Orbán Viktor szeptemberben még arról beszélt, hogy „kötelező oltás nem lesz, mert a magyarok gyomra azt nem veszi be”, október végén a kormány mégis bejelentette, hogy az egészségügyi dolgozók után munkakörtől függetlenül az állami alkalmazottaktól „elvárják” az oltást.
A kormány nem vállalta az oltások kötelezővé tétetélek felelősséget, ehelyett inkább a munkáltatókra tolta a népszerűtlen intézkedést. Íratlan iránymutatásokat azonban küldtek, nem is egyet. Az állami szféra mellett a piaci versenyben működő cégeknek is megüzenték, hogy mi lenne a helyes magatartás.
Erről itt írtunk:
Schiffer András : az oltatlanokat diszkrimináló rendelet többszörösen Alaptörvény-ellenes
Aki nem cselekszik a jogszabály szerint, azt fizetés nélküli szabadságra küldik. A határidő december 15-én lejárt, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntés kapkodva, az érintettek megkérdezése nélkül született meg, így számos olyan lépés kimaradt, amelynek a hiánya hosszú távon még komoly gondokat okozhat.
Ha valóban olyan kockázatos a közigazgatásban dolgozni, hogy a kötelező oltást munkakörtől függetlenül, minden kollégára kiterjedően be kellett vezetni, akkor miért nem kaphatnak a munkavállalók az egyébként is szerény fizetésük mellé munkaegészségügyi kockázati pótlékot?
– tette fel a kérdést Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.
Az indexnek azt is hozzátette, hogy
a közigazgatásban dolgozók oltatlansága 20% körül van, az ő elvesztésük, munkából való kiesésük megbéníthatja az egész államot.
„A folyamatosan változó szabályok és az ezzel járó rengeteg adminisztráció már eddig is rengeteg pluszfeladatot jelentett a közigazgatásban dolgozóknak, most pedig újabb kollégák távozhatnak, így a feladatellátás komoly veszélybe kerülhet” – tette hozzá.
Hasonló vélséghelyzet előtt áll a szociális szféra is.
Itt is vannak ugyanakkor problémás esetek, és szintén felmerül a kérdés, hogy a kockázatvállalásért cserébe miért nem kaphatnak az alkalmazottak pótlékot. Ezen a területen ráadásul egy kolléga távozását sem lehet semmisnek tekinteni, hiszen már eddig is 30 százalékos volt a munkaerőhiány
– tette hozzá az MKKSZ elnöke, megjegyezve, hogy a drasztikusan romló helyzetet egy, a mostaninál jóval korábban bejelentett béremeléssel meg lehetett volna fékezni.
kapcsolódó:
(index-Magyar Jelen)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
