Dúró Dóra több mint száz emberrel találkozott a szigetországban tett látogatása során. A pártnak az előző választási ciklusban még nem volt lehetősége személyesen meglátogatni külföldön élő magyarokat vagy szervezetet alapítani; a mostani az első alkalom, hogy a Mi Hazánk politikusa külföldre utazott meghallgatni a kinti magyarokat.
„Két fontos tanulsága volt a találkozóknak: a magyar kormány hétköznapi, könnyen megoldható ügyekben sem foglalkozik a kinti magyarokkal – legyen szó egy egyszerű tb-ügyintézésről vagy felsőoktatási felvételi kérdésről.” – hangzott el Dúró Dórától, aki a londoni reptérről nyilatkozott portálunknak. Hozzátette:
Egészen elképesztőek a bevándorlás és a multikulturalizmus hatásai, valamint a gender-ideológia előretörése.
A párt elnökhelyettese összesen négy helyszínen járt: Londonban, Telfordban, Manchesterben, valamint Wolverhamtponban a Vitézi Rend vitézavatásán ő volt a díszvendég.
„A résztvevők elmondták, hogy mekkora élmény volt számukra, hogy egy politikus meghallgatta őket . A Mi Hazánk számára is nagy mérföldkő volt ez az út, mivel sokan be is léptek a pártba, valamint helyi civil szervezetek vezetőivel is megállapodtunk abban, hogy kapcsolatban maradunk és segítjük őket, amiben csak tudjuk.” – folytatta a Dúró Dóra, aki az elvándorlási okok között a megélhetési kérdést látja a leglényegesebbnek. Beszámolt egy olyan kint élő, két diplomás szociális munkás magyarról, aki azért ment ki, mert a rendkívül alacsony szociális ágazati fizetésből nem mert volna családot alapítani.
„Többeknél ez a probléma: az egyetem elvégzése után gyakorlatilag beláthatatlan távolságban van egy saját otthon megszerzése, ezért úgy döntenek, hogy néhány évre kimennek, és az ott összegyűjtött pénzből Magyarországon vesznek ingatlant.”
A Mi Hazánk elnökhelyettese arról is beszámolt, hogy sok ’56-ossal és az ő gyermekeikkel is találkozott – „a második generáció még tud magyarul, de a harmadik már nem nagyon, pláne, ha vegyes házasságba születik.”
Ezért javasol a Mi Hazánk egy a csángókéhoz hasonló csereprogramot, amely segítségével a kint született magyar gyermekek kapcsolódási pontokat kaphatnak Magyarországgal, így elősegítve identitásuk megtartását.
Az elmúlt években a kinti magyar intézmények kormányzati támogatása lecsökkent, amelyet kulturális életre vagy magyar iskolák fenntartására fordíthatnának a civil szervezetek.
Dúró Dóra elmondta, hogy sok magyar, akikkel találkozott, a Mi Hazánk elkötelezett támogatója és YouTube-csatornájukon követi a párt tevékenységét. Számos kint élő egyáltalán nem követi a magyar közéletet, viszont a helyi közösségi rendezvényekre rendszeresen elmennek. Ami közös a kint élő magyarokban, hogy az 1956-os forradalom óriási identitás-meghatározó szereppel bír.
A Mi Hazánk elkötelezett a külföldön élő magyarokkal való kapcsolattartásban és azon fog dolgozni, hogy mi hamarabb hazatérhessenek.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
