A harmadik helyre mérték, mégis megnyerhette a választásokat Wilders pártja

Meglepetésre Geert Wilders vezette Szabadságpárt nyerhette meg a választásokat Hollandiában, miközben volt olyan kutatás, ami mindössze a harmadik helyre mérte a pártot. Ráadásul a párt nagyon népszerű lett – előzetesen várt 26 mandátuma helyett 35-öt szerezhetett – írta meg az Index.

Ettől függetlenül igen kicsi az esélye annak, hogy Geert Wildersből miniszterelnök lesz, hiszen a rendkívül “demokratikus” Nyugaton működnek a “demokrácia fékei”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a beágyazódott, évtizedek óta a rendszerhez korrumpálódott pártokon kívül bárki nyeri is a választást, a többiek összefognak ellene, és egy nagykoalícióban ők maradnak hatalmon. (Ennyire különböznek egymástól…)

Nem tetszik nekik az “iszlámellenesség”

November 22-én tartottak parlamenti választásokat Hollandiában, ahol nem kisebb volt a tét, mint hogy 13 év kormányzás után ki veszi át a holland belpolitikától elbúcsúzó, NATO-főtitkári ambíciókkal rendelkező Mark Rutte helyét.

Wilders pártja nagyjából egy teszetoszább jobbközép pártnak felelne meg egy normális világban, erős cionista beütéssel. Ám azzal, hogy a politikus szerint a szélsőséges iszlám fundamentalizmus veszélyt jelent a liberális Hollandiára és annak “értékeire”, kivívta a globalista pártok és média haragját, “szalonképtelenné” és “szélsőségessé” vált.

Ezért is forrázott le mindenkit, hogy az exit poll adatai szerint

a választásokat Geert Wilders pártja, a Szabadságpárt nyerhette meg.

Nehéz hetek várnak rá

Az “igazán demokratikus” rendszerekben a választások után a pártok összeülnek, és több hétig tartó tárgyalások során valamennyien feladják elveiket és programpontjaikat annak érdekében, hogy a “különbségeket elsimítva” összeboruljanak a többi párttal, és együtt élvezzék a hatalom kiváltságait a következő választásokig.

Wilders ebben a tekintetben nehéz helyzetben van, mivel nem csak az iszlámot nem szeretné Hollandiában látni, de a globalista, Európai Egyesült Államokat építő EU-t sem igazán kedveli. Ezek miatt viszont a legtöbb párt nem hajlandó szóba se állni vele, hiszen “áthidalhatatlan különbségek” állnak fent.

Az exit poll adatai szerint a 26 indulóból összesen 16 párt juthatott be – ennek oka, hogy Hollandiában nagyon alacsony a bejutási küszöb, ugyanis ha egy párt annyi szavazatot szerez, ami egy mandátum megszerzéséhez elég, akkor már bejut a parlamentbe.

Az exit poll alapján a 150 fős parlament összetétele így nézhet majd ki:

• Szabadságpárt (PVV) – 35 mandátum,
• a baloldali Munkáspárt és az “ökobaloldali” Zöld Baloldal közös listája (GL–PvdA) – 26 mandátum,
• neoliberális Szabad Demokrata Néppárt (VVD) – 23 mandátum,
• centrista Új Társadalmi Szerződés (NSC) – 20 mandátum,
• szociálliberális 66-os Demokraták (D66) – 10 mandátum,
• jobboldali-agrárius populista Farmerek és Polgárok Mozgalma (BBB) – 7 mandátum,
• kereszténydemokrata Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) – 5 mandátum,
• marxista, globalizációellenes Szocialista Párt (SP) – 5 mandátum,
• kizárólag az állatvédelemmel foglalkozó Párt az Állatokért (PvdD) – 4 mandátum,
• kereszténydemokrata Keresztény Unió (CU) – 3 mandátum,
• kereszténydemokrata-jobbközép Református Politikai Párt (SGP) – 3 mandátum,
• a valódi nemzeti Fórum a Demokráciáért (FvD) – 3 mandátum,
• az igazi “woke” baloldali Denk – 2 mandátum,
• szociálliberális–föderalista Volt – 2 mandátum,
• konzervatív–liberális JA21 – 1 mandátum,
• marxista–antikapitalista BIJ1 – 1 mandátum.

Annak ellenére, hogy az X-en (Twitter) Wilders már ünnepel, aligha lesz ebből kormányzás. Orbán Viktor gratulációja is arra enged következtetni, hogy vagy a miniszterelnök, vagy az oldalát kezelő admin, nem ismeri a holland választási rendszert. Különben aligha beszélne a “változás szeléről”, és nem hívná “földcsuszamlásszerű” győzelemnek azt a győzelmet, amivel még kormányra sem lehet kerülni.

Korábban a Mark Rutte helyét átvevő Dilan Yesilgöz a Szabad Demokrata Néppárt (VVD) nevében azt mondta, ő hajlandó lenne koalíciós tárgyalásokat folytatni Wildersékkel, ám a kampány végén ezt gyorsan visszavonta. Ő, “néppártiként” inkább ül le szélsőliberálisokkal, szélsőbalosokkal és fehérellenes Zöldekkel.

Ha Wilderst a pártok tényleg kirekesztik, akkor heteken belül akár 5 pártból álló koalíció is alakulhat a szalonkonzervatív kereszténydemokratákból, a liberálisokból és a szélsőbalosokból.

Hollandiában általában a koalíciós tárgyalások mintegy 94 napig tartanak, de a legutóbbi, 2021. március 15–17-én tartott választások után, 2022 januárjában sikerült felállítani a négy pártból álló negyedik Rutte-kormányt.

Fotó: REUTERS/POOL/ROBIN UTRECHT