Megtartotta az idei év első ülését a Mi Hazánk Mozgalom Rendvédelmi Kabinetje, kivételesen nem Budapesten, hanem Gyulán. Az esemény során az elmúlt év kiértékelése után a 2024-es évre vonatkozó terveikre, feladatokra terelődött a szó. Az éves beszámolókból kiderült, a Munkaügyi Kabinettel holtversenyben a Rendvédelmi Kabinet a párt egyik legaktívabb munkacsoportja, mely számos írásbeli kérdéssel fordult a belügyminiszter felé, törvénymódosítási-javaslatot gyújtott be Novák Előd országgyűlési képviselőn keresztül, illetve szakmai tanácsaival segítette a mozgalom megválasztott politikusait.
Vidó Attila, elnök, bevezetőjében sorra vette a kabinet médiamegjelenéseit és sajtótájékoztatóit, melyek száma több mint 25 volt éves összesítésben. Ezt Vidó „megfelelőnek” értékelte, noha hozzátette, idén ezt tovább szeretné növelni.
Az évzáró értékelést követően sem állt meg a munka, a kabinettagok nem lazítottak, a hosszú út ellenére (volt, aki több száz kilométert utazott) valamennyien újabb és újabb javaslatokkal, ötletekkel érkeztek.
A Rendvédelmi Kabinet munkában
Első körben véleményezték a rendvédelmi szférában végrehajtott ez évi béremelést. A Rendvédelmi Kabinet minimum 30 százalékos emelést szeretett volna, ám a Fidesz-kormány mindössze átlagosan bruttó 79. 500 forintos béremelést adott 2024. januárban, ami meg sem közelíti a 30 százalékot. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a Mi Hazánk volt az az egyetlen parlamenti párt, amely béremelést követelt ezen szféra dolgozói számára.
A kabinet, egyfelől üdvözölte a kormány szándékát, hogy legalább valamiféle emelésre hajlandóak, ám ezt a pénzt elégtelennek tartják. Illetve, itt már fel is merült egy konkrét feladat: a kabinettagoknak utána kell járnia, hogy ez az „átlag” mit is jelent: vajon bérkompenzáció révén a végrehajtói területen dolgozó aktív állomány fizetése emelkedik-e jobban, vagy ismételten a vezetők kapnak majd érdemi emelést, miközben „lentebb” alig veszik majd észre, hogy a statisztikák szerint nőtt a fizetésük? Ez utóbbi azért is lenne aggályos, mivel még szélesebbre tárná a bérollót, mely már így is igen tágra nyílt Magyarországon.
Előkerült a Belügyminisztérium legújabb „remek” ötlete is, miszerint több ösztöndíjat kapnának a cigányok, mint a magyarok. A Mi Hazánk Rendvédelmi Kabinetje határozottan elutasította a felvetést, kiemelve, hogy ez a fajta faji megkülönböztetés súlyosan diszkriminatív, ezért nem tudják támogatni. Rámutattak a technikai problémákra is, ugyanis hivatalosan Magyarországon tilos a magyar állam számára, hogy meghatározza, és listázza, ki számít cigánynak és ki nem, ezért a legtöbb esetben ez önbevallás alapján történik – ami számos visszaélésre ad lehetőséget. Az oktatással kapcsolatban a kabinet azt is elfogadhatatlannak és felháborítónak tartja, hogy a különböző rendvédelmi oktatási intézményekben tananyagként szerepel az LMBTQ érzékenyítés is. Ezt a „tananyagot” el kell tüntetni!
Az összejövetelen konkrét javaslatok is elhangoztak, melyek részletes kidolgozását a közeljövőre ígérték. Kiderült például, hogy a kabinet komolyan kíván foglalkozni a fegyvertartás kérdésével, annak esetleges „liberalizálásának” következményeivel (pro és kontra). Ezenfelül a jogosítvány és a KRESZ kérdése is előkerült. Utóbbinak oktatását a kabinet tagjai véleménye szerint, már általános iskolában meg kellene kezdeni, méghozzá legalább kétéves időtartammal, a végén egy vizsgával – ez utóbbi véleményük szerint azért indokolt, mert így ellenőrizhetővé válik, hogy a szükséges tudást sikerült-e átadni. Magára az oktatásra pedig azért lenne szükség, mivel városaink egyre forgalmasabbak, egyre több jármű közlekedik az utakon, ezért már a gyermekeknek is kiemelten fontos elsajátítani az alapvető KRESZ ismereteket, saját biztonságuk és a többi közlekedő érdekében.
A témánál maradva felmerült a közlekedési bűncselekményeket elkövetők büntetések jelentős szigorítása, mely tervezet részletes ismertetésére hamarosan sor kerül majd.
Vidó felkérte a kabinet tagjait, hogy kezdjenek el kidolgozni egy javaslatcsomagot, ami jobbá és hatékonyabbá tenné a rendvédelemmel együttműködő civil szervezetek (polgárőrség, mezőőrség, közterületfelügyelet stb.) munkáját az elkövetkezendő időben.
Szóba került még a büntetés végrehajtás megreformálása is, amire a közeljövőben szintén konkrét javaslatokat fog elkészíteni a kabinet.
A közelgő Becsület Napja miatt az antifasiszta szervezetek is a megbeszélés tárgyát képezték, ahogyan egy Btk. módosítás is felmerült, mely a közüzemek elleni szándékos károkozást – számos más ország példája nyomán – bevenné a terrorcselekmények kategóriájába. Vagyis, ha valaki szándékosan megkárosítja például a vasútvonalakat (sínfelszedés stb.), azzal több tucat, esetenként több száz ember életét veszélyezteti, hiszen ha az a vonat miattuk kisiklik, akkor ott emberek halnak meg, a közlekedésben fennakadás keletkezik, tehát az állam működését zavarják meg.
A több órás ülést végül Vidó Attila zárta le, aki további eredményes munkát kívánt a bajtársainak. A hivatalos rész után viszont még nem ért véget a munka, ugyanis a most megtartott ülésre, több olyan vendégek is meghívást kaptak, akiknek munkássága valamilyen módon kapcsolatban van a rendvédelemmel.
Fontos volt, hogy ezen személyek személyesen is megismerhették a kabinet tagjait, valamint elmondhatták véleményüket és esetleges javaslataikat a rendvédelemmel kapcsolatban.
A későesti órákban fejeződött be a Rendvédelmi Kabinet 2024. évi első ülése, ami igen hasznosnak és hatékonynak értékelhető.
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
