Kecskeméten folytatódott a Mi Hazánk értelmiségi holdudvarából álló Fekete István Szabadegyetem, melynek soron következő előadója Dr. Popély Gyula felvidéki történész (a Mi Hazánk korábbi államfő -és országgyűlési képviselőjelöltje), valamint Szentiványi Ágnes (Horthy Miklós utolsó diplomatájának özvegye) voltak.
Kecskemét városában különös aktualitással bír Horthy Miklós országgyarapító öröksége, hiszen éppen egy a kormányzó látogatását megörökítő falfreskó miatt fulladt botrányba a város legutóbbi közgyűlése, amelyről a baloldali politikusok kivonultak, mert hosszú évtizedek után újra láthatóvá vált a teremben a Horthy Miklóst ábrázoló kép.
Kecskemét város polgármestere ekkor azzal érvelt, hogy az állapot nem végleges és a társadalmi vitának helye van azt illetően, hogy a freskót újra eltakarják, vagy véglegesen láthatóvá teszik. A Mi Hazánk kecskeméti szervezetének helyszínen tartózkodó tagjaitól megtudtuk, hogy a mozgalom álláspontja egyértelmű.
A Horthy freskónak maradnia kell Kecskeméten!
De ki is volt Horthy Miklós?
Popély Gyula előadásának elején arra kanyarodott vissza, hogy Horthy nem fényűzően gazdag családból származott, összesen kilencen voltak testvérek, mindössze néhányszáz holdnyi családi földdel. Éppen emiatt a fiú gyermekek közül sokan már fiatalon, tudatosan készültek arra, hogy katonai pályára mennek. Köztük maga Miklós is, aki a fiumei kadéti iskolának lett a növendéke.
A német-horvát-olasz hatást és ezt a három nyelvet Horthy bámulatosan gyorsan sajátította el a városban, ami nagyban hozzájárult katonai pályafutásának gyors felemelkedésével.
Horthy a modernnek számító Novara hajó kapitánya, parancsnoka lett a háború utolsó időszakban, amelynek fedélzetén bravúros tengeri hadműveleteket (Otranto) hajtott végre, amellyel sikeresen egyensúlyozott az olasz túlsúly ellenében – ismertette részletekbe menő aprólékossággal Popély Gyula.
Szegedi gondolat
A Tanácsköztársaság összeomlása alatt Horthy-t Szegedre hívják, hogy álljon az újjáépítés élére. Ekkoriban ő volt az egyetlen olyan kompromisszumos személy, akit maga a magyar nemzet és a győztes nagyhatalmak is egyaránt elfogadnak – emlékeztetett a történész.
Revízió
Horthy külpolitikájának központi eleme, hogy helyre kell hozni azokat az anomáliákat, amelyeket a győztes hatalmak a Párizs környéki békékkel okozta, ugyanakkor a kormányzó békésen és háború nélkül képzelte el a területek visszacsatolását azzal érvelve, hogy a visszarendeződés még a nyugati hatalmaknak is érdekében áll.
Ezt az országot 10-12 év alatt Horthy és a rendszere közepesen fejlett ipari-agrár országgá tette, helyreállítva a nemzeti büszkeséget, fejlődésnek indítva a gazdasági és kulturális életet. Az 1936-os berlini olimpián Magyarország ismét feliratkozott a sportnagyhatalmak közé az éremtáblázaton elért 3. helyének köszönhetően.
Popély Gyula kiemelte:
amikor Horthy a revízió után bevonult Kassára beszédében szlovákul külön köszöntötte az ott élő szlovák kisebbséget és biztosította őket arról, hogy békében élhetnek ismét régiúj hazájukban háborítatlanul. Ilyen nagyvonalú hozzáállást azóta sem mutatott egyetlen közép-európai államférfi sem a térségben
– fűzte hozzá a professzor.
/Figyelem! Az MTA doktorának lebilincselően alapos kortörténeti áttekintése hamarosan teljes hosszában, vágatlan formában elérhető lesz a Fekete István Szabadegyetem honlapján, ahol a korábbi előadások szintén megtekinthetőek./
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
