„Újabb mérföldkőhöz érkezett a zenekar” – ezekkel a szavakkal jelentette be Geri, a Vérszerződés énekese a legújabb album megjelenését. Tíz év szünet után, szeptember 5-én látott napvilágot a Nem leszek áldozat című lemez, ami méltó folytatása a zenekar eddigi életművének. A Loyalty Records gondozásában megjelent gyűjtemény erőteljes üzeneteket hordoz, és hűen tükrözi a banda 32 éves fennállásának markáns ideológiai és zenei világát. Mondanivalójuk változatlan: összetartás, nemzeti öntudat és harc a hazáért.
A Vérszerződés 1992-ben alakult, és azóta a magyar nemzeti rock egyik ikonikus képviselője. Zenéjük a hazafias eszmék és a kemény rock keverékére épül, témáik gyakran a közösség védelmére, az összetartozásra és a társadalomkritikára fókuszálnak. Jellegzetes stílusuk és tartalmuk mindig is kiemelkedett a műfajban. Jelenleg is aktívak, rendszeresen koncerteznek és elkötelezetten képviselik a nemzeti értékeket.
Nem leszek áldozat
A Nem leszek áldozat című nyitódal a hanglemez egyik legerősebb pillére, ami rögtön meghatározza az egész album alaphangulatát. Már az első sorokban egy olyan világképet fest elénk, ahol az ember vagy térden állva él, vagy felkelővé válik. Az induló riffek és a dühödt ének hamar egyértelművé teszi, hogy ez az összeállítás sem finomkodik. Ezt a darabot – különösen a refrénnél – átjárja a harci szellem: „Őrizd a tüzet, védd a lángokat velem!” A hangzás és a szövegvilág pontosan ábrázolja a napjaink visszásságaira való reflektálást, mintha egy hadüzenet lenne a modern kor manipulációi ellen.
A Vérszerződés új lemeze mind zeneileg, mind közölnivalójában mélyen gyökerezik a patrióta elvekben, amik egykor megalapozták az együttes pályáját. A hangszerekben érződik a kontinuitás, fejlődés, ugyanakkor a muzsika pusztító zúzdává érett, a dropra hangolt gitárok dinamikája különösen jól szól.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a zenekar továbbra is képes újra és újra meghódítani a nemzetirock-színtér régi arcait, miközben a fiatalokat is magával ragadhatja, akikben él a harciasság.
Vendetta
Az egyik legemlékezetesebb szám a Vendetta, ami külön érdemleges, hiszen az antifasiszta mozgalmat és követőit pellengérre állítja. Végig gúnyosan, de valósághűen reflektál ezekre a jellemtelen alakokra, például a következő sorban: „Hangyafasiszták többé nincsen, többé nem lesz kegyelem”. A „hangyafasiszta” kifejezés arra utal, hogy a hibák az antifák karakterének szerves részei, ugyanis ez egy elterjedt kifigurázása annak, hogy még a saját matricáikon és zászlóikon se tudták helyesen leírni („antfasiszta”) azt, amit képviselnek. Hát igen, ha még a hangyányi agyukkal arra sem képesek, hogy a saját propagandájukat helyesen leírják, akkor hogyan gondolják, hogy bármilyen „ellenállásban” sikeresek lehetnek?
A „nefelejcsétek, virág nektek már nem terem” sor egy szellemes szófordulattal mélyíti tovább a fasisztaellenesekkel szembeni kemény állásfoglalást. Sajnos ez a szójáték csak azok számára egyértelmű, akik látják az írott dalszöveget, ugyanis ének közben csupán a kiejtésből nem jön át az utalás Varga „Nefelejcs” Gergőre, aki az antifa mozgalom egyik közismert tagja, vezetője. Valószínűleg az sem véletlen, hogy a „nefelejcset” a virággal együtt említi a sorban, arra utalva, hogy a szervezetnek nincs jövője országunkban. Ezenfelül a Vendetta refrénjében felcsendül a 2003-as album és címadó zeneszámának neve, a Hate Parade is.
A CD mellé járó füzetecskében a szövegek mellett megjelenik egy-egy kapcsolódó illusztráció is. Ennél a szerzeménynél egy budapesti graffitiről készült kép látható, ami az “Ila antifa” felirattal ábrázolja felakasztva Ilaria Salist. Ez a gerinctelen csúszómászó a 2023-as Becsület Napja rendezvényhez kapcsolódóan a vádak szerint több antifasiszták általi támadásban közreműködött. Ha valaki ennyire abnormális, mint ezek a figurák, nem csoda, hogy ilyen sorsra jut!
Az idő elleni ember
Az idő elleni ember című szám különösen mélyen megérintett. Olyan hazafias érzelmeket szólít meg, amik azt sugallják, hogy mindannyiunk kötelessége megvédeni a hazánkat. Az ismétlődő sorokban a „Meg kell védeni pusztuló hazámat” gondolat tökéletesen megtestesíti azt a lelkesítő szellemiséget, amit képvisel az együttes, ám ki is emeli ennek fokozott szükségességét, nehogy elpusztuljon a hazánk. A mű egy módosult refrénnel zárul, ami az utolsó sorában Gyurit idézi meg, a Titkolt Ellenállás egykori frontemberét. Gyuri kiemelkedő alakja volt a hazai nemzetirock-mozgalomnak, emléke pedig örökké élni fog a rajongók szívében.
Ezt tükrözi az is, hogy Gyurimester halálának 10. évfordulója alkalmából emlékkoncertet rendeznek Budapesten, a Barba Negrában november 23-án. A Vérszerződés pedig az új lemezén ezzel a dallal is tiszteleg neki és az emlékének.
Ne hódolj be: tükör a társadalmi valóságra
Szövegeikben azonban nemcsak érzelmi húrokat pengetnek, hanem erős intellektuális impulzusokat is sugároznak. A Kontroll című alkotás az önkontroll és a józan élet fontosságára mutat rá, míg a Túl sötét, túl ijesztő egy olyan lírai mélységet hoz, ami a belső démonokkal való küzdelmet eleveníti meg. „Farkas vagyok, a falkámért üvöltök” – szól a jelmondat a második dal visszatérő soraiban, ami erősíti a korábban említett közösségi szolidaritás és a testvériség motívumait. A Hol vagytok?! pedig hangsúlyosan kritizálja a passzivitást, és arra buzdít, hogy ne csak a felszínt kapargassuk, hanem merjünk kiállni a valóságért.
Külön említésre méltó a Vírus című szám, mivel a társadalom elbutítására és a manipulációra hívja fel a figyelmet. Tartalmilag élesen bírálja a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatos intézkedéseket, és ironikus tükröt tart az emberek elé, rámutatva arra, hogy a média és a hatalom miként használta ki a félelmüket, hogy gondolkodás nélkül behódoljanak. „Bezárkóztok, maszkot húztok, rettegtek, hogy mind meghaltok!” – hangzik el a dalban, ami ébresztő azok számára, akik vakon követik az előírásokat, anélkül, hogy kérdéseket tennének fel. Arra buzdítja őket, hogy ne csak elfogadják, amit mondanak nekik, hanem gondolkodjanak, és ne hagyják magukat elnyomni vagy félrevezetni.
Motivációként szolgál arra, hogy ne dőljenek be a befolyásolásnak, hanem saját ítélőképességüket használják, és gondolkodjanak el a valóságról, hiszen a tudatlanság és az elnyomás csak egy lépés a rabszolgaság felé.
Figyelmeztet rá, hogy a világ nem úgy működik, ahogyan azt bemutatják, és hogy a jövőnk megvédéséhez elengedhetetlen a kritikus gondolkodás és a bátorság.
Térdelés helyett felemelkedés: a Vérszerződés továbbra is példát mutat
A diszkborító ötletes módon a BLM-térdelés (Black Lives Matter) elleni szimbólumként funkcionál, ami a Vérszerződés határozott állásfoglalását jelenti az ügyben, és ez mindenki számára követendő példa. Zeneileg sokat fejlődtek: a gitárszó egyszerre őrzi a korábbi évek jellegzetességeit, mégis kifinomultabb. A felvételek a Nyughatatlan szív (2014) hangzásvilágát idézik fel, de egyértelműen érettebbé váltak, ezáltal olyan muzikális hátteret biztosítanak, ami fiatalokat és régi rajongókat egyaránt magával ragadhat. Az erőteljes üzenetekkel és kemény gitárriffekkel teli lemez hű marad a banda eddigi stílusához, és a mondanivalója sem változott a Szent háború (1997) és az Ez vagyok (2000) óta. Olyan hangzást hoztak létre, ami felrázza a hallgatót, és nem hagyja magát elhallgattatni. Ahogy a zenekar mondja: „Egy család, egy nemzet! Együtt a harcban!” – és ez az album is ezt az elkötelezettséget hordozza magában.
Megvásárolható a Loyalty Records webshopjában CD-n és kazettán is, utóbbin található három bónusz track: Folsom Prison Blues (2014), Halhatalan Harcos (Zurzir and friends 2022), Indefinite Hatred (Definite Hate tribute 2024).
Ha érdekel a zenekar, kövesd be a Telegram-csatornájukat is!
