Kegyetlen gyilkosok, csonkítók, lincselők is jól jártak a börtönbiznisszel.
Külön ágazat épült álcivilek és dörzsölt ügyvédek közreműködésével arra, hogy mondvacsinált indokokkal, rossz börtönviszonyokra hivatkozva milliókat pereljenek ki a magyar államtól.
A jogi kiskapu – és annak visszaélésszerű kijátszása – által teremtett üzletág, az utóbbi időben komoly felvirágzást mutatott, hiszen 12 ezer hasonló eljárás van folyamatban, és már több mint 10 milliárd forint kártérítést fizetett ki a Magyar Állam a pernyertes bűnözőknek. Orbán Viktor miniszterelnök januárban azt mondta, hogy le kell állítani a börtönbizniszből származó pénzek kifizetését. A nyerészkedés a márciusban útjára induló Nemzeti Konzultáció két kérdésében is szerepel, ez derült ki Dömötör Csaba miniszterhelyettes videójából. Mostani cikkünkben sorra veszünk néhány abszurd, sőt, nyugodtan mondhatjuk, felháborító esetet, hogy hogyan is használták ki a jogi kiskaput a súlyos bűncselekmények miatt elítélt bűnözők, és persze az ügyvédeik.
Szögi Lajos gyilkosai sorra nyerték a pereket
Meglehetősen sajátosan alakultak az olaszliszkai lincselők kártérítési perei.
Ifjabb H. Dezső ötmillió forintot kapott, arra hivatkozva, hogy keveset szellőztettek a cellájában, és nem volt elég melegvíz. A hatodrendű vádlott, F. György pedig négy és fél milliót kapott, de később a harmadrendű Sz. András és J. Gusztáv is kapott a fentiekhez képest, kisebb összegű kártérítést. Az ő celláikban sem szellőztettek kellőképpen. Az is az indokok között volt, hogy nem süt be rendesen a nap a cellába, ez egyébként egy általánosan használt indok a kártérítési perekben.
H. Dezső azóta „jó magaviselete” miatt idő előtt szabadulhatott a börtönből, ez – túlzás nélkül – közfelháborodást okozott.
Mint emlékezetes, Szögi Lajos tiszavasvári tanár két gyermekével 2006. október 15-én hajtott át a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán, amikor személyautójának szaladt egy roma kislány, aki az árokba esett, de nem sérült meg.
Ennek ellenére az utcára tóduló családtagok meglincselték, agyonverték a pedagógust, aki a helyszínen meghalt.
De hasonlóan felháborította a közvéleményt az egyik battonyai rém kártalanítása is. M. Zoltán, akit életfogytig tartó börtönre ítéltek a magyar kriminalisztika történetének egyik legkegyetlenebb kínzássorozata, majd emberölése miatt, melynek egy 25 éves nő volt az áldozata.
M. Zoltán a bűnözőcsoport egyik tagja, a rossz fogva tartási körülményekre hivatkozva beperelte a magyar államot, és végül két és fél millió forintot kapott,köszönhetően a börtönbizniszre szakosodott ügyvédeknek és jogvédőknek.
A dologban a legabszurdabb, hogy M. Zoltán tényleges életfogytiglant kapott, a börtönben fog meghalni – vagyis a két és félmilliónak kevés hasznát tudja venni. A pénzt ügyvédje számlájára kérte, nem tudni, mennyit vesz le belőle.
Bár más volt az alaphelyzet, de szintén óriási kártérítést kapott az idősebb és fiatalabb Burka Ferenc, akiket végül csak másodjára sikerült elítélnie a bíróságnak egy 1999-ben elkövetett gyilkosság miatt.
Burkáék 2005-ig előzetes letartóztatásban voltak, majd felmentette őket a bíróság bizonyítottság hiánya miatt.
A két Burka akkor beperelte a magyar államot, mondván, hogy ártatlanul ültek előzetes letartóztatásban, és 45 millió forint kártérítést kaptak.
Csakhogy 2012-ben újraindult az ügy, és végül 2017-ben, most már a bíróság is bizonyítottnak látta a gyilkosságot, és 12, valamint 10 évre ítélték apát és fiát.
A 45 millió forintból már semmi nincs meg, az utolsó fillérig elköltötték, esélytelen, hogy az állam visszakapja.
De élt a börtönbiznisz adta lehetőséggel Bene László, vagy közismert nevén a skálás gyilkos is, aki szintén a rossz börtönkörülmények miatt perelte be a magyar államot, és több millió forintot kapott, pedig korábban még azt nyilatkozta, hogy maga volt a wellness a magánzárka.
1996-ban ítélték életfogytiglanra Bene Lászlót.
Bene pere azért is döbbenetes, mert a kártérítés segítségével akart szabadulni a börtönből. Ez fedezte volna ugyanis a lakhatását, ami szükséges volt a feltételes szabadlábra helyezéshez. Végül az ügyészség fellebbezése után mégsem engedték ki.
Bene és társa, a börtönben öngyilkosságot elkövető Donászi Aladár, a magyar kriminalisztika egyik legkegyetlenebb párosa. 1989 és 1994 között tucatnyi fegyveres rablást, összesen pedig négy gyilkosságot követtek el. Először egy rendőrrel végzett Donászi. Később már együtt csapott le a páros: egy egyetemistát, Sádt Győzőt végezték ki a budai Skálánál. Pár hónappal később két vadászt gyilkoltak meg Sárszentmihálynál, akik éppen arra jártak, ahol a rablógyilkosok lőgyakorlatot tartottak.
A többszörös gyilkos Magda Marinkót is megviselte a börtönélet, persze csak papíron
A szintén kegyetlenségéről ismert délvidéki sorozatgyilkos, Magda Marinko is milliókra perel, hiszen a börtönbiznisz, az egyébként semmilyen megbánást nem tanúsító bűnöző számára is kiváló lehetőség volt.
Magda Marinko és jól képzett bandája több családot is kiirtott Szabadkán, Szegeden és Kecskeméten a 90-es évek elején.
A céljuk – ahogy mondani szokták – nyereségvágy volt, azaz kirabolták a kivégzett áldozatokat.
A lúgos orvos előbb kapta meg a börtönbizniszből származó pénzt, mint áldozata a kártérítését
Hasonlóan felháborító eset volt tavaly májusban, amikor is a féltékenységből a nő altestét megcsonkító, lúggal leöntő orvosnak 591 ezer forint kártalanítást ítélt meg a törvényszék a rossz börtönkörülmények miatt.
Különösen dühítő volt az esetben, hogy az orvos áldozata ekkor még mindig nem kapta meg az egy évvel korábban neki megítélt 739 ezer forintos kártérítést, pedig a kórházigazgatóként dolgozó Bene Krisztián jövedelmi viszonyai ezt lehetővé tették volna. Vagyis, a volt barátnőjét megcsonkító orvos pénzhez jutott, mert túlságosan kicsi volt a cellája, áldozata viszont nem kapta meg a pénzt.
Forrás: Origó
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
