daextlwcn_print_scripts(false);

Megyeri Jonatán rabbi “érdekes” hasonlattal élt, amely akár blaszfémiának is minősülhet.

Mint arról lapunk is beszámolt, a hétvégén zajlott az idei éves haszid zsidó zarándoklat Bodrogkeresztúron, melynek keretében több tízezer zsidó látogatott el Reb Steiner Saje “csodarabbi” sírjához.

A helyiek által csak “zsidójárásnak” nevezett vallási attrakció számos problémát vet fel a 900 fős településen, nemrég 19 bodrogkeresztúri (vagy Bodrogkeresztúron is jelen lévő) magyar vállalkozás – köztük a Magyar Posta (!) – levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy vagy ne zárja le a rendőrség a falut a többnapos zarándoklat idejére, vagy a helyi vállalkozók kapjanak kártérítést a bevételkiesés miatt. (A “zsidójárás” ideje alatt csak a zarándokok és a bodrogkeresztúri lakosok léphetnek be a településre, a helyi vállalkozások potenciális vásárlói nem. Ez egyeseknek több százezer, másoknak milliós nagyságrendű bevételkiesést jelent.)

A parlamentben is szóba került a “zsidójárás”

Hétfőn az Országgyűlésben is téma volt a bodrogkeresztúri haszid zsidó zarándoklat. Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke arról beszélt, a település ingatlanjainak fele már zsidó zarándokok tulajdonában van, magasba szöktek az ingatlanárak, ráadásul a zsidó zarándokok jelenléte terrorveszélyt jelent, továbbá zavarják a település nyugalmát.

Megyeri Jonatán a Balaton Soundhoz hasonlította a zsidó zarándoklatot

A mi hazánkos politikus felszólalására zsidó részről Megyeri Jonatán rabbi reagált. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) kommunikációs igazgatója a Mandinernek elmondta:

“Novák Előd nem tud kibújni a bőréből és képtelen levetkőzni antiszemitizmusát, ennek az eredménye a mostani megnyilvánulása is.”

A szokásos és már meglehetősen unalmas antiszemitázáson túl azt még Megyeri Jonatán is elismerte, hogy ha napokon belül 20–25 ezer ember megjelenik egy kistelepülésen, az természetesen felforgatja annak nyugalmát. Állítását alátámasztandó egy meglehetősen “érdekes”, már-már blaszfémiába hajló hasonlattal rukkolt elő:

“De ez nem csak Bodrogkeresztúr esetében van így. Ha Zamárdiban Balaton Sound van vagy Bodrogkeresztúrtól nem messze, Tokajban bornapokat tartanak, akkor is felbolydul a város. Ez nem kérdés.”

Értjük, ugye? A bodrogkeresztúri őshonos magyar lakosság érdekeit képviselő politikust antiszemitának nevező rabbi egy hedonista, kábítószerben és alkoholban “tocsogó” könnyűzenei fesztiválhoz hasonlította a haszid zsidók vallási zarándoklatát.

Feltételezhetően az ortodox zsidók körében ez nagyjából akkora vétek, mint ha valaki a Szent Jobb-körmenetet a Budapest Pride-hoz hasonlítaná.

Ilyen az, amikor a mindenhol és mindenkiben antiszemitát látó rabbi nagyot akar mondani, ám végül csak a saját vallási közösségét sérti meg.

“Turisztikai kincs a zarándoklat”

Megyeri Jonatán a Mandinernek arról is beszélt, hogy “a csodarabbi zarándokhelye egy turisztikai kincs, az ország számára fontos bevételforrás, inkább támogatni kellene infrastruktúrával, mint felszólalni ellene”.

A gond ezzel csak az, hogy a helyi magyar lakosok ezt nem így gondolják

Bodrogkeresztúr múltja magyar, jövője azonban kérdéses

 

Kiemelt képünkön: Megyeri Jonatán (forrás: Megyeri Jonatán Facebook-oldala)

 

A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

IMPRESSZUM

Felelős kiadó: Innovatív Kommunikáció Alapítvány
Főszerkesztő: Horváth Tamás

© 1999 – 2024 Magyar Jelen, magyarjelen.hu
Exit mobile version
daextlwcn_print_scripts(true);