Dócs Dávid, a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti képviselője a kárpátaljai magyar oktatás ellehetetlenítését állítja párhuzamba azzal, hogy Budapesten ukrán nyelvű iskolát nyit a kormány a magyar költségvetés terhére.
Orbán Viktor az ukrán elnökkel folytatott tárgyalása után jelentette be, hogy magyar költségvetési forrásból Budapesten ukrán iskola nyílik – emlékeztet Dócs Dávid. Hozzáteszi, hogy ezzel párhuzamosan az ukrán politika évtizedek óta tiporja sárba az őshonos magyar kisebbségek jogait, köztük az anyanyelvi oktatás jogát is a kárpátaljai iskolákban.
Erkölcsi kérdés a határon túli magyarság melletti kiállás
Mint írta, 2019-ben elfogadták „az ukrán, mint államnyelv működésének biztosításáról” szóló törvényt. Kifejtette, hogy ez a jogszabály kifejezetten diszkriminatív és minden polgári jogelvnek ellentmondva a kisebbségek korábban szerzett nyelvi jogait degradálja, és az egyházi szertartásokon kívül mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.
„A Mi Hazánk Mozgalom számára nem pártpolitikai, hanem erkölcsi kérdés, hogy kiálljunk a határon túli magyarság jogaiért”
– hangsúlyozta a politikus, aki írásbeli kérdéssel fordult Szijjártó Péter külügyminiszterhez. Ebben azt kéri, hogy a fideszes külügyminiszter adjon egyértelmű választ arra, milyen garanciákat kapott a miniszterelnök az ukrán elnökkel folytatott tárgyalásán a kárpátaljai őshonos magyar kisebbség védelme érdekében.
A jogokért harcolni kell, nem elég elvárni őket
Dócs Dávid szerint a megérkezett válaszban semmi megnyugtató nem volt, hiszen a választ adó államtitkár arra hivatkozott, miszerint Magyarország kormánya elvárja, hogy „maradéktalanul vissza kell állítani minden elvett jogot”. A Mi Hazánk képviselője szerint ezzel szöges ellentétben áll a gyakorlat,
„hiszen ezeknek a jogoknak a visszaállítását nem elég elvárni, azokért harcolni kell, de ezt a határozott kiállást sajnos nem látjuk a kormánytól.”
Szerinte ezt nem lehet érzkelni sem akkor, amikor az Ukrajnával kapcsolatos kérdésekben kell szavazni, vagy állást foglalni, sem pedig akkor, amikor a jogtiprásra gesztussal válaszolnak. Hangsúlyozta, hogy a Mi Hazánk Mozgalom határozott álláspontja, hogy „kötelességünk kiállni az elnyomott, jogfosztott nemzettestvéreink mellett, s ezt a kiállást csak úgy lehet eredményesen képviselni, ha nem csak adunk, de kérünk is!”
