Fennáll a kockázata annak, hogy ezek a tagországok nem felelnek meg az EU 2030-ra előirányzott kibocsátáscsökkentési céljainak – olvasható az Európai Bizottság pénteken közzétett felmérésében.
A jelentés megállapítja, hogy a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében elindított tagállami intézkedésprogramok további megerősítésre szorulnak, és a tagországoknak minden ágazatban fokozniuk kell az erőfeszítéseiket, ha meg akarják védeni a lakosságot a légzőszervi megbetegedésektől, a légszennyezettség okozta idő előtti halálozástól.
Virginijus Sinkevicius környezetvédelemért felelős uniós biztos a felméréssel kapcsolatban kijelentette, hogy az EU-ban a szennyezett levegő miatt évente több százezer ember hal meg.
Számos tagállamban hatékonyabb intézkedésekre van szükség, továbbá ezeknek minden ágazatra ki kell terjedniük, többek között a mezőgazdaságra, a közlekedésre és az energetikára.
A kutatás szerint a mezőgazdasági ágazatban kell a legjelentősebb lépéseket tenni a légszennyezettség csökkentésére: míg például az EU teljes metánkibocsátása 2005 és 2017 között 17 százalékkal csökkent, addig az agrárszektorban ugyanez rendkívül keveset, nem több mint 116 százalékot.
Uniós becslések szerint több ember hal meg évente a légszennyezettség miatt kialakult megbetegedésekben, mint közúti balesetekben. Az asztma és más krónikus légzőszervi problémák rontják az életminőséget, kimaradt munkanapokat és magas egészségügyi költségeket eredményeznek.
(MTI)
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
