A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,88 százaléka (148 427 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint – adta hírül az Atv.
A jelek szerint a budapestiek inkább a későn kelő típusba tartoznak, a fővárosban ugyanis a szavazók 1,62 százaléka, 21 744 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.
A legmagasabb kora reggeli részvétel képzeletbeli titulusa Tolna vármegyéé, 2,47 százalék, ami 4331 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt: 1,53 százalék, 7760 szavazó. Nem lenne meglepő, ha ez az arány urnazáráskor is így maradna, hiszen – látva a kormánypárti kampányt Borsodban, nem csoda, hogy a magyar emberek nem hisznek az érdemi változásban.
Az adatokból az is kiderül, a részvételi arány jóval magasabb a korábbiaknál. Az 1998-as önkormányzati választáson 0,93 százalék, a 2002-es választáson 0,92 százalék szavazott 7 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 1,12 százaléka, a 2010-es választáson 0,99 százaléka, tíz évvel ezelőtt 1,06 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 1,12 százaléka voksolt 7 óráig. Az persze kérdéses, hogy ebben mekkora szerepet játszik a tény, hogy a két választást (EP és önkormányzati) idén összevonták, és egybe tartják.
A 2004-es EP-választáson 0,90 százalék, a 2009-es választáson 1,07 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 0,96 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 1,48 százalék voksolt 7 óráig.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
