A bruttó átlagkereset eleve félrevezető adat lehet, hiszen azt akár egy kisebb létszámú, magas jövedelemmel rendelkező csoport is felfelé tudja torzítani. A 24.hu feltette a kérdést, hogy “Mi van az átlagkereset mögött?”, és ezt vizsgálva részletesebb adatokat kértek a Központi Statisztikai hivataltól.
A KSH táblázatot ajánlott a 24.hu figyelmébe. Az első azt mutatja meg, hogy 2019 és 2023 között hogyan alakult a teljes munkaidőben alkalmazásban állók százalékos megoszlása keresetkategóriák szerint. Az adatokból az látszik, hogy kissé emelkedett azoké, akik 205 és 450 ezer forint között kerestek, a 450 és 650 ezer forint közötti bruttó keresetűek száma megduplázódott, míg a 650 ezer és 1 millió, illetve az 1 millió forint feletti átlagkeresetűek aránya megtriplázódott.
Mindez persze nem független attól, hogy 2019 és 2023 között jelentősen emelkedett a minimálbér (+79 százalék), a bérminimum (+67 százalék) és az átlagkereset (+60 százalék) is
– hívja fel a figyelmet a 24.hu, emellett pedig az utóbbi évek óriási inflációját sem szabad elfelejteni, aminek következtében egyre kevesebbet ért a dolgozók által megkeresett bér.
2,4 millió teljes munkaidős foglalkoztatott jövedelme van az átlagkereset alatt
2023-ban 3 millió 189 ezer fő állt teljes munkaidőben alkalmazásban. Ez jóval kevesebb, mint a 4,7 millió foglalkoztatott, a dolgozók jelentős többségének (kétharmadának) jövedelmi helyzetéről ezen adatokból is képet kaphatunk.
2023-ra ugyanannyi lettek a havi 250 ezer forintnál kevesebbet keresők, mint azok, akiknek 1 millió forint felett volt a havi bruttójuk; nagyjából 300–300 ezer emberről van szó. A legtöbben, csaknem 1,3 millióan (40,5 százalék) a havi bruttó 250 és 450 ezer forint között keresők vannak, míg a második legnépesebb kategória a 450 és 650 ezer forint közötti átlagos bruttó keresetűeké volt, ők több mint 800 ezren voltak. A 650 ezer és 1 millió forint között keresők száma majdnem félmillió volt tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók között.
A havi bruttó átlagkereset 589 114 forint volt 2003-ban, ez a 650 ezer forintos sávhoz van a legközelebb, de mivel az adatok sávosan vannak megadva, így nem lehet pontosan megmondani, hányan kereshettek az átlag felett a teljes munkaidőben alkalmazásban állók közül. Csak annyi biztos, hogy az arányuk 24,7 százalék alatt volt, a számuk pedig biztosan kevesebb, mint 787 ezer. Megfordítva a dolgot az válik világossá, hogy
Négyből három dolgozó kevesebbet keresett tavaly, mint amennyi a nemzetgazdasági átlagkereset,
ez pedig több, mint 2,4 millió főt jelent.
Az alkalmazottak fele csak szűkösen jön ki fizetéséből
A KSH adatai szerint 2023-ban egy egyszemélyes háztartásban az átlagos megélhetési szinthez nettó 310,6 ezer forintos havi kereset kellett, amihez bruttóban átlagban 467 ezer forintra volt szükség. Egy felnőttnek egy vagy több gyerekkel fejenként havi több mint 167 ezer forintot kellett keresnie a KSH szerint az átlagos megélhetéshez. Így egy gyerek mellett csaknem havi nettó 335 ezer forint kellett, ami (a gyerekkedvezménnyel is számolva) közel bruttó 470 ezer forintos keresetből jött ki.
Két felnőtt és egy gyerek esetén fejenként nettó 173 ezer forint kellett az átlagos megélhetéshez, azaz összesen csaknem nettó 520 ezer forint, ami 750 ezer bruttó. Ha pedig két felnőtt és két gyerek volt a háztartásban, akkor az egy főre eső 148 ezer forintból kiindulva mintegy nettó 593 ezer forintból jött ki az átlagos megélhetés, ami (a gyermekkedvezménnyel számolva) bruttóban csaknem havi 800 ezer forintos keresetet feltételezett a szülőknél.
A teljes állásban alkalmazásban állók felének, csaknem 1,6 millió dolgozónak volt bruttó 450 ezer forint alatt a keresete, ami jó eséllyel csak átlag alatti, szűkös megélhetésre volt elég.
19 vármegyéből 14-ben az országos átlag alatt keresnek az emberek
