Vajon intézhette-e volna másént a kilakoltatást az a végrehajtó, aki tanítás közben küldte ki az utcára a gyerekeket. Van-e felelőssége a kormánynak, mennyiben példa nélküli az eset, ami a Qualitas Gimnáziumban történt, és milyen változtatásokra lenne szükség? Ezekről és sok más egyébről beszélgettünk Dr. Fiszter Zsuzsannával, a Mi Hazánk végrehajtásügyi szakpolitikusával.
– Az első és legfontosabb kérdés, mit lehet tudni, hol folytathatják a tanulást a gyerekek?
– Alapvetően felháborító az, hogy egy oktatási intézményt, bármilyen okból kifolyólag elárvereznek és ezt követően ilyen vállalhatatlan, brutális módon kerül kiürítésre. Tudomásunk szerint az oktatás online formában fog folytatódni, amíg nem rendeződik a helyzet illetve a testnevelés órák lesznek ideiglenesen érdekesen megoldva.
– A Mi Hazánk felajánlotta jogi segítségét az iskolának, ez pontosan miben áll?
– A Mi Hazánk Mozgalom részéről egyértelmű volt, hogy kiálljunk a Qualitas Gimnázium mellett és erről biztosítsuk az intézményt. Ezenkívül már évek óta foglalkozunk a végrehajtók visszaéléseivel és a végrehajtási reform elősegítésével, ez a brutális eset pontosan megmutatja, hogy szükség lenne mielőbb ezen módosításokat bevezetni. De a legfontosabb talán, hogy valóban a támogatás mellett jogi segítséget is biztosítunk. Ez pedig tartalmazza az ügy átnézését, ha szükséges, akár jogi képviseletet vállalnék az iskola megbízásából.
Nem hagyhatjuk annyiban az esetleges végrehajtói visszaéléseket főleg úgy, hogy az igazgató azt nyilatkozta, hogy vitatja a végrehajtás jogosságát.
– Emberileg hogyan értékelné a végrehajtó hozzáállását, lehetett volna ezt máshogy is?
A végrehajtók emberségéről igazából nagyon nehéz beszélni. Mert a tapasztalatok és az adósok visszajelzései nem épp ezt a hozzáállást mutatják.
Véleményem szerint a végrehajtó, illetve az illetékes jegyző is tehetett volna felhívást közzé az üggyel kapcsolatban. Vagy nyugodtan kiírhatta volna olyan időben a kilakoltatást, amikor már nincsen oktatás, ha méltóztatott volna egyeztetni az iskolaigazgatóval Berki úr. Sajnos a diákok, a dolgozók és a tanárok is azt szűrhették le az eseményekből, hogy a hatalom bármire képes és persze a népnyúzó végrehajtók. A tanárok sajnos már eddig is találkozhattak ezzel a problémával. Az ott lévő diákok biztos nehezen fogják feldolgozni ezeket az eseményeket.
– A kormány szerepe is felmerülhet akár, ha már a hatalmat említette?
Igen, a kormánynak pedig nem fenyegetni kellene a gimnáziumot, hogy megvonják az iskola üzemeltetésének engedélyét, hanem segítséget biztosítani, hogy több száz diák mielőbb folytathassa a tanulmányait a megszokott mederben.
– Mennyire általános ez a hozzáállás a végrehajtó részéről, ez elszigetelt eset, vagy sajnos több ilyen is van?
A kilakoltatás alapvetően nem lehet semmilyen szinten emberséges, éppen ezért követeljük azt, hogy mielőbb fel függesszék fel a kilakoltatásokat, különösen a devizahitelesek ügyeire vonatkozólan. Az ügy körülményeit tekintve teljesen egyedinek tűnik. Úgy látszik, a végrehajtók minden évben késztetést éreznek, hogy valami „nagyot” alkossanak.
Elég visszaemlékezni a Schadl-Völner botrányra , ami az évtized, ha nem az évszázad korrupciós botránya lesz.
Ezt a kilakoltatást is nyugodtan nevezhetjük az évtized kilakoltatásának. Soha életemben nem hallottam hasonlóról, pedig már jó pár éve benne vagyok. Hozzáfűzném, hogy egy ország gazdasági mutatóját és gazdasági stabilitását a végrehajtások alacsony száma mutatná meg. Ezzel ellentétben Magyarországon rengeteg a végrehajtási eljárás, ez sokat mondó adat és valós képet fest a nem megrendelt statisztikákkal szemben. Épp ezért elgondolkodtató, hogy egy gimnázium ilyen helyzetbe is kerülhet. Nagyon sok mém kering az interneten a lezajlott tragikus kilakoltatásról, amik nyilván komikusak, de inkább elszomorítóan mutatják a magyar valóságot, hogy a senkit sem hagyunk az út szélén mit is jelent valójában.
– Milyen alapvető változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy ilyenek ne történhessenek?
Ebben az esetben is az lett volna a humánus a végrehajtó részéről, hogy olyan időpontban foganatosítja a kilakoltatást, amikor nincs oktatás. Egy keret meg van határozva a végrehajtónak, mikor foganatosíthat különféle végrehajtási cselekményeket és ebbe belefért volna egy 4, vagy 5 órás kilakoltatás is. Elsősorban fontos lenne egy olyan végrehajtási törvényt megalkotni, aminek a szakaszai nem nagyobb részben a végrehajtót védenék, hanem az adós jogait. A kilakoltatások esetében célszerűbb lenne, ha a bíróság adná ki az engedélyt rá és nem önhatalmúlag a végrehajtó.
– Van ilyesmire máshol példa?
Persze, ez több európai országban is így működik, igaz, ilyen mértékű ingatlan-árverezés nem is nagyon van. Vékony jég a végrehajtás, mert a jogos tartozást igenis meg kell fizetni, de rengeteg eset van, amikor az ember önhibáján kívül esik végrehajtásba és a jelenlegi törvények úgy vannak megalkotva, hogy ha valaki egyszer bekerül, akkor nem ritkán egy spirálba keveredik bele, ahonnan nagyon nehéz a visszaút. A különféle részletszabályok a magyar emberek népnyúzását segítik elő, nem az emberséges és igazságos adósság behajtását.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!Éppen ezért kellene egy adósbarát és konkrét szabályokat tartalmazó végrehajtási törvényt végre már megalkotni és nem hatályban tartani ezt a majd 30 éves gumitörvényt. Mielőbb nonprofittá kell tenni a végrehajtást, hogy véletlenül se forduljon elő korrupció, vagy méltánytalan haszonszerzés!
