Ha nem sikerül tető alá hozni az iráni atomalkut és nem indulnak meg az olajszállítások, az ukrán háború elhúzódik és marad az ársapka a jelenlegi szinten, akkor nem lesz olyan üzemanyag-nagykereskedő, aki kiszolgálja Magyarországot – vélekedik Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke, aki úgy látja ,hogy iráni olajjal akár 90 dollár alá is csökkenhet a Brent árfolyama.
Soha nem látott mértékben emelkedik az üzemanyagok nagykereskedelmi ára, a benziné 41, a gázolajé pedig 60 forinttal. Az autósok ebből nem éreznek meg semmit az árstop miatt. Ők továbbra is 480 forintért tankolhatnak, de már a nagykereskedelmi árat is 480 forintban maximálták.
Eközben a dollár árfolyama már 357 forint, miközben egy hónappal ezelőtt még 310 forintot kellett érte fizetni, a Brent olaj ára perig 125 dollár felett jár hordónként.
Egri Gábor szerint nincs az a nagykereskedő, amely literenként 80-100 forint veszteséggel ki fogja szolgálni a magyar töltőállomásokat, és akkor bizony nem lehet majd üzemanyagot kapni itthon. Ellátási nehézségek már most is vannak, a piac mintegy 30 százalékát lefedő kereskedőknél lassabb a szállítás.
Az ársapkát nem lehet egyik napról a másikra kivezetni, mert a hazai töltőhálózat nincs arra felkészülve, hogy hirtelen mindenki tankolni vagy éppen tartalékot képezni szeretne.
Már egy 10 forintos drágulás előtt érezhetően megnő a forgalom a kutakon, akkor mi lenne, ha 150-200 forinttal emelkedne az ár?
– teszi fel a kérdést Egri Gábor, aki szerint vagy fokozatos kell emelni a hatósági árat vagy adócsökkentéssel mérsékelni a kiskereskedelmi árakat. Előbb-utóbb persze óhatatlanul vissza kell térni oda, hogy a piac határozza meg az árakat,
ez pedig csak drágulást jelenthet.
A forgalmazói szövetség elnöke szerint most nagyon sok múlik azon, hogy sikerül-e tető alá hozni az iráni atomprogramról szóló nemzetközi tárgyalásokat, ugyanis Iránból az orosz olajexport felének megfelelő nyersanyag is érkezhet, az pedig stabilizálja a piacokat. Ebben az esetben az sem kizárt, hogy az olaj ára 90 dollár alá csökken.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bécsi székhelyén tavaly áprilisban kezdődtek meg az iráni atomprogramról szóló 2015-ös hathatalmi megállapodás megmentését célzó tárgyalások. Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország 2015-ben abban állapodott meg, hogy Irán nukleáris tevékenységének korlátozása fejében fokozatosan enyhítik, feloldják a Teherán ellen bevezetett büntetőintézkedéseket. Az Egyesült Államok 2018-ban kilépett a szerződésből, és újból bevezette az iráni szankciókat. Erre válaszul Irán is felhagyott azzal, hogy tartsa magát az atomalkuban rögzített kötelezettségeihez – emlékeztet az előzményekre a napi.hu
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
