A DK-s Bangó Attila „Indián” – állítása szerint – korábban több alkalommal is karddal ment a „nácik” ellen. Pár nappal ezt megelőzően pedig Toroczkai Lászlónak küldött halálos fenyegetést egy videóban. Mivel nem magyar, hanem cigány elkövetőről van szó, a halálos fenyegetést hatósági fellépés nem követte, így „Indián” nyugodtan szervezkedhet a Mi Hazánk augusztus 29-i tüntetése ellen.
És meg is teszi. Mint ígérte, ő „ott lesz, hogy farkas szemet nézzen a nácikkal”.
A vizsga napja
„Indián” egy hosszabb, jóval drámaibb hangvételű bejegyzésben arról értekezik, a „mai nap” (a demonstráció napja, aug. 29 – a szerk.) a „megmérettetés napja”, ahol „sokan fognak sok mindenből vizsgázni”.
Mint írja: „11779. A cigányellenes demonstráció napja Ma sokan fognak sok mindenből vizsgázni. Megmérettetnek: a fasiszta gyökerű Mi Hazánk Mozgalom, ennek félkatonai szárnyai, és a jogilag nem létező szervezetei, a rendőrség, a roma – és mindenféle civil szervezetek, a jogvédők, a belügyminiszter, a miniszterelnök,
a köztársasági elnök, az alkotmánybíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az országgyűlés elnöke, az állampolgárok, az egyházak és a sajtó. Azaz a valós és az illiberális történelem áll ma nyíltan szemben egymással.”
Hogy történelmi ismereteit csillogtassa, „Indián” felsorolja a magyar tragédiákat, melyek a mai napon történtek:
– 1521-ben a török elfoglalta Nándorfehérvárt,
– 1526-ban Mohácsnál elpusztult a középkori magyar királyság,
– 1541-ben az oszmánok elfoglalták Budát,
– 1602-ben újra török kézre került Székesfehérvár,
– 1660-ban a törökök elfoglalták Nagyváradot.
A 20. század a legfontosabb események a mai nappal összefüggésben:
– 1941-ben ezen napon fejeződött be a kamenyec-podolszkiji zsidó tömegmészárlás: ez a nap a magyar zsidó Holocaust kezdete,
– 1944-ben Horthy leváltotta a később háborús bűnösként kivégzett Sztójay Dömét: késő a bánat.
Noha a tragédiák között szerepel, hogy Sztójay Dömét Horthy menesztette (hogy a helyére egy kollaboráns kormányt nevezzen ki, mely kész lett volna átállni a szovjetek oldalára), egy másik, XX. századi magyar tragédia már nem érintette úgy meg a szívét. Ez nem más, mint a zámolyi lincselés. 1999-ben Krasznai József akkori roma parlamenti elnök rokonsága Zámolyon meglincselt egy csákvári magyar fiatalt. Ezt követően még a cigányok menekültek Strasbourgba, majd kértek (és kaptak) menedékjogot, mivel Magyarországon” tombol a rasszizmus”. A cigányok meghálálták a befogadást, rendszeresen összeütköztek a hatóságokkal, és a helyieknek is bemutatták a „kulturális sokszínűség” kelet-európai változatát.
Szóval, „Indián” listáján ez nem szerepel a tragédiák között, ellenben 2023. 08. 29-el. Erről így ír:
És akkor itt van a mai nap, amely a cigányság elleni nyílt rasszista fellépést tartogat. A Venyige utcai börtönnél engedélyezte a rendőrség a tüntetést, noha az erőfitogtatás és megfélemlítés célja deklaráltan az, hogy e napot „A cigánybűnözés áldozatainak emléknapjává” nyilvánítsák. Mi ott leszünk, több helyen, hogy megvédjük a cigányokat (magunkat) s hogy ezáltal megtörjük augusztus 29-e rossz történelmi hagyományait. Annak reményében készülődőm, hogy e nap majd egyszer elnyeri „Az újraéledő magyar Antirasszista és antifasiszta mozgalmak” emléknapja címét.
Pár napja még nem hitt az összefogásban, de mára már átjárta az „antifasiszta kiállás” szelleme.
Kutyapárt, Szikra Mozgalom?
Kérdés persze, hogy az „Antifasiszta Egységfront” többi tagja odaáll-e a cigányok mellé, és ismét együtt demonstrál-e velük akár a Szikra Mozgalom, akár a Kétfarkú Kutyapárt antifasiszta szárnya. Bár utóbbi kettő között a jelek szerint nem a legfényesebb a viszony:
Szegény „Indián”, ha látná, hogy nem csak a „romák”, a nem cigány antifasiszták sem tudnak összefogni…
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
