Az Egyesült Államokban az igazságszolgáltatás feladata elvileg mindenekelőtt Alkotmányt védelme lenne. A bírák dolga a törvények értelmezése, nem pedig azok átírása saját személyes vagy ideológiai nézeteik szerint. Az elmúlt évtizedekben azonban az úgynevezett „aktivista bírák” a hatáskörüket messze túllépve magukhoz ragadták a hatalmat: ítélőszékből hoznak törvényeket, és olyan radikális intézkedéseket kényszerítenek az országra, amelyek a választott képviselőkön keresztül soha nem mennének át. A Heritage Foundation jelentései szerint ezek a bírák – akiket gyakran balliberális NGO-k és globalista milliárdosok, például Soros György támogatnak – az amerikai demokrácia egyik legsúlyosabb fenyegetését jelentik.
Bírói aktivizmusról akkor beszélünk, mikor a bírák elhagyják a szigorú jogértelmezést, és személyes világnézetüket helyezik előtérbe.
Ahelyett, hogy a törvényeket úgy alkalmaznák, ahogyan azokat megírták, elferdítik azokat, hogy illeszkedjenek „progresszív” világnézetükhöz. Ez a jelenség évtizedek óta terjed, de az utóbbi években felgyorsult: a bírák végrehajtási rendeleteket blokkolnak, átírják a bevándorlási szabályokat, sőt, alapvető kulturális és társadalmi normákat is újradefiniálnak. A Federalist Society szerint döntéseik gyakran szembemennek a közakarattal, és egyetlen tollvonással semmissé tesznek demokratikusan elfogadott törvényeket.
Az aktivista bírák és támogatóik gyakran manipulálják a nyelvezetet valódi szándékaik leplezésére. Olyan kifejezéseket, mint a „jogállamiság”, az „emberi jogok” és a „demokrácia” eszközként használnak a bírói hatalommal való visszaélés igazolására és a balliberális ideológiák gyakorlatba ültetésnek kikényszerítésére. Ezek a fogalmak eredetileg az igazságosság és méltányosság védelmét szolgálták, azonban átértelmezve arra használják őket, hogy megfélemlítsék a konzervatív kormányokat, és olyan radikális intézkedéseket kényszerítsenek a társadalmakra, amelyeket a választók egyértelműen elutasítottak az urnáknál. A Judicial Watch szerint például az Egyesült Államokban a balliberális bírák az „alkotmányos jogok” érvrendszerére hivatkozva igazolták az illegális bevándorlást és a konzervatívok szólásszabadságának korlátozását, miközben figyelmen kívül hagyták a törvénytisztelő állampolgárok jogait.
Ennek egyik leghírhedtebb példája, amikor a szövetségi bírák blokkolták a Trump-adminisztráció erőfeszítéseit a határ védelme és a bevándorlási törvények betartatásának érvényesítése érdekében. Annak ellenére, hogy az Alkotmány világosan biztosítja a végrehajtó hatalom számára a bevándorlás feletti ellenőrzést, az aktivista bírák a balliberális bírói testületekben folyamatosan ellenezték ezt, gyakran kétséges jogi érvekkel, ahogy azt a Center for Immigration Studies is részletezte.
Donald Trump második elnöki ciklusában meghirdetett programjai megvalósításának továbbra is a bírói aktivizmus a legnagyobb akadálya.
Első ciklusa során Trump több, mint 200 konzervatív bírát nevezett ki, köztük három Legfelsőbb Bírósági tagot, átalakítva ezzel az igazságszolgáltatást. Azonban a balliberális bírák a szövetségi bíróságokon ismételten blokkolták kulcsfontosságú intézkedéseit: a határbiztonságtól kezdve a választási integritásra vonatkozó határozatig. A Judicial Watch szerint ezen döntések nagy része pártpolitikai ideológián alapult, nem pedig megalapozott jogi érvelésen.
2025-ben Trump várhatóan folytatja a bírói reformokra irányuló törekvéseit, több originalista bíró kinevezésével (az originalizmus elmélete szerint a bíráknak úgy kell értelmezniük az Alkotmányt, ahogyan azt a megírásának történelmi korszakában értelmezték volna), és mindent elkövet azért, hogy korlátozza az országos végzésrendeleteket, amelyeket az aktivista bírák gyakran használtak terveinek blokkolására. A Federalist Society szerint a helyi és szövetségi bíróságok döntési lehetőségeinek korlátozása megakadályozhatja, hogy a balliberális bírák országszerte ellehetetlenítsék a Trump-adminisztráció intézkedéseinek megvalósítását.
Egy másik várt összecsapás a Legfelsőbb Bírósági kinevezések körül várható. A testület idősödő tagjaival kapcsolatban elképzelhető, hogy Trump újabb lehetőséget kap egy bíró kinevezésére, ezzel tovább erősítve alkotmányos többségét. A National Review szerint a baloldal hevesen ellenáll majd minden olyan jelöltnek, aki nem osztja aktivista jogi filozófiájukat, és a médiában indított lejáratókampányokkal, valamint törvényhozási akadályokkal igyekeznek majd késleltetni a kinevezések megerősítését, ahogy azt már a jelenlegi elnök első ciklusa során is tették.
Az aktivista bírák nem véletlenül, vagy hirtelen bukkannak fel. Gondos előkészítés után helyezik őket a bírói rendszerbe jól finanszírozott balliberális szervezetek, NGO-k és állami háttérhatalmi hálózatok.
A Capital Research Center szerint ennek az erőfeszítésnek az egyik legismertebb mögöttes szereplője Soros György, akinek Nyílt Társadalom Alapítványai dollármilliókat fektettek olyan szervezetekbe, amelyek a bírói rendszer átalakítását tűzték ki célul. A Soros által támogatott csoportok kulcsszerepet játszottak radikális kerületi ügyészek és bírák kinevezésében, ezzel biztosítva, hogy a „progresszív” politikákat a bíróságok is érvényesítsék, még akkor is, ha azok a választásokon már megbuktak.
Ezenkívül sok ilyen bíró az elit jogi iskolák terméke, amelyek a szélsőbaloldali ideológiát népszerűsítik. Az olyan szervezetek, mint az American Civil Liberties Union (ACLU) és más, Soros által finanszírozott jogi csoportok aktívan képzik és népszerűsítik azokat a bírákat, akik az Alkotmányt „élő dokumentumnak” tekintik – egy kifejezés, amelyet gyakran használnak kifogásként arra, hogy a bíróságokon átírják a törvényeket. A Judicial Watch tényfeltáró kutatásai szerint ugyanezek a hálózatok szorosan együttműködnek a Demokrata Párttal és a globalista intézményekkel, hogy biztosítsák: az általuk előnyben részesített bírákat jelöljék és erősítsék meg hivatalukban.
A milliárdosok és NGO-k befolyásán túl: a Deep State, vagyis a mélyállam – a bürokraták, technokraták és karrierpolitikusok összetett hálózata – kulcsszerepet játszik a bírói aktivizmus fenntartásában.
Ez az árnyékkormány az aktivista bírákra támaszkodik, hogy akadályozzák a konzervatív politikai programok megvalósítását, miközben védelmezik a korábban beágyazott elit érdekeit. A The Epoch Times tudósítása szerint nem véletlen, hogy sok olyan bíró, aki blokkolja a határbiztonsági intézkedéseket, a választási integritásra vonatkozó törvényeket, és a woke-politikák elleni harcot, szoros kapcsolatban áll a washingtoni establishmenttel.
A Deep State befolyása a bírói kinevezésekre is kiterjed. Balliberális médiakapcsolatait arra használja, hogy lejárassa az alkotmányos bírákat, miközben elősegíti a radikálisok előretörését, akik automatikusan jóváhagyják programjaikat. Mindeközben kegyetlen össztűz alatt tartanak és „extremistáknak” bélyegeznek olyan szervezeteket, mint a Federalist Society, amelyek az Alkotmány originalista értelmezésének visszaállítására törekszenek és a bírói önkorlátozást szorgalmazzák.
Az aktivista bírák ellenőrizetlen hatalma súlyos következményekkel jár az amerikai társadalom számára.
Olyan programokat, amelyek soha nem jutnának át a Kongresszuson – mint a nyílt határok, az úgynevezett genderideológia az iskolákban és a nyílt kereszténységellenesség – bírósági döntések révén erőszakolnak rá az amerikai népre. Ez nemcsak aláássa a törvényhozási folyamatot, hanem erodálja a bírói karba vetett bizalmat is. Ahogy a Heritage Foundation is hangsúlyozza, amikor a bírák politikai aktivistaként viselkednek, nem pedig a törvényt semleges módon értelmezve, az aláássa a köztársaság alapját.
A bírói aktivizmus nemcsak amerikai probléma, hanem világszerte tetten érhető jelenség, és Magyarország is hasonló problémákkal kénytelen szembenézni. Az Európai Unió, a nemzetközi bíróságok és a Soros által finanszírozott NGO-k olymódon kísérlik meg befolyásolni Magyarország igazságszolgáltatását, amely aláássa nemzeti szuverenitásunkat. Ahogyan az aktivista bírák az Egyesült Államokban blokkolják a konzervatív politikát, úgy a fenti szervezetek is megpróbálják rákényszeríteni Magyarországot a betelepítési kvóták, az LMBTQ-ideológia népszerűsítése az iskolákban, és más, a magyar választók által egyértelműen elutasított „progresszív” programok elfogadására.
A magyar kormány – akárcsak Trump adminisztrációja – ellenállást tanúsít a bírói aktivizmussal szemben, amely a tagállami törvények, a nemzeti szuverenitás felülírására irányul. Ugyanezek a globalista hálózatok, amelyek – a finanszírozás, a médiakampányok és elit intézményeik révén – az amerikai igazságszolgáltatást is befolyásuk alatt tartják, Európában is működnek. Ezen törekvések felismerése és pontos beazonosítása segíthet Magyarországnak megvédeni jogrendszerét a külföldi befolyástól.
Mint máskor, azonban most is felmerül a kérdés, hogy az álkonzervatívok mennyire lesznek képesek hatékonyan ellenállni a globalista nyomásnak. Ügyes kommunikációs trükkökkel és egyéb manipulációkkal az amerikai Republikánus Párt, a Trump-adminisztráció, vagy akár az Orbán által vezetett Fidesz-kormány is teret ad-e ezeknek a velejéig romlott balliberális „értékeknek”. Az álcázott hazugság is hazugság!
Végső soron vissza kell térni az igazságszolgáltatás eredeti szerepéhez, annak feladata: a törvény értelmezése, nem pedig megalkotása. Az amerikai népnek – és a hasonló globalista befolyásolással szembesülő nemzeteknek – olyan bírákra van szükségük, akik védelmezik a nemzeti szuverenitást és a jogállamiságot, nem pedig olyanokra, akik pozícióikat radikális társadalommérnöki programok előmozdítására és megvalósítására használják. A bíróságok visszaszerzéséért folytatott harc nem csupán jogi filozófiáról szól – hanem maguknak a nemzetállamoknak a megőrzéséről.
(The Heritage Foundation, The Federalist Society, Center for Immigration Studies, Capital Research Center, Judicial Watch, The Epoch Times, National Review, The Federalist, The Manhattan Institute nyomán)
Kiemelt kép: Alan Crosthwaite/Dreamstime
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
