével, támogatják bevándorlást és a sokszínű Budapestet. Az ő véleményüket tiszteletben kell tartani azzal, hogy egyben a valós kockázatokra fel kell hívni a figyelmüket. Itt ugyanis nemcsak arról van szó, hogy az új szomszéd majd más szokásokkal, kulturális igényekkel színesíti az életünket, hanem arról, hogy a bevándorlásnak mindannyiunkat érintő súlyos anyagi következményei is vannak. A mély szegénységből, Európában ismeretlen lakhatási körülmények közül hozzánk érkező tömegek megjelenése leterheli a szociális rendszert, a munkaerőpiacon tovább csökkenti az amúgy is felháborítóan alacsony bérszínvonalat és az érintett városrészekben ingatlanérték csökkenéshez, míg  a drágább kerületekben további nagy mértékű ingatlanár emelkedéshez vezet.

— Kiemelte azt is, Ön szerint akár elvárás is lehetne, hogy egy főpolgármester-jelölt budapesti születésű legyen. Ezt miért érzi fontosnak?

— Nemcsak a főváros, hanem minden önkormányzat szempontjából fontosnak tartom, hogy a polgármester és a képviselők helyi kötődésűek legyenek. Egy családi-, közösségi gyökerekkel, helyismerettel rendelkező lokálpatrióta ugyanis sokkal nagyobb eséllyel látja el felelősen a képviselői, településvezetői munkáját, mint az a kozmopolita aki épp átutazóban van.

— Vannak olyan hangok, melyek szerint a Mi Hazánk indulásával csak az ún. jobboldal esélyeit gyengíti. Ön, mint harmadikutas politikus hogy látja, van-e érdemi különbség a bomladozó balliberális-globalista oldal és a Fidesz között? A Mi Hazánk indulásával tényleg gyengíti a „jobboldal” esélyeit?

— Mindenki azt eszi, amit főzött! Nem lehetünk tekintettel más pártok érdekeire, nekünk csak arra kell figyelni, hogy a nemzeti érdek töretlen képviselete során megfelelő minőségben végezzük a munkánkat. Nekünk ezért van Budapestre szabott helyi programunk, míg másoknak nincsen.

A balliberális oldal a nemzetközi elvtársak kottájából játszik, a kormányoldal programját meg a multinacionális befektetők írják.

Amennyiben a Fidesz-KDNP vezetői valóban nagyobb esélyt akarnak arra, hogy a nemzeti erő irányítsa Budapestet, javaslom nekik, hogy lépjenek vissza ők a jelöléstől, mert mi sehol nem fogjuk ezt megtenni.

Magyar Jelen