Roppant értékes, hiánypótló munkát végeznek értünk, a társadalomért, de sajnos a kormányzat nem becsüli meg őket kellő mértékben – a legnagyobb tűzoltó szakszervezet, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) alelnökével, Vidó Attilával beszélgettünk.
– Az elmúlt napokban találkoztak Dúró Dórával, a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjével és Novák Előddel, a párt egyik alelnökével. Ki kezdeményezte a kapcsolatfelvételt?
– A különböző, tűzoltókkal kapcsolatos írásokat, ami a HTFSZ honlapján megjelenik, meg szoktam küldeni a különböző médiumuknak és minden parlamenti párt frakcióvezetőjének, valamint a frakción kívüli képviselőknek, így a Mi Hazánk országgyűlési képviselőinek is. Az egyik ilyen írásom után keresett meg Dúró Dóra.
– Jelen pillanatban több tűzoltó szakszervezet is tevékenykedik?
– Látjuk, van választék bőven, de milyen megküzdendő feladatokkal néz szembe napjainkban egy szakszervezet?
Természetesen általános feladataink közé tartozik a munkavállalók minél jobb bér, munka és szociális helyzetének javításáért harcolni. Ezen felül küzdenünk kell az elmúlt néhány évben (a második és harmadik Orbán-kormány alatt) jelentősen megcsorbított szakszervezeti jogok visszaállításáért.
– Milyen jogokra gondol?
– Megszüntették a központi tagdíj levonást és a függetlenített szakszervezeti vezető státuszt. Nincs semmilyen anyagi, illetve egyéb támogatás a munkáltató részéről. Továbbá jelentősen csökkent a szakszervezeti tisztséget ellátó munkavállalók munkaidő kedvezménye. Nem köteles a munkaadó biztosítani a szakszervezet részére helységet, illetve semmilyen infrastruktúrát a működéséhez.
– Gondolom ez radikálisan megnehezíti a dolgukat.
– Szinte teljesen lehetetlenné tették a rendvédelmi dolgozók számára a szabad véleménynyilvánítást.
– Milyen lehetőségük maradt?
– Szakszervezetünk nagyon lényeges feladata a térítésmentes munkajogi segítségnyújtás, ehhez három ügyvédet is alkalmazunk. Ezen kívül nagy hasznát veszik tagjaink a szakszervezet által kötött felelősségbiztosításnak is. Lehetőség van kedvezményes üdülésre a saját és társ-szakszervezetek üdülőiben. Különböző szolgáltatókkal (pl. telefon) van megállapodásunk kedvezményekre, amit igénybe vehetnek tagjaink.
– És mindezen túlmenően, hogyan látja általánosságban a tűzoltóság helyzetét napjainkban?
– Azt tudjuk, hogy a társadalom szemében igen nagy megbecsülésnek örvendenek, de vajon ezt a megbecsülést erkölcsi és anyagi értelemben érzik maguk a tűzoltók is?
– Gondolom nem igazán…
– Pontosan. A rövid válasz, a tűzoltók és a tűzoltóságok helyzete siralmas! Erről a témáról röviden nem lehet beszélni. Sajnos valamiért a mindenkori hatalom részéről nem tapasztalható az az elismerés, ami a társadalom részéről mindig is tapasztalható volt. Úgy néz ki, hogy ez valamiféle magyar sajátosság. Amit a tűzoltókkal és a tűzoltóságokkal műveltek itt hazánkban az elmúlt években, az párját ritkítja az egész világon. Néhány pontban összefoglalva a következőek a legnagyobb problémák:
Bér és munkaidő – ezúttal a beavatkozói állomány bér és munkaidő problémáiról beszélek, tehát azokról az emberekről, akik napi szinten végzik a tűz és káresetek felszámolását, tehát nem a katasztrófavédőkről. A tűzoltók feladatukat váltásos munkarendben látják el, ami azt jelenti, hogy 24 óra szolgálat után 48 óra pihenőidő.
Egy kezdő tűzoltó bére 2020-ban bruttó 230 ezer forint, egy 20 éve szolgáló kollégáé is alig haladja meg a bruttó 300 ezer forintot. Ezért a bérért heti 48 óra munkaidőre kötelezhető, minden plusz ellenszolgáltatás nélkül. Ez azt jelenti, hogy a havi munkaideje 2020 első 6 hónapjában 204 óra/hónap. Tehát egy normál munkavállalóhoz képest, akinek a havi munkaideje 2020-ban átlagosan 169,3 óra/hónap, 20 százalékkal többet kell dolgozzon a tűzoltó.
Még egy adalék: a szakmunkás minimálbér 2020 január 1-től bruttó 210.600 forint/hónap, heti 40, havi 169,3 órás munkaidővel. A szakmunkás minimális órabér bruttó 1211 forint/óra. Ezzel szemben egy tűzoltó 1127 forintos órabérért dolgozik, tehát még a minimális órabért sem kapja meg!
Ezekkel a feltételekkel ennek a gyönyörű hivatásnak sem megtartó, sem bevonzó ereje nincs a jelenlegi munkaerő piacon.
– Mekkora béremelés lenne indokolt?
– A tűzoltók minimum 50 százalékos béremelést követelnek. Abban hajlandóak lennének megegyezni, hogy ez a bérfejlesztés több lépcsőben valósuljon meg, a következők szerint:
2020-ban 30 százalékkal, és az azt követő 2 évben 10-10 százalékkal.
De beszéljünk az elvett szolgálatit nyugdíjról:
A második Orbán-kormány eltörölte a szolgálati nyugdíjat! Csak a tánc- és balettművészeknek hagyta meg. A régi rendszerben 25 év tényleges szolgálati viszony után és betöltött 50. életév elérésével volt rá lehetőség. Azt gondolom, mindenki belátja, hogy például egy 55-65 éves tűzoltó már nem képes ellátni a feladatát, vagy csak nagyon korlátozottan. A nagyjából plusz 20 kilós felszereléssel egy ilyen idős ember nem képes felszaladni a 10. emeletre és onnan lehozni egy sérültet, de még ezer példát említhetnék. Saját magára és másokra is veszélyes lehet.
Követeljük a korkedvezményes nyugdíj visszaállítását a beavatkozói állomány körében!
Azt mi is belátjuk, hogy íróasztal mögött ülve 65 éves korig is el lehet látni a katasztrófavédő feladatokat, tehát náluk nem tartjuk indokoltnak a korkedvezményes nyugdíjat.
– Vannak még további követelések?
– Térjünk rá a katasztrófavédelemre! Elfogadhatatlannak és megalázónak tartjuk a tűzoltóságok katasztrófavédelem alá való bekényszerítését. A katasztrófavédelem megalakításával létrehoztak egy óriási vízfejet, aminek a fenntartása irgalmatlanul sok pénzbe kerül a magyar adófizetőknek. Ez a szervezet közel 12 ezer fős, amiből tűzoltó hétezer fő (ők, akik dolgoznak), a többi az katasztrófavédő, mind magas beosztásban és rendfokozatban és indokolatlanul magas fizetéssel. Ezek az emberek napi szinten alázzák meg és vegzálják a tűzoltókat. A katasztrófavédők döntő többsége semmilyen tűzoltói végzettséggel és így tapasztalattal sem rendelkezik, jöttek ide rendőrök, határőrök, katonák, polgári védelmiek és a civil életből is jó néhányan. A szakmai döntéseket mégis ők hozzák meg, ebből következik, hogy ezen döntések mind rosszak, és az esetek döntő többségében még veszélyesek is.
– Tud példát mondani arra, miben nyilvánul meg a veszély?
– Persze. A feladatuk ellátására teljesen alkalmatlanok, amit jól példáz a Hableány sétahajó tragédiája is, amikor a TEK-nek kellett átvenni az irányítást, mert a katasztrófavédelem képtelen volt megoldani a helyzetet. A katasztrófavédelem által történt fejlesztések, beszerzések mind rossznak bizonyultak és indokolatlanul sokba kerültek. Megemlíteném itt a „magyar” tűzoltóautót és a „magyar” védőruhát. A 112-es segélyhívó bevezetése is teljes kudarcnak bizonyult. A riasztási idők drasztikusan megemelkedtek. A nagy tapasztalattal rendelkező tűzoltók sok esetben ennek a tarthatatlan és elviselhetetlen állapotnak a következtében hagyják el ezt a gyönyörű hivatást. A pótlásuk szinte lehetetlen, ezért a HTFSZ javaslata az, hogy a tűzoltóság újra önálló szervezetként működjön, nagy tapasztalattal és szakmai hozzáértéssel rendelkező tűzoltók irányítása alatt.
– Hogyan foglalná össze a jövőbeli céljaikat?
Nagyon egyszerű. Tisztességes és versenyképes munkabéreket akarunk, a szolgálati nyugdíj visszaállítását a beavatkozói állomány részére, illetve az előbb említett óhajt, hogy a tűzoltóság újra önálló szervezet legyen. Nem utolsó sorban a munkaidő heti 40 órára való lecsökkentését is akarjuk. A 40 óra felett keletkezett túlszolgálatot pedig pénzbeli vagy szabadidőben történő módon kompenzálják.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
